Ki tudná elképzelni a szilvesztert vagy az augusztus 20-i nemzeti ünnepet látványos tűzijáték nélkül? A tűzijáték hagyománya hozzátartozik a nagy ünnepekhez, emlékezetessé, különlegessé teszi a ceremóniákat.
Ha jobban belegondolunk, keveset tudunk erről a piros, kék és zöld színekben pompázó pirotechnikai termékről. Miért pont ez a három szín uralkodik? Mióta használnak tűzijátékot? Hogyan működik és milyen hatása van a környezetre?
A tűzijátékok története a IX. században kezdődött Kínában, amikor Choe Museon elkészítette a fekete puskaport, ami a tűzijátékok és a tűzfegyverek alapját adta. Kezdetben elemi kénből, faszénből és salétromból készítették a puskaport. Idővel módosították a receptet, hogy jobb minőségű, színesebb és látványosabb hatásokat érjenek el.
Tűzijáték szerkezete
A tűzijáték legfontosabb elemei az úgynevezett csillagelegy (tűzijátékokban alkalmazott granulált és préselt csillagok alapanyaga), amelyek különböző vegyületeket tartalmaznak, amelyek meggyújtva színesen égnek vagy szikrázó hatást váltanak ki. A tűzijáték során látott színes fényt pigmentekből álló színezőanyagok biztosítják.
(fotó: Agnieszka Pregowska / technology.org)
A tűzijátékok szintén fontos összetevője a kötőanyag, amit az összetevők összeragasztására használnak. Ennek az összetevőnek köszönhetően a tűzijáték látványosan világít az égen.
Ahhoz, hogy a tűzijáték felszálljon, üzemanyagra van szükség, amit a fekete por ad. Ez az alapanyag három alapvető összetevőből készül: szénből, szulfátból és kálium-nitrátból. Az tűzijáték égéséhez oxidálószert használnak, amely közvetlenül az égés helyen állítja elő a szükséges oxigénmennyiséget. A visco biztosíték nagyon népszerű a tűzijátékokban és minden pirotechnikai eszközben. Ez egy négyrétegből álló gyújtózsinór fekete por maggal.
Mi áll a csillogás hátterében?
A tűzijátékok tele vannak az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre veszélyes vagy mérgező kémiai vegyületekkel.
Az égés során szén-dioxid és szén-monoxid keletkezik. A szén-dioxid nagyon veszélyes a környezetre; a globális felmelegedés legfőbb okozója. A szén-monoxid különösen az emberekre nézve veszélyes. Ha valaki hosszú ideig vagy nagy koncentrációban lélegzi be a mérgező gázt a szervezet nem kap elég oxigént és életveszélyes állapotba kerülhet az illető.
A tűzijátékban található nitrogén-oxid és nitrogén-dioxid gázok a szmogban fordulnak elő és veszélyesek az egészségre. Amellett, hogy a belélegzésük irritálja a légzőszerveket, ez a két gáz felelős a savas esőért is. A savas eső pedig nem csak a növényekre, hanem az épületekre nézve is ugyanúgy veszélyt jelent.
A tűzijátékokból felszabaduló egyéb vegyület a titán-dioxid, amelynek kis méretű részecskéi szintén komoly egészségügyi veszélyt jelentenek. Röviden: minél látványosabb a tűzijáték, annál több fém szennyezi a levegőt, majd a vizet és a talajt is.
– figyelmeztet a Technology Org tudományos hírportál.
Azonban léteznek környezet- illetve egészségkímélőbb megoldások a hagyományos tűzijáték helyett. Az úgynevezett „zöld” tűzijáték gyártásánál kizárólag papír alapú kapszulákat használnak, teljesen elhagyva ezzel a műanyag elemeket.
Még egy érdekes alternatíva lehet a fénytechnikával felszerelt drónok alkalmazása, amelyeket egy kínai cég gyárt. Az éjszakai égbolton különböző színekben pompázó drónok mozgásának összehangolásával egy igazán látványos élményben lehet része az érdeklődőknek.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra.
Hamvas Béla-estekkel jelentkezik a Tárkány Művek zenekar a Várkert Bazárban. Ezen alkalomból faggattuk a zenészt Hamvas Béla filozófiájáról, népzenéről, mítoszokról és egyebekről is. Interjúnk.
Már a keddi Bajnokok Ligája-mérkőzés előtti éjszakán is izzott a hangulat Isztambulban.
Szeptember 30-a Benedek Elek születésnapja, egyben a magyar népmese napja. Ön hallgatott vagy mondott már népmesét? Nem? Épp ideje!
A Brain Bar jövőfesztiválon tartott előadása után most itt a klasszikus nyugati műveltséget összefoglaló zseniális kötet, amely mindenkinek hasznára válik.
Rég kaptunk ilyen dicséretet.
A késő antikvitás volt az utolsó korszak, amelyben a politikai gondolkodás nem kényszerült rejtekutakra és nem szorult kínos magyarázkodásra, amikor a lényege felől érdeklődtek. Ez pedig válság. Czopf Áron írása.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
