Ki tudná elképzelni a szilvesztert vagy az augusztus 20-i nemzeti ünnepet látványos tűzijáték nélkül? A tűzijáték hagyománya hozzátartozik a nagy ünnepekhez, emlékezetessé, különlegessé teszi a ceremóniákat.
Ha jobban belegondolunk, keveset tudunk erről a piros, kék és zöld színekben pompázó pirotechnikai termékről. Miért pont ez a három szín uralkodik? Mióta használnak tűzijátékot? Hogyan működik és milyen hatása van a környezetre?
A tűzijátékok története a IX. században kezdődött Kínában, amikor Choe Museon elkészítette a fekete puskaport, ami a tűzijátékok és a tűzfegyverek alapját adta. Kezdetben elemi kénből, faszénből és salétromból készítették a puskaport. Idővel módosították a receptet, hogy jobb minőségű, színesebb és látványosabb hatásokat érjenek el.
Tűzijáték szerkezete
A tűzijáték legfontosabb elemei az úgynevezett csillagelegy (tűzijátékokban alkalmazott granulált és préselt csillagok alapanyaga), amelyek különböző vegyületeket tartalmaznak, amelyek meggyújtva színesen égnek vagy szikrázó hatást váltanak ki. A tűzijáték során látott színes fényt pigmentekből álló színezőanyagok biztosítják.
(fotó: Agnieszka Pregowska / technology.org)
A tűzijátékok szintén fontos összetevője a kötőanyag, amit az összetevők összeragasztására használnak. Ennek az összetevőnek köszönhetően a tűzijáték látványosan világít az égen.
Ahhoz, hogy a tűzijáték felszálljon, üzemanyagra van szükség, amit a fekete por ad. Ez az alapanyag három alapvető összetevőből készül: szénből, szulfátból és kálium-nitrátból. Az tűzijáték égéséhez oxidálószert használnak, amely közvetlenül az égés helyen állítja elő a szükséges oxigénmennyiséget. A visco biztosíték nagyon népszerű a tűzijátékokban és minden pirotechnikai eszközben. Ez egy négyrétegből álló gyújtózsinór fekete por maggal.
Mi áll a csillogás hátterében?
A tűzijátékok tele vannak az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre veszélyes vagy mérgező kémiai vegyületekkel.
Az égés során szén-dioxid és szén-monoxid keletkezik. A szén-dioxid nagyon veszélyes a környezetre; a globális felmelegedés legfőbb okozója. A szén-monoxid különösen az emberekre nézve veszélyes. Ha valaki hosszú ideig vagy nagy koncentrációban lélegzi be a mérgező gázt a szervezet nem kap elég oxigént és életveszélyes állapotba kerülhet az illető.
A tűzijátékban található nitrogén-oxid és nitrogén-dioxid gázok a szmogban fordulnak elő és veszélyesek az egészségre. Amellett, hogy a belélegzésük irritálja a légzőszerveket, ez a két gáz felelős a savas esőért is. A savas eső pedig nem csak a növényekre, hanem az épületekre nézve is ugyanúgy veszélyt jelent.
A tűzijátékokból felszabaduló egyéb vegyület a titán-dioxid, amelynek kis méretű részecskéi szintén komoly egészségügyi veszélyt jelentenek. Röviden: minél látványosabb a tűzijáték, annál több fém szennyezi a levegőt, majd a vizet és a talajt is.
– figyelmeztet a Technology Org tudományos hírportál.
Azonban léteznek környezet- illetve egészségkímélőbb megoldások a hagyományos tűzijáték helyett. Az úgynevezett „zöld” tűzijáték gyártásánál kizárólag papír alapú kapszulákat használnak, teljesen elhagyva ezzel a műanyag elemeket.
Még egy érdekes alternatíva lehet a fénytechnikával felszerelt drónok alkalmazása, amelyeket egy kínai cég gyárt. Az éjszakai égbolton különböző színekben pompázó drónok mozgásának összehangolásával egy igazán látványos élményben lehet része az érdeklődőknek.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra.
Egyetlen politikai erő sem feledkezhet meg büntetlenül a „mítoszképesség” kritériumáról, mert ha ez a képesség – s vele a „kezdet iránti érzék” – meggyengül, akkor a mítoszra képtelen közösséget már semmi sem védi meg mások mítoszképességével szemben. Czopf Áron írása.
A nagyszabású rendezvény csúcspontja az augusztus 20-i tűzijáték és drón-show lesz, de a főváros már napokkal korábban megtelik kulturális, zenei és gasztronómiai programokkal.
Ha ez a csend, a szív csendje az igazi lakhelyünk, nem tévedünk el a világ zajában.
Egy 1675-ben írt kéziratot szolgáltatott vissza Magyarországnak a New York-i ügyészség, amit a miniszter diplomáciai mérföldkőként értékelt a magyar–amerikai kapcsolatokban.
Két erő küzd egymással: lokalisták és globalisták, szuverenisták és föderalisták, populisták és neoliberálisok. Nemzeti és nemzetközi törekvésekről van szó, amelyek Magyarországon régi történeti mintázatokra nyúlnak vissza.
Nem lenne rossz közös pontot találni valahol az embertelenség ellenében, hiszen, ha mindig csak az egyik oldal szenvedését ismerjük el.
Az influenszer elárulta, hogy mi is a Fidesz sikere.
Az európai országokat „megrémíti” egy gondolat.
