A Politico híroldal arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban egy tucatnyi volt nemzetbiztonsági vezető nyilvános levélben figyelmeztetett szeptember közepén, hogy a Szilícium-völgy elleni trösztellenes fellépés veszélyeztetheti a nemzetgazdaságot, és így a technológiai vezető szerep Amerika kezéből átkerülhet Kínához. A vélemény függetlensége azonban úgy tűnik, megkérdőjelezhető.
Az aláírók nagyrésze több szállal is kötődik a világot uraló technológiai cégekhez
Ugyanis a korábbi vezetők nem csak abban hasonlítanak egymásra, hogy Trump, Obama vagy George W. Bush kormányának idején vezető védelmi és hírszerzési pozíciókat töltöttek be, hanem mind a 12 szakembernek van valamilyen kapcsolata a nagy technológiai vállalatokkal is. Van köztük olyan, aki közvetlenül valamelyik tech-óriásnak dolgozik és vannak, akik valamilyen olyan szervezetben tevékenykednek, amely pénzt kap ezektől a hatalmas cégektől.
A nemzetbiztonsággal próbálják álcázni a valódi érdekeket
A Politico szerint
amikor a korábbi tisztviselők elküldték a techcégekért aggódó nyilvános leveleüket Nancy Pelosi képviselőházi elnöknek és Kevin McCarthy kisebbségi vezetőnek.
A mostani leleplezés miatt azonban elvesztheti a súlyát az elfogult szakértők levélben közzétett kérése, mely szerint a törvényhozók mielőbb szüneteltessék a Google, a Facebook, az Apple és az Amazon ellen irányuló trösztellenes törvénycsomaggal kapcsolatos intézkedéseket.
A technológiai szakemberek csoportjai évek óta támogatják az Egyesült Államok Kína elleni törekvéseit, aminek részeként folyamatosan igyekeznek elkerülni a trösztellenes fellépést. Hasonlóan szorongató helyzetben lévő iparágak is érveltek már azzal, hogy a washingtoni szabályozás árthat az USA versenyképességének. Trump kormányzása idején például a Qualcomm azzal érvelt, hogy a cégük elleni trösztellenes eljárással Amerika átengedi az 5G jövőjét Kínának.
Úgy tűnik tehát, hogy az amerikai techcégek azzal biztosítják be piaci túlerejüket, hogy nemzetbiztonsági érveket hangoztatnak és az amerikai gazdaság érdekeire hivatkoznak, amikor valójában saját érdekeiket képviselik.
Elképzelhető, hogy a levél ötlete a cégóriásoktól származik
A trösztellenes fellépést támogató jobboldali American Principles Project politikai és kormányzati ügyekért felelős igazgatója, Jon Schweppe úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy
azonban hiteltelennek tartja azok véleményét, akiket ezek a cégóriások finanszíroznak. Úgy véli, nem lehet kizárni, hogy egy ilyen nyílt levél ötlete közvetlenül a Google, a Facebook vagy az Apple stratégiai megbeszéléseiről származik.
Fontos és érzékeny pozíciókat töltöttek be korábban az aláírók
Számos más érintettség mellett a volt tisztviselők közül heten a Beacon Global Strategies nevű PR-cégnél dolgoznak, amely egy nevét elhallgatni kívánó forrás szerint a Google-t is az ügyfelei között tudhatja. A többnyire tanácsadóként alkalmazott aláírók között megtalálhatjuk például a CIA korábbi megbízott igazgatóját és más volt hírszerzési vezetőket is.
Eközben Wes Clark, aki korábbi demokrata elnökjelölt, és egy ideig a NATO európai legfőbb parancsnoka volt, az erősebb trösztellenes törvények mellett érvelt. Egy tweetben úgy fogalmazott, hogy
(Borítókép: Unsplash/Bermix Studio)
Miközben a jövő Kína és az Egyesült Államok történelmi léptékű, globális versengéséről fog szólni, a két szuperhatalom vezetője most egy asztalhoz ült és megegyezéseket hozott tető alá.
Beláthatatlan következményei lehetnek ennek az ukrán dróncsapásnak.
A BMW menedzsere sötét háttértevékenységekről rántotta le a leplet.
Sosem volt erősebb társa Moszkvának. Ez van.
Peking hallgatólagosan elismerte Kim Dzsongun nukleáris státuszát – új hatalmi háromszög formálódik Kelet-Ázsiában.
A nátriumion-akkumulátorok új frontot nyitnak a Kína–USA technológiai versenyben, hiszen olcsó és bőséges nyersanyagokra épülnek. Az új technológia a zöldgazdaság és a geopolitikai függetlenség alapja lehet mindkét nagyhatalom számára.
A bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság.
Az ENSZ Közgyűlésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta Georgia demokratikus fejlődését.
