A devizahitelek újraszámolását ígéri a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje, miközben épp Gyurcsány és a szocialisták kormányzása taszította devizacsapdába az országot.
A devizahitelesek védőszentje
Dobrev Klára keddi, online sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az Orbán-kormány „tisztességtelen megállapodást kötött a nemzetközi pénzvilággal”. Az volt a megállapodás lényege, hogy a bankok profitja nem csökkenhet és semmilyen veszteséget nem szenvedhetnek el a devizahitelek forintosítása kapcsán, fogalmazott a politikus.
Az EP-képviselő kijelentette, ha ő alakíthat kormányt 2022-ben, akkor első intézkedésként megalkotják a devizahitelesek kárpótlási törvényét. Nemcsak a jelenleg futó, hanem a már kifizetett hiteleket is újraszámolják, emelte ki.
Dobrev Klára arra is ígéretet tett, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, akkor egészen addig felfüggesztik a devizaadósok kilakoltatását és a végrehajtási eljárásokat, amíg „nem születik meg a tisztességes elszámolás”.
A jogszabály alapjai már készülnek, közölte, hangsúlyozva, már októberben be szeretné mutatni a szabályozás koncepcióját.
Nem csak eladósították az országot, de mindezt devizában tették
Közismert, hogy a szocialista kormányok elhibázott költségvetési és jegybanki politikája vezetett oda, hogy a magyar gazdaság a szakadék szélére került, leszakadó pályára lépett és végül úgy tűnt, a teljes összeomlástól csak külföldi befektetők hitelei tudják megmenteni.
Érdekesség, hogy míg Magyarországon 2008-ra GDP-arányosan nagyjából 30 százalékra nőtt a magánszektor devizahiteleinek állománya, addig a többi V4-országban 10 százalék alatt maradt, azaz csak hazánk lépett a devizahitelezés veszélyes útjára.
„Ahol a devizahitelek miatt bajba került családok kevesebbet költöttek, ott a munkaadók a kieső bevételekre elbocsátásokkal reagáltak, elmélyítve a gazdasági válságot. Devizahitelek nélkül talán 50 ezerrel kevesebb munkahely szűnhetett volna meg a 2008-as válságot követő években” – mutatott rá egy korábbi kutatás, amit a Defacto blog szemlézett.
A tanulmány elismerte, hogy a devizahitelek elterjedtebbé váltak ott, ahol a külföldi bankok piaci befolyása nagyobb volt.
Pusztító hatások: senki sem menekülhet
A devizahitelezés oly mértékben gyengítette a gazdasági-társadalmi szövetet, hogy még azon magyar háztartások esetében is érezhetők voltak a negatív hatások, akik nem vettek fel devizahitelt. A pénzügyi szektorban tovagyűrűző hatások elől senki sem tudott „elbújni”: „amikor a szerzők összehasonlították azokat a területeket, amelyek a devizahitelek arányán kívül minden másban, például iskolázottságban, településméretben, vagy jövedelemszintben hasonlóak voltak 2008 előtt, azt találták, hogy a gazdasági válságnak súlyosabb következményei voltak 2008 után ott, ahol arányaiban több volt a devizahitel a teljes hitelállományon belül. Meglepő módon azok a háztartások is sokkal rosszabb helyzetbe kerültek ezeken a területeken, akik forintban vettek fel hitelt, sőt, még azok is, akik nem vettek fel hitelt egyáltalán.”
„Ahogy a svájci frank árfolyama megugrott, a devizahiteles területeken a lakosság fogyasztása jelentősen és tartósan csökkent. A helyi keresletre építő vállalkozások a kisebb fogyasztásra elbocsátásokkal reagáltak, tovább csökkentve a helyi keresletet, ami újabb elbocsátásokhoz vezetett, végső soron jelentősen megnövelve a munkanélküliséget” – szól a cikk következtetése. Hozzáteszik, hogy „a 2008-as évhez képest 2009 és 2014 között évente átlagosan 92 000-rel több munkanélküli volt az országban, és ebből a többletből kb. 43 000 a devizahitelek hatásának volt köszönhető. A devizahitelek válság előtti népszerűsége nem meglepő. Sok százezer család jutott így lakáshoz, megfizethetőnek tűnő feltételekkel. Most már látjuk, hogy fontos lett volna gátat szabni ezeknek a folyamatoknak, nem csak ezeknek a családoknak, hanem az egész gazdaság a védelmében is.”
Korábbi írásunkból
Megítélésünk szerint – politikai gazdaságtani megközelítésben – sajátos érdekszövetség alakult ki a többségében külföldi tulajdonú és térségünkben extra hozamokat elérő bankszektor és a balliberális kormányzat között. A bankok teljesen szabadon tevékenykedhettek és értékesíthettek hibás termékeket, ezzel extraprofitokat termelve a nyugati anyabankoknak, miközben a fegyelmezett költségvetési politikára képtelennek bizonyuló balliberális kormányok a kamatok magasan tartására kényszerültek, amivel devizahitelezésbe terelték a lakosságot: folyamatos gazdaságpolitikai hibáik rakták le az újabb történelmi tévedések alapjait.
A külföldi bankok hitelei jelentették azt az átmeneti jóléti illúziót, amellyel a politikai hatalom egy ideig még megtarthatónak tűnt, a szocialista fridzsiderkapitalizmus mélyszegénységben élő tömegei pacifikálhatók voltak. Másrészt, a szegénységben ragadó milliók a központi kormányzat segélypolitikájától váltak függővé – a hatalom megtartásának lényege ebben az esetben a polgárosodási folyamat visszatartása, a hazai tőkefelhalmozás lassítása volt. Ebben a hatalmi struktúrában a külföldi gazdasági érdekcsoportok honi képviselőiként működő kormánypártok szervezték függő viszonyrendszerbe a magyar társadalom jelentős részét. A rossz gazdaságpolitika pedig rossz politikához vezetett – ahogyan arra egykor John Maynard Keynes is utalt –, a kormánypártoknak nem maradt más, mint egyfajta hideg polgárháború, amelyben a jólét elvesztése után már a biztonság, mint alapvető érték is megkérdőjeleződik, különösen a vidéki Magyarországon.
(MTI, Makronóm, címlap: MTI/Mohai Balázs)
Norvégia már részben újraindította a 2021 óta befagyasztott alap civil részét, amit korábban a baloldali NGO-k a jobboldali kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra fordított.
A lényeg az állandó dráma, hogy minden harang hangosabban verjen körülöttem, hogy mindig rólam legyen szó.
A geopolitikai törésvonalak láncreakciót indítottak el: az adásban a közel-keleti krízis gazdasági következményeitől indulva a NATO válságán át egészen az ukrajnai béke és a területi lemondások húsbavágó kérdéséig jutunk.
2026 nyarán az európai turizmus rendkívüli kihívásokkal nézhet szembe a Hormuzi-szoros lezárása miatt.
Egy volt olimpikonból lett városvezető neve merült fel az ellenzéki oldalon.
Írjuk, hogy Orbán Viktor megmondta?
Magyar Péter érti, hogy a politikai lojalitás megszerzéséhez és megtartásához a lelkesedés mellett a pozíciók és az ezzel járó presztízs és pénz osztogatása is szükséges.
Nem csatlakozott mindenki a szlovák kormányfő kitiltásához.
