Új szemlélet: a hangsúlyt az ellátási láncokra kell helyezni
Az Agthentic blog beszámolója szerint bár a Szilícium-völgy egy évtizeddel visszavetette az agrotechnikai szektort, ma már sok olyan új megközelítéssel találkozhatunk, amelyek okultak a múlt hibáiból, például a hangsúlyt az ellátási láncokra helyezték. A mezőgazdaságban ugyanis az érték legnagyobb része az ellátási lánc közepén keletkezik, a kereskedők, a gyártók, a márkák és a kiskereskedők között, akik az élelmiszereket a gazdaságból a fogyasztóhoz eljuttatják. Ezek azok a szereplők, akik megengedhetik maguknak, hogy viseljék a fejlesztések és újdonságok költségeit, és akik motiváltak az innovációra, mivel ők tudják realizálni a digitális átalakulás előnyeit.
Fontos, hogy melyik szereplőt és mivel motiválunk a változásra
Azok az üzleti modellek képesek valóban előmozdítani az iparág fejlődését, amelyek kihasználják az ellátási láncokban rejlő lehetőségeket, és a szereplőket összehangolva ösztönzik az újdonságok bevezetésére. Ezt láthatjuk például napjainkban a szén-dioxid kibocsátás területén. Ha ugyanis arra kérik a gazdálkodókat, hogy változtassanak a korábbi gyakorlatokon vagy használjanak újabb adatgyűjtő eszközt a fenntarthatóság érdekében, akkor valószínűleg nem lesznek együttműködőek. Azonban ha egy ilyen cégnek lehetősége van a szén-dioxid semleges márkaépítésre, és emellett érzi a nyomást a fenntartható befektetések (ESG) hatalmas térnyerése miatt, akkor nagy valószínűséggel nem csak támogatni fogja az új technológiák és gyakorlatok bevezetését vagy az eszközbeszerzést, de meg is fizeti annak költségeit.
Az ESG pénzügyi termékek ugyanis kisebb kockázatot és nagyobb hozamot ígérnek a hagyományos befektetésekhez képest, ráadásul a fenntarthatóságot szolgálják. Magyarországon például 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank indította el a Közép-Kelet-Európában egyedülálló Zöld Programját. Az MNB ezzel kíván hozzájárulni a pénzügyek „zöldítéséhez” és Magyarország fenntarthatósági felzárkózásához.
A harmadik hullámban sikeresen megvalósulhat a digitalizáció
Az ellátási láncokkal kapcsolatos szemléletváltás olyan megoldásokat eredményez, ahol például az agrárvállalkozásokat ösztönzik azoknak az eszközöknek a használatára, amivel lehetőségük nyílik a gabona digitális felvásárlására, eladására és kezelésére. Így rajtuk keresztül a gazdák is motiválttá válnak a digitális eszközök használatára, hiszen így a maguk számára is megkönnyíthetik a tranzakciókat és az információ megosztást. Az ilyen példák rávilágítottak a régi modell törékenységére és megmutatták, hogy mennyivel hatékonyabb, ha az ellátási lánc kedvezményezett tagjait szólítják meg a fejlesztésekkel elsőként.
Ez a megközelítés megnyitotta az utat a digitális mezőgazdaság kiépítése felé. Bár a folyamat még nem bontakozott ki teljesen, de várhatóan a szemléletváltás tartós digitális átalakulást fog okozni az agrárszektorban. Emellett az Agthentic blog írói arra is számítanak, hogy ennek hatására felbomlanak az agrár-élelmiszeripari ellátási láncok eddigi kulcsfontosságú elemei.
Úgy látszik tehát, hogy bár a Szilícium-völgyi befektetési gyakorlatok visszavetették az agrotechnológia fejlődését és terjedését, de mára olyan befektetők és vállalkozók jelentek meg a szektorban, akik nemcsak a technológia, hanem az élelmiszeripari és a mezőgazdasági értékláncok terén is rendelkeznek tapasztalattal. Ezek a szereplők alkalmasak lehetnek arra, hogy az agrotechnikai innováció új hullámának élére álljanak. A kérdés csupán annyi a blog szerzői szerint, hogy ezzel a fejlett megközelítéssel sikerül-e kiaknázni az agráriparban rejlő összes lehetőséget, illetve megvalósítható lesz-e a nyereségtermelés, és olyan üzleti modellek kialakulása, amelyek jobban illeszkednek a mezőgazdasághoz.
(fotó: Pixabay/Lipso_Kozerga)