Fejvesztve másolja a magyar rezsicsökkentést Európa: már gyárak állnak le az energiaválság miatt

Gáz van a gázpiacon, azaz bárcsak lenne

A fosszilis energiahordozó ára az utóbbi években megawattóránként 15-20 euró között ingadozott, az idén viszont folyamatosan emelkedett és szeptemberben elérte a 65 eurót.

– mondta Fabian Huneke, az Energy Brainpool tanácsadó cég energiapiaci szakértője a Handelsblattnak. Különösen az ipar szenvedheti meg a drágulást. Sok vállalat, különösen a vegyipar számára a földgáz nyersanyagként és üzemanyagként is nélkülözhetetlen, és a magas árszint nagymértékben befolyásolja a termelési költségeket.

Számos vállalat határidős szerződésekkel fedezi magát, de ez a védelem nem állandó, javulás pedig egyelőre nem várható. „Nem látunk arra utaló jeleket, hogy az alapvető ármozgató tényezők változnának, ezért az árak valószínűleg még tovább emelkednek, és ez vonatkozik mind a villamos energiára, mind a gázra” – mondta Christian Seyfert, az ipari energia- és erőműipari szövetség (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft, VIK) elemzője.

Nyugaton már cégek állnak le 

 A rekordmagas európai földgázárak hatással vannak az ammónia gyártásának árréseire is, és ennek következtében a norvég Yara számos üzemében visszafogja a termelést. A folyamatban lévő karbantartások optimalizálásával együtt a Yara a jövő hétre az európai ammóniagyártási kapacitásának mintegy 40 százalékát fogja leállítani, közölte a vállalat.

A német CropEnergies AG nagy bioetanol-gyártó vállalat pedig azt közölte, hogy üzleti éve második negyedévében csaknem a felére csökkent az üzemi eredménye, mivel „a jelentősen magasabb nettó nyersanyagköltségek és az energiaárak közelmúltbeli rekordszintre emelkedése leginkább az eredményt terhelték”. 

Szintén Németországban Európa legnagyobb vegyipari gyártója, a BASF és a vezető rézgyártó, az Aurubis szintén a magas energiaárakat jelöli meg nyereségük és haszonkulcsuk jelentős terheként. 

Franciaországban a nagy ipari vállalatok, például a vezető cukorgyártó Tereos és a keményítőgyártó Roquette Freres a Bloombergnek azt mondták, hogy a rekordmagas energiaárak inflációs nyomást gyakorolnak pénzügyi eredményeikre és „minden más költségre”. 

Először csak a vegyipar szenved

A legnagyobb részarányt a vegyipar képviseli. Azonban az ágazat több szereplője már jó ideje készül arra, dekarbonizációs stratégiája részeként csökkentse a földgáz arányát energiafogyasztásában. Ilyen például a Covestro, amelynek kiemelten fontos a megújuló forrásokból termelt villamos energia – magyarázta a cég egy szóvivője a Handelsblattnak.

A vegyipar mellett a fémipar az egyik legnagyobb földgázfogyasztó Németországban. Itt is sok vállalatot sújt a rekordmagas gázár, mivel számos technológiai lépés – például a fémhulladék olvasztása – igen energiaigényes. Ráadásul bizonyos esetekben a földgázra nem is energiahordozóként, hanem nyersanyagként van szükség, és egyelőre nincs alkalmas technológia a kiváltására.

A világ legnagyobb acélgyártója, az Arcelor-Mittal például a hamburgi üzemében csak földgázzal tud előállítani a vasércből úgynevezett szivacsvasat, amelyet a következő lépésekben acéllá olvasztanak.

Ezért a vállalatot kétszeresen érinti az áremelkedés:

Már megint Magyarországot fogják másolni: rezsicsökkentésre készülnek az európai országok

A piaci várakozások szerint a földgáz megawattóránkénti ára csak a hamarosan kezdődő fűtési szezon után, jövő tavasszal csökken majd 60 euró alá, a jelenlegi árrobbanás előtti szintre, 20 euró közelébe pedig legkorábban 2024-ben süllyedhet. Ez a lakossági fogyasztóknak is komoly terhet jelenthet a következő hónapokban.

Hétfőn több szolgáltató jelentős, 12 százalékot meghaladó áremelést jelentett be szeptemberre és októberre. A Verivox összehasonlító portál szerint

Ezért a fogyasztóknak érdemes már most megfontolniuk a szolgáltatóváltást – tanácsolja a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (Bundesverband der Verbraucherzentrale, VZBV).

Források arra utalnak, hogy egyes országok, például Olaszország, már az energiaválság lakosságra gyakorolt hatásait igyekszik kivédeni, így előtérbe kerülhetnek a magyar kormányzat által az elmúlt évtizedben sikeresen megvalósított rezsicsökkentéshez hasonló megoldások. Szeptemberben az olasz miniszterelnök, Mario Draghi jelezte, hogy az olasz kormány állami forrásokból avatkozhat be a gázpiacon, hogy csökkentse az energiaárakat. Olaszország már eddig is mintegy 1,2 milliárd eurós összeget költött el a növekvő energiaárak kompenzálására a második negyedévben.

Érdekesség, hogy Spanyolországban például egy év alatt 44 százalékkal drágult a lakossági áramár, így az nem megszokott módon a közéleti viták középpontjába került, sőt, tüntetések is zajlottak a magas rezsiköltségek miatt. A spanyol kormány ezért (miután először áfacsökkentéssel lépett) úgy döntött, hogy a következő hat hónapban 2,6 milliárd eurót csoportosítana át a cégektől a fogyasztókhoz: mégpedig

A spanyol döntéshozók most már kritikusabban tekintenek az áramszektor korábbi privatizációjára, ahol néhány cég szerzett piaci erőt, így oligopol piaci szerkezet alakult ki. Ezt súlyosbítja, hogy a spanyol gazdaságban meghatározó mértékben gázból nyerik az elektromos áramot.

