György László: Hét pontba szedte a kormány, hogy mit gondol a harmonikus gyarapodásról

Kiemelte: olyan országot képzelnek el, amelyben minden magyar azt látja, hogy az épített környezet fejlődik, a természetes környezet pedig megőrzi szépségét és tisztaságát; ez az első a hét pontból.

Az évtized végére a villamos energia 90 százalékát szén-dioxid-semlegesen fogja előállítani az ország – mondta az államtitkár. A naperőmű kapacitás exponenciálisan növekszik, Paks II. pedig ki fogja váltani a régi atomerőművet, ez lesz a „villamos energia mix” két fő összetevője – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy az EU által megcélzott 2030-as szén-dioxid-csökkentési tervhez képest jól áll az ország, 32 százalékkal csökkentette a kibocsátást 2019-re, a tervek megvalósulásával elérhetővé válik az 55 százalékos cél is.

Ami a hulladékgazdálkodást illeti,

és az országot teljes egészében megtisztítsák az illegális szeméttől.

György László felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetemi ökoszisztéma fejlesztésére 2600 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek köszönhetően ez lesz „az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemi fejlesztése Magyarországon”. Arra kérte a JVSZ tagvállalatait, hogy találják meg a földrajzilag és szakterületileg hozzájuk legközelebb eső egyetemi centrumot, és annak kuratóriumával működjenek együtt a fejlesztésekben.

A második pont lényege, hogy mindenki léphessen előre 2030-ig, a legalacsonyabb jövedelműektől kezdve a legmagasabbakig – ecsetelte az államtitkár. A nyugati világ erre nem volt képes, az Egyesült Államokban például 40 év alatt ugyan a GDP megduplázódott, a reálbér-növekedés ugyanakkor mindössze 8 százalék volt – fejtette ki, utalva arra, hogy ezt sokan úgy értelmezik: a munka és a tudás becsülete odalett.

Annak a bizonyos „lépéshossznak” összhangban kell lennie a befektetett munkával, tudással és kockázatvállalási hajlandósággal – hívta fel a figyelmet György László a harmadik pontra. Arra is kitért, hogy 2010 után Magyarországon a nettó reálbérek gyorsabban növekedtek, mint a gazdaság, azaz jövedelem-újraelosztás történt. A kormány nem a gazdagoktól vett el és a szegényeknek adott, hanem a járadékvadászok kárára támogatta a munkát és a gyermeket vállalókat, azaz azokat, akik hozzájárulnak, hogy „fenntartható és harmonikus” legyen az ország.

Az utódokról való gondoskodást fontos elismerni, Magyarországon működik GDP-arányosan a legnagyobb ilyen támogatási rendszer a világon – mutatott rá a negyedik pontra az államtitkár. A kormány „a tömeges illegális migrációval szemben” azok támogatását választja, akik ebbe a kultúrába születtek bele – hangsúlyozta. Arra is kitért: ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne könnyítette volna meg a külföldi munkaerő foglalkoztatását azon vállalatok számára, amelyek kellően vonzóak tudnak lenni a nemzetközi munkaerőpiacon.

A harmonikus ország – az ötödik pontban – azt is jelenti, hogy el kell ismerni a végigdolgozott életet, a szépkorúakat be kell vonni a társadalomszervezésbe – folytatta az államtitkár.

György László előadásában kitért arra, hogy közpénzügyi szempontból stabil, kiszámítható környezet veszi körül a vállalatokat. Ha a kormány adósságot vállal, úgy fekteti be a pénzt, hogy az hasznot termeljen – emelte ki, példaként felhozva a tudományos parkokat, egyetemfejlesztéseket, szakképzési centrumokat, energetikai rendszereket és energiahatékonyságot.

„Olyan korban élünk, amikor a technológia kiváltja az emberi tevékenységet, ezért hoztunk létre egy rendkívül rugalmas felnőttképzési rendszert” – zárta előadását az államtitkár.  Hozzátette, hogy maguk is innováltak: összekötötték a NAV adatbázisát és a felnőttképzési szisztéma adatszolgáltató rendszertét, így mérhetővé tették egyes képzések hatékonyságát.

(MTI)