Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat, és ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül. Ezért kell a kormányzati gazdaságpolitika intézményi váltása és a versenyképességért felelős új intézmény felállítása – mutat rá a Magyar Nemzet online kiadásában hétfőn megjelent írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki a múlt héten is hibának nevezte a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát.
Meggyőződése szerint a következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg. Ezért aztán keresni kell a kulcsot, ami jól zárja a kapukat a válságok elől. Első pillantásra ezt a kulcsot a jegybankok jelentik, mert minden gazdaság, a magyar is, a jegybanki mérlegek növelésével védte ki a mostani válságot és annak pénzügyi válságba való átfordulását – fejti ki a jegybankelnök.
Az előző válságokból tanult a világ, így a világjárvány nyomán most nem alakult ki a pénzügyi válság. Ennek ára azonban az, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki, a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, valamint a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt.
A válságkezelési eredmények különbözőségét szerinte a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonysága és az adott ország versenyképességi szintje határozza meg. A versenyképesség mai szintje azonban a korábbi kormányzati döntések eredményét tükrözi, tehát végül a kormányzás hosszabb időszakon át elért minősége, és ennek a versenyképesség javulásában megjelenő eredménye a döntő.
A válság kezelése szempontjából megszívlelendő tanulságok között sorolja fel egyebek mellett a válságkezelés és a digitális felkészültség közötti erős kapcsolatot. Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége – veti fel és leszögezi, hogy a 2013 után beindított fordulatnak köszönhetően a magyar gazdaságban a pénzügyi rendszerben javult legnagyobb mértékben a versenyképesség.
Írásában a jegybankelnök arra is kitér, hogy a válságkezelés során azért javulhatott az ország versenyképessége, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság.
(MTI, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Vajon mennyire életszerű, hogy Orbán Viktor írt egy több száz oldalas sikertanulmányt arról, milyen jó az a gazdaságpolitika, amit mindig is ellenzett a kormány?
Stabil, kiszámítható környezet, gyorsabb engedélyezési folyamatok, kiszámítható adópolitika – ezek a legfontosabb ösztönzők a vállalkozások számára. Átfogó felmérés készült a kkv-k helyzetéről, és az Orbán Viktor vezette kormány most újabb segítséget nyújt a szektornak.
A vállalkozásokat támogató, 80-90 milliárd forintos adó- és bürokráciacsökkentésben állapodott meg a kormány és a kamara.
Kisebb politikai botrányhoz vezetett