Brit kutatók legutóbb felhívták a figyelmet a kormány által alkalmazott célzott hirdetések veszélyére, amelyek a viselkedés megváltoztatása céljából személyes adatokat használnak fel.
Az akadémikusok szerint a nemzeti és helyi kormányok a keresőmotorokon és a közösségi médiaplatformokon megjelenő célzott hirdetésekhez folyamodtak, hogy megpróbálják „befolyásolni” az ország egészének viselkedését.
A nudge elmélet
A kormányzásnak erre az újfajta formájára való áttérés abból ered, hogy a politikai döntéshozatalban bevezették a „nudge” elméletet és létrejött egy olyan online hirdetési infrastruktúra, amely beláthatatlan lehetőségeket kínál a viselkedésbeállító kampányok lefuttatására.
A Skót Bűnügyi és Igazságügyi Kutatási Központ (SCCJR) számos példát talált arra, hogy a brit kormány a viselkedés megváltoztatására használt reklámokat alkalmazott; a Prevent típusú programtól kezdve a fiatalok online csalóvá válásától való visszatartását célzó programon át a gyertyagyújtás helyes megtörténtéről szóló tippekig.
Ben Collier, az edinburgh-i egyetem munkatársa szerint
Emellett pedig azt is meg tudják figyelni, hogy a kampány valóban sikeres volt-e.
Célzott hirdetések a viselkedés befolyásolására
A program egyes ágai, amelyek a radikalizálódás elleni Prevent program mintájára készültek, hagyományos „kopogtató és beszélgető” látogatásokat foglalnak magukban. Ehhez azonban az NCA (National Crime Agency) nagy mennyiségű adatot gyűjt össze a fiatalokról, majd ezek alapján összeállítanak egy általános profilt a veszélyeztetett tizenévesekről. A létrehozott profilt felhasználják egy befolyásoló rendőrségi kampány keretein belül és hirdetéssekkel célozzák meg azokat a játék iránt érdeklődő brit fiatalokat, akik a Google-on keresnek bizonyos kiberbűnözéssel kapcsolatos szolgáltatásokra. Ezután a NCA tisztviselői házhoz mennek, hogy megpróbálják, a szülőkkel együttműködve, más életútra terelni az érintett fiatalokat.
– írják a kutatók a The Guardian oldalán.
Collier elmondása szerint
Ha azt észlelték, hogy valaki gyertyát vagy gyufát vásárolt, akkor Amazon Alexa segítségével tűzvédelmi tippeket tartalmazó hangreklámokkal célozták meg a vásárlót.
Habár a kormány részéről ezek a kampányok elsősorban elővigyázatosságból készülnek, legyen szó a kiberbűnözés vagy a lakástűz megakadályozásáról, azonban a személyes adatok ilyennemű felhasználása rosszul is elsülhet. A kutatók szerint ezeket a gyakorlatokat meg kell szüntetni, mert amellett, hogy a kormány betekintést nyer a polgárok magánéletébe, még tovább bővül a kormány által a politikai célzáshoz használt adatforrások mennyisége.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra
(fotó: Pixabay/madartzgraphics)
Drámai fordulat jöhet a katonai stratégiában: a szövetség legfőbb katonai vezetője a Financial Timesnak elismerte, hogy vége a reaktív hozzáállásnak. A NATO asztalán már ott hevernek az agresszív, proaktív fellépés tervei – akár a kibertérben, akár más eszközökkel mérnének csapást Moszkvára, mielőtt az oroszok lépnének.
Milyen adatvédelmi szabályok vonatkoznak a pártokra? Összekapcsolhatta a Tisza a különféle adatbázisait vagy sem? Felvet-e adatvédelmi aggályokat egy ukrán cég bevonása a Tisza Világ applikáció fejlesztésébe? Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég kutatási igazgatóját kérdeztük.
Miközben a Tisza Párt adatszivárgási botránya elsősorban a több százezer kiszivárgott személyes adat miatt kavart vihart, jóval kevesebb szó esik arról, milyen rendszerbe kerülhettek ezek az információk.
Az adatvédelmi incidensek esetében az a bevett szokás, hogy ilyenkor az adatgazda mihamarabb vizsgálatot indít arról, hogy miként is történt a szivárgás.
Nem Keleten, Nyugaton.
Gondolkodom rajta, hogy letöltöm ezt az appot, és megnézem, hogy tényleg van-e benne olyan feauture, ami legalább elvben alapot adhat arra a szemforgató adatvédelmi hisztire.
Örkény István csendesen zokogna egy sarokban, ha megélte volna napjainkat.
Eldőlt a sorsdöntő kérdés.
