Gigantikus adatszivárgás: 5,7 millió ügyfél adatai kerültek föl a világhálóra
Nem Keleten, Nyugaton.
Az állampolgárok személyes adataival manipulálja a viselkedésüket a brit kormány
2021. szeptember 26. 15:43
Brit kutatók legutóbb felhívták a figyelmet a kormány által alkalmazott célzott hirdetések veszélyére, amelyek a viselkedés megváltoztatása céljából személyes adatokat használnak fel.
2021. szeptember 26. 15:43
Az akadémikusok szerint a nemzeti és helyi kormányok a keresőmotorokon és a közösségi médiaplatformokon megjelenő célzott hirdetésekhez folyamodtak, hogy megpróbálják „befolyásolni” az ország egészének viselkedését.
A nudge elmélet
A kormányzásnak erre az újfajta formájára való áttérés abból ered, hogy a politikai döntéshozatalban bevezették a „nudge” elméletet és létrejött egy olyan online hirdetési infrastruktúra, amely beláthatatlan lehetőségeket kínál a viselkedésbeállító kampányok lefuttatására.
A nudge irányzat meghagyja a döntés szabadságát az egyén számára, de mégiscsak valamilyen előre meghatározott döntés felé irányítja a döntéshozót.Ez azt jelenti, hogy leegyszerűsítik és átláthatóvá teszik a döntéshozó számára a válaszlehetőségeket, annak érdekében, hogy növeljék a döntések minőségét, mindezt anélkül, hogy csökkentenék a választási lehetőségüket a beavatkozással. Legalábbis látszólag az egyén szabadsága nem sérül, persze valójában árnyalt pszichológiai befolyásolás alá esik.
A Skót Bűnügyi és Igazságügyi Kutatási Központ (SCCJR) számos példát talált arra, hogy a brit kormány a viselkedés megváltoztatására használt reklámokat alkalmazott; a Prevent típusú programtól kezdve a fiatalok online csalóvá válásától való visszatartását célzó programon át a gyertyagyújtás helyes megtörténtéről szóló tippekig.
Ben Collier, az edinburgh-i egyetem munkatársa szerint
a kormánynak hozzáférése van olyan adatokhoz, amelyekből nagyjából valós időben láthatja, hogy demográfiailag kiket kell megszólítania.
Emellett pedig azt is meg tudják figyelni, hogy a kampány valóban sikeres volt-e.
Célzott hirdetések a viselkedés befolyásolására
A program egyes ágai, amelyek a radikalizálódás elleni Prevent program mintájára készültek, hagyományos „kopogtató és beszélgető” látogatásokat foglalnak magukban. Ehhez azonban az NCA (National Crime Agency) nagy mennyiségű adatot gyűjt össze a fiatalokról, majd ezek alapján összeállítanak egy általános profilt a veszélyeztetett tizenévesekről. A létrehozott profilt felhasználják egy befolyásoló rendőrségi kampány keretein belül és hirdetéssekkel célozzák meg azokat a játék iránt érdeklődő brit fiatalokat, akik a Google-on keresnek bizonyos kiberbűnözéssel kapcsolatos szolgáltatásokra. Ezután a NCA tisztviselői házhoz mennek, hogy megpróbálják, a szülőkkel együttműködve, más életútra terelni az érintett fiatalokat.
Az NCA egyszerű szöveges hirdetésekként indult, majd egy hat hónapos kampány során a viselkedéspszichológusokkal konzultálva és az operatív munkájuk során gyűjtött adatok felhasználásával fejlesztette ki a célzott hirdetéseket
– írják a kutatók a The Guardian oldalán.
Collier elmondása szerint
egy másik, tűzvédelmi kampány során az emberek vásárlási adatait használták fel az Amazon célzási kategóriáin keresztül.
Ha azt észlelték, hogy valaki gyertyát vagy gyufát vásárolt, akkor Amazon Alexa segítségével tűzvédelmi tippeket tartalmazó hangreklámokkal célozták meg a vásárlót.
