A Stanford-i orvosi egyetem és a Buck Institue of Reserch orvosbiológiai kutatóintézet tudósai kifejlesztettek egy forradalmian új módszert, amellyel meg tudják jósolni, hogy mennyire erős az egyén immunrendszere, milyen hamar fog legyengülni, illetve, hogy vannak-e olyan felfedezetlen szív-és érrendszeri problémái, amelyek később súlyos betegségekhez vezethetnek.
Ez történik, mikor öregszik az immunrendszer
Dr. David Furman, a Stanford 1000 Immunomes Project vezetője és csapata a kutatás során megállapították, hogy a vérben lévő gyulladásos markerek (C-reaktív protein, vörösvérsejt-süllyedés, plazma-viszkozitás) kulcsfontosságúak az öregedés szempontjából.
Az immunrendszer normál esetben kiválóan alkalmas egy gyors, intenzív, rövid távú, ellenállásra és javításra irányuló válaszreakcióra, betegség vagy sérülés esetén. Ezt nevezik „jó gyulladásnak”, ilyenkor a gyulladás jelzi az immunrendszer számára, hogy aktiválja a védekezőmechanizmusát. Ebben az esetben a gyulladás elvégzi feladatát és pár nap múlva lecseng. Azonban ahogy az ember öregszik, egy alacsony fokú, állandó, egész testre kiterjedő „rossz gyulladás” kezd beindulni. Ez szervi károsodást okoz és a legyengült szervezet olyan súlyos betegségeknek lehet kitéve, mint a rák, szívroham vagy a stroke.
A kutatók létrehoztak egy olyan kvantitatív mérőszámot, amellyel képesek felmérni az egyén gyulladásos állapotát, ami előre jelzi a későbbiekben kialakuló betegségeket. Így ezeket már idejében tudják kezelni vagy akár kivédeni.
Rendellenességek korai kezelése az új módszerrel
A tanulmányhoz több, mint 1000 egészséges, 8-96 év közötti alanytól vettek vérmintát 2009 és 2016 között. A jelentése szerint a mintákat analitikai eljárások egész sorának vetették alá, amelyekkel meghatározták a citokineknek nevezett immunjelző fehérjék szintjét, számos immunsejttípus aktivációs állapotát a különböző ingerekre adott válaszreakciókban, valamint több ezer gén általános aktivitási szintjét az egyes sejtekben. Ezután a mesterséges intelligencia segítségével az adatokból egy összetett elemzést készítettek, amelyet a kutatók „gyulladásos órának” neveznek. A gyulladásos óra megállapította, hogy a gyulladásos életkor legerősebb előrejelzői, az úgynevezett citokinekben találhatók. A markerek egy egyszámjegyű gyulladásos pontszámot hoztak létre, ami tükrözi az adott személy immunológiai válaszát és annak valószínűségét, hogy az öregedéssel összefüggő betegségekben szenved-e.
A kutatás azért óriási jelentőségű, mert a gyulladásos óra segítségével az orvosok ki tudják majd mutatni az egyén lehetséges betegségeit és időben tudják kezelni azokat.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra.
A Google új mesterséges intelligencia-eszköze mindössze két nap alatt megoldott egy olyan problémát, amin a tudósok egy évtizeden át dolgoztak. Az MI-t a szuperbaktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kutatásában tesztelték, amely évente világszerte milliók életét követeli.
Az amerikai üzletember azt is elmondta, melyik ez a három szakma.
Egy Vietnámban élő fiatal magyar filmes szórakozásból mesterséges intelligenciával alkotott meg egy Porsche-reklámot, amivel teljesen új kapukat nyitott meg ebben az iparágban.
Az emberi gondolkodás képessége az utóbbi évtizedben látványos hanyatlásnak indult, amit egyre több kutatás igazol. A digitális média térnyerése és a változó információfogyasztási szokásaink állhatnak e megdöbbentő változás hátterében.
A kis délkelet-ázsiai ország 1 milliárd szingapúri dollárt fordít a következő öt évben a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Számos területen megmutatta már a mesterséges intelligencia, hogy mire képes; ugyanakkor azt is, hogy melyek azok a hiányosságai, ahol még javításra szorul. Hol tart ma a mesterséges intelligencia?
Tisztában van a helyzet komolyságával.
Éves összehasonlításban valóban a magyar infláció lett a legnagyobb, ám a tényleges, érzékelhető drágulást jobban mutatja a havi alapú adatsor. Ebben már nem mi vezetünk.
