Az akadémikusok szerint a nemzeti és helyi kormányok a keresőmotorokon és a közösségi médiaplatformokon megjelenő célzott hirdetésekhez folyamodtak, hogy megpróbálják „befolyásolni” az ország egészének viselkedését.
A nudge elmélet
A kormányzásnak erre az újfajta formájára való áttérés abból ered, hogy a politikai döntéshozatalban bevezették a „nudge” elméletet és létrejött egy olyan online hirdetési infrastruktúra, amely beláthatatlan lehetőségeket kínál a viselkedésbeállító kampányok lefuttatására.
A nudge irányzat meghagyja a döntés szabadságát az egyén számára, de mégiscsak valamilyen előre meghatározott döntés felé irányítja a döntéshozót.Ez azt jelenti, hogy leegyszerűsítik és átláthatóvá teszik a döntéshozó számára a válaszlehetőségeket, annak érdekében, hogy növeljék a döntések minőségét, mindezt anélkül, hogy csökkentenék a választási lehetőségüket a beavatkozással. Legalábbis látszólag az egyén szabadsága nem sérül, persze valójában árnyalt pszichológiai befolyásolás alá esik.
A Skót Bűnügyi és Igazságügyi Kutatási Központ (SCCJR) számos példát talált arra, hogy a brit kormány a viselkedés megváltoztatására használt reklámokat alkalmazott; a Prevent típusú programtól kezdve a fiatalok online csalóvá válásától való visszatartását célzó programon át a gyertyagyújtás helyes megtörténtéről szóló tippekig.