Habár a kormány részéről ezek a kampányok elsősorban elővigyázatosságból készülnek, legyen szó a kiberbűnözés vagy a lakástűz megakadályozásáról, azonban a személyes adatok ilyennemű felhasználása rosszul is elsülhet. A kutatók szerint ezeket a gyakorlatokat meg kell szüntetni, mert amellett, hogy a kormány betekintést nyer a polgárok magánéletébe, még tovább bővül a kormány által a politikai célzáshoz használt adatforrások mennyisége.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra
(fotó: Pixabay/madartzgraphics)
Ez az, „adatbázist összehangolt titkosszolgálati akció keretében támadták” duma kb. ugyanolyan színvonaltalan kamu, mint az „ország, amivel nincs kiadatási egyezményünk”
Gondolkodom rajta, hogy letöltöm ezt az appot, és megnézem, hogy tényleg van-e benne olyan feauture, ami legalább elvben alapot adhat arra a szemforgató adatvédelmi hisztire.
Lánczi: ukrán titkosszolgálati szál is felmerül a Tisza Párt applikációjának adatszivárgása mögött
Külföld
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint több jel mutat arra, hogy egy olyan cég fejlesztette az applikációt, amely kapcsolatban állhat ukrán nemzetbiztonsági szervekkel.
Nógrádi megjósolta: így fog reagálni Ukrajna a Tisza adatszivárgási botrányára (VIDEÓ)
Belföld
Húszezer szavazó személyes adataival élhet vissza a Tisza, a szálak Ukrajnába vezetnek.
Európa támadás alatt: sorra halnak le a nagyvárosok repülőterei – járattörlésekkel is kell a jövőben kalkulálni
Európa több nagy repülőterén jelentős fennakadásokkal kell szembenézni a hétvégén egy kibertámadás miatt, amely a Collins Aerospace által fejlesztett MUSE szoftvert érte. A rendszer az utasfelvétel és a csomagkezelés működését segíti, a támadás miatti meghibásodása pedig több ezer utast érintett.
Magyarországon súlyos következményei lehetnének a csókkamerának
Mások az adatvédelmi szabályok.
RB Salzburg–FTC: óriási fordulat Ausztriában – Ludas Matyi módjára büntette az osztrákokat a Fradi
Sport
Micsoda teljesítmény!
A személyek szabad áramlása és a schengeni övezet nagyobb dicsőségére a Fradi-tábort ma nem engedték át a „légiesített határon”
Igaz, 2003-ban sem azzal kábítottak, hogy szabadon szurkolhatsz Salzburgban, hanem azzal, hogy cukrászdát nyithatsz Bécsben.
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nempolitizálok
2021. december 20. 00:30
Igen, mert ez nyilván a komcsikra és libsikre is vonatkozhatna. Ők is kártékonyak.
Válasz erre
2
0
Dr. Grünfeld Ráhelné
2021. december 20. 00:30
Nagyon helyes, de a nácikat is bombázni kell edukációs szpotokkal. Ilyen kis oktatófilmeket minden alkalmazásba kell tenni. Egy előlapi tekintetfigyelő pedig ellenőrizhetné.
Válasz erre
2
3
eresgé
2021. december 20. 00:26
önmagában a példa amit említett (vásárlási vagy kártyahasználati adat) személyes adat tehát biztosan szabályozza törvény ki és hogyan fér hozzá- ezen neked nincs mit védened- egész másról van szó itt nem _ellopják_ az adataidat.
A kereskedelmi egységek ma már általában használnak AI alapú predikciókat, pl a forgalom előrejelzésére (pl a munkaerő, logisztika, stb becslésére). Ezek feldolgozásához tárolásához a gyaklorlatban pl az amazon (AWSt) vagy a microsoft azure és hasonló platformokat használják. Ilyenkor az adat ezeknek a cégeknek a szervereire kerül ahol max a tengerentúli cég, becsszó nem használom szavával kell beérni (nincs valós rálátásod).
