A válságkezelést dicsérik: jól célzott és telibetalált a magyar jegybank a Valutaalap szerint

Sikeres eszkövásárlási programok

A koronajárvány által kiváltott világpiaci zűrzavar közepette a horvát, a magyar, a lengyel, a román és a szerb ​​központi bankok eszközvásárlási programokat (APP) indítottak el, amelyek keretében a jegybankok helyi pénzben kibocsátott kötvényeket vásárolhattak fel, írják az IMF kutatói a Valutaalap honlapján megjelent összefoglalóban. Ezek az eszközvásárlási programok egy új irányt jelentettek a feltörekvő országok gazdaságpolitikájában.

Az IMF friss kutatása azt üzeni, hogy a feltörekvő Európában végbement jegybanki eszközvásárlások hozzájárultak a pénzügyi piac működési zavarainak enyhítéséhez, anélkül, hogy destabilizációs hatásokkal jártak volna.

A kutatásból kiderült, hogy a fejlett gazdaságokhoz képest feltörekvő Európában a legtöbb program kisebb méretű volt, bár jelentős különbségek mutatkoztak az országcsoporton belül. Az IMF ábráján látható, hogy

A sikert a Valutaalap kutatói annak tulajdonítják, hogy ezen eszközvásárlási programok korlátozott mérete és időtartama összhangban volt a monetáris politika céljaival: a pénzügyi piac diszfunkciójának enyhítésével, a likviditás biztosításával és a monetáris politika átviteli mechanizmusainak javításával. Bár korábban aggodalom kísérte, amikor a jegybank finanszírozta a kormányzatot, a közép-európai régió jól alkalmazta az állam és a magánszektor kötvényeinek jegybanki megvásárlását válságkezelő eszközként. 

Rendkívül fontos az is a kutatók szerint, hogy ez megkülönbözteti a feltörekvő európai monetáris politikát a fejlett gazdaságok központi bankjai által alkalmazott – hosszabb időtartamú – mennyiségi lazítástól, amelynek keretében a bank értékpapírokat vásárol a nyílt piacról a pénzkínálat növelése, valamint a hitelezés és a befektetések ösztönzése érdekében.

A legfőbb különbség az volt, hogy a fejlett országok erre az eszközre extra gazdaságélénkítési lehetőségként tekintettek (különösen az alacsony, nulla közeli alapkamatok korában a 2008-as válság után).

ráadásul itt a kamatcsökkentéssel sokszor párhuzamosan, vagy azt megelőzve történtek. Régiónkban tehát nem feltétlenül a gazdaságélénkítés volt a legfontosabb és kizárólagos cél.

Nem keletkezett destabilizációs hatás

Az IMF kutatása szerint a feltörekvő Európában bevezetett részvényvásárlások sikeresen enyhítették a piaci diszfunkciókat a világjárvány által okozott gazdasági sokk után, miközben az intézet kutatói nem találtak bizonyítékot arra, hogy a programok valutanyomáshoz vezettek volna. Ez a kutatók szerint tükrözheti a programok többnyire korlátozott időtartamát és hatókörét. A jegybanki eszközvásárlási programok tehát

Magyarországon és Lengyelországban, ahol e programok tovább tartottak, máshogy intézkedtek a központi bankok, hogy minimálisra csökkentsék az árfolyamokra gyakorolt ​​hatást: a lengyel jegybank saját értékpapírokat bocsátott ki, míg a magyar jegybank betéti lehetőséget használt a vásárlások által létrehozott extra likviditás levezetésére.

A Valutaalap kutatói továbbá kiemelik, hogy bár a kötvényvásárlások folytatódtak, már csökkenő ütemben történnek. Az elemzés rámutat, hogy a magyar jegybank augusztusban jelezte, fokozatosan csökkenteni fogja az állampapírok vásárlását. 

Érdekesség viszont, hogy a magyar jegybank időben más országoktól nagyban eltérő ütemezéssel lépett be a gazdaság támogatására.

A jó gazdasági alapok is közbejátszottak

Az intézet kutatói kiemelik, hogy a feltörekvő Európában megvizsgált eszközvásárlási programok sikeresek voltak a válság idején, ráadásul most úgy tűnik, hogy azok a monetáris eszköztár fontos elemét képezik. Azonban a szakértők szerint kevésbé egyértelmű, hogy ezen eszközöket a jövőben milyen feltételek mellett lehet használni. Alkalmazásuk részben a globális körülményektől is függhet, miközben az is kérdéses, hogy a valuták leértékelődése nélkül is alkalmazhatók-e a jövőben egy-egy gazdasági sokk kezelésére.

Végül, az ország gazdasági alapjai is számítanak, írják a kutatók. Szerintük az egyik aggodalom az említett közép-európai gazdaságokkal kapcsolatban az volt, hogy nem hagyományos eszközökkel finanszírozzák majd tartósan a költségvetési hiányokat, állandó, pénzügyi támogató szereplővé válva a költségvetés mögött.

Azonban a makrogazdasági stabilitás és a hiteles gazdasági intézmények erős hagyománya valószínűleg enyhíti a fiskális dominanciával kapcsolatos aggályokat, teszik hozzá, míg kiemelik, az EU-tagság által biztosított struktúra és fegyelem miatt ezek a kockázatok kevésbé reálisak, így potenciálisan növelik a hasonló programok jövőbeli megismétlésének lehetőségeit ezekben az országokban.

ahhoz, hogy egy következő esetleges válságban is építsen a koronaválság kezelésében alkalmazott eszközvásárlási tapasztalatokra.

Összegezve, az IMF által leírtak alapján egyelőre egyfajta kisebb csodaszernek, legalábbis működő orvosságnak tűnnek a jegybanki eszközvásárlási programok, ezt pedig, a hasonló programokkal kapcsolatos jól megszokott aggodalmak ellenére, azokat meg is cáfolva, épp a közép-európai országok bizonyították.