Putyint okolják a zöldespiros energiaforradalom kudarca miatt

A drágulás okairól megoszlanak a vélemények. Az egyik nagy véleményáramlat szerint a Kreml áll a háttérben. A földgáz azért drágul, mert a Gazprom és Vlagyimir Putyin orosz elnök „csökkentette a Nyugatnak szánt gázszállításokat, hogy a szükségtelen Északi Áramlat-2 gázvezetéket gyorsabban üzembe helyezzék, és megkerüljék az európai játékszabályokat” – mondta a Handelsblattnak Oliver Krischer, az ellenzéki Zöldek szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője.

De vajon megállja-e a helyét az a tézis, hogy az oroszok szándékosan visszatartják a gázt, hogy a vitatott balti-tengeri gázvezetéket üzembe helyezhessék – vetette fel az üzleti lap, hozzátéve, hogy számos érv szól amellett, hogy

Az egyik legtekintélyesebb német külpolitikai kutatóintézet, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány – Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik – Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) elemzője, Kirsten Westphal szerint inkább arról van szó, hogy

Ez azt jelenti, hogy „nincsenek már hosszú távú szállítási szerződések és megszűnt a földgázár olajárhoz kötöttsége, így a gáz ára rövid távon alakul ki, és ingadozóvá vált”. Ezért ha hiány lép fel, az rögtön tükröződik az árban – mondta Westphal. „Orosz szempontból ez egy tökéletes helyzet” – mondta az elemző, rámutatva: Oroszország azzal érvelhet, hogy feltétlenül szükséges az Északi Áramlat 2. Azonban a Moszkvának kedvező helyzet nem a Kreml és a Gazprom műve, hanem több tényező összhatása.

Ezen tényezők közé tartozik, hogy

Ez a keresletet és ezáltal az árakat is magasabbra hajtja, mint a korábbi években. Ugyancsak fontos, hogy nemcsak Európában, hanem Ázsiában is erősen növekedik a kereslet, cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig egyelőre nem érkezik Európába számottevő mértékben.

Kudarcos az energiaforradalom

A német sajtóban talán kevésbé kerül szóba, de szakértők szerint

„Úgy tűnik, hogy 2021-ben Németország az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű üvegházhatású gáz-kibocsátás növekedését produkálhatja” – írta az Indexen Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője.

A portál szemlézte a Bloomberg cikkét is: a lap által megkérdezett szakértők is kritikus hangot ütöttek meg, és mint kifejtették, drukkolni kell az európai államoknak, hogy enyhe legyen a tél, máskülönben könnyen beüthet a baj. „Egyfajta ördögi kör jött létre. A klímaválság megoldása érdekében néhány európai állam leállította széntüzelésű erőműveit és atomerőművei egy részét, vagyis azokat a tartalékokat dobta el, amelyekhez egy ilyen közelgő energiaválság idején nyúlhatott volna” – írja a portál.

„Miközben nincs elég gáz, nincs elég szén Európában, a megújuló energiaforrások pedig nem teljesítenek valami fényesen, a szénbányákból nem hoznak fel szenet, mert mivel sokfelé nem támogatják a fosszilis tüzelőanyagok bányászatát, ezért egyre kevesebb olyan óriásgépet állítanak elő, amely alkalmas a kitermelésre. Nem fektetnek be ma már olyan gyárakba, amelyek a szénkitermeléshez gyártanának megfelelő eszközöket, mondván, egyre kisebb irántuk az érdeklődés” – tette hozzá a lap a Bloomberg nyomán.

„A kőszén visszaszorítása következtében csökkent az európai termelési mennyiség és a gyorsan elérhető tartalék. Ráadásul az a furcsa helyzet alakult ki, hogy egyre inkább a bűnbaknak kikiáltott szénalapú áramtermelésre tér vissza a kontinens, mivel idén alacsonyabb volt az elérhető megújuló energia mennyisége, és nőtt az áramfogyasztás. A 60 euró/MWh óra felett járó európai szén-dioxid kvóta ellenére ma nyereséges lignitet vagy kőszenet égetni, még Magyarországon is. De Németországban is 21-ről 27 százalékra nőtt a kőszén aránya a megtermelt elektromos áramon belül az idei első félévben, miközben az áramkereslet 4 százalékkal bővült” – írta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője a G7-en. A Makronóm is beszámolt arról, hogy a német zöld energiafordulat inkább a feketedés irányába tart és évtizedekig nem szabadul még a világ a széntől.

„Van azonban szerintem egy másik, fontos ok is, különösen itt Európában, ami ezt a krízist okozza. Ez pedig a – véleményem szerint – átgondolatlan klímaváltozás elleni harc. Abban nincs kétségem, hogy Európának, sőt a világnak sürgős változásokat kell tennie, hogy lassuljon a globális felmelegedés folyamata és csökkenjen a CO2 és metán kibocsátás. Azonban ehhez nem a bűnbakkeresés és az erőltetett bezárások politikáját kéne folytatni. A mostani európai szituáció számomra azt mutatja, hogy a kizárólag megújulóra és gázra épülő elektromos rendszerek elégtelen eredményt hoznak” – tette hozzá a szakértő. Nem meglepő az sem, hogy az unióban felmerült annak lehetősége, hogy az atomenergiát is a zöld kategóriába sorolják.

(MTI, Makronóm)

(Címlap: MTI/Koszticsák Szilárd)