Példa van olyan barkácsbolt Magyarországon ahol ha vásárolsz megkérdik van-e valami hűségkártyád az utána következő kérdés mi az irányítószámod? Ez az adat túl sok mindenre nem jó de pl a cég tud olyan statisztikákat készíteni amikkel (mondjuk) a házhozszállítást vagy a vásárlási szokásokat tudja optimalizálni.
A bolt, ezeket az adatokat nyilvánvalóan használhatja - de (és ez nyugodtan mondható) komoly nagyvállalatnál az alkalmazottak nagyon szűk köre fér hozzá minden adathoz a legtöbb ember anonimizáltan látja őket - neveket és szenzitív adatokat elrejtve pl a fejlesztők elől (európában legalábbis a tengeretúlról egész más a helyzet, de ebbe nem megyek bele).
Ugyanakkor a kormány az más kérdés. Elég jól kell indokolni azt, ha használni akarják. Abban, ha a tag vesz egy csomag gyufát és kap egy mailt / figyi ne égesd le Bodrikutyát semmi kivetnivalót nem találok olyan mintha a boltos egy szórólapot csapna mellé.
Ilyen esetekben a kormánynak egyáltalán nem is kell látnia a vásárlási adatokat. Egyszerűen elmegy a boltoshoz és azt mondja neki, lenne koma X összeg hirdetésre és ilyen és olyan profilú (vásárlást végző) szemálynek add ezt az üzenetet át vagy szólj nekünk és mi átadjuk.
A gond akkor van ha emellé olyan belső (a kormány számára hozzáférhető) személyes adatokat is felhasználnak amiről a tagot nem kérdezik meg. Mittomén egyedül élő nyugdijasoknak akarnak csak üzenni hogy figyeljen jobban oda esetleg valamilyen figyelmet gyengítő gyógyszert szedőket és ehhez pl a klubkártya vagy bankkártya adatokat összefuttatják valamilyen nyilvántartóval vagy az NHS adatbázisával (esetleg a patikák adatbázisával).
Namost ha erre van tv angliában semmi gond meg kell nézni milyen (nehogy véletlen a terrorizmus ellenes vagy hasonló tvre hivatkozva nézegessenek ilyesmit - ez volt Bush és Blair alatt a gyakorlat, amit a legnagyobb lelki nyugalommal folytatott Obama és egy liberális sem mondta neki héé!)
Mindenesetre a hírből a savanyu a szólő jön le nekem is. Nagyvállalatok arcátlanul csencselnek az adatokkal (javaslom mindenkinek nézze meg pl azokat az adatokat amiket a google tárol róla (ha használtok).
Ha korábban voltak e-bay vásárlásaid akkor gondolkozz el rajta mégis mit keresnek ott külön kigyűjtve xml formátumban név cím telefonszám olyanok is amiket pl az ebyaen már régen nem találsz meg mert törlik - nem arról van szó hogy a a google a vásárlásról értesítő mailből adatot gyűjt hanem arról hogy az ebay átadta neki ezeket az adatokat.
Arra szintén nem lenne hátrány választ kapni, hogy a gmail használatakor az android telefonokon mit keresnek ott a telefonod (megelőző telefonjaid) IMEI azonosítói - minek ez a googlenak egyáltalán a telefonod un baseband processzorának pontos típpusa és a működtető firmware pontos verziószáma (ez az a chip ami a wifitól a gsm átvitelig a 'rádiós' részt intézi leegyszerüsítve)...
- ó tudom a válaszukat ők csak 'jót akarnak' optimalizálnak én meg konkrétan tudom hazusnak.
Szal elég vicces az 'állam' miatt aggodni akkor amikor a legarcátlanabb módon lopnak csalnak hazudnak magáncégek kisebb államok GDP-jét elérő vagyonnal és amugy fütyülve a tövényekre ...
Válasz erre
2
0
Paskai
2021. december 20. 00:26
A mocskos titkosrendőrség nyomul enyre rafináltabb módszerekkel, besúgók toborzása a cél.
Válasz erre
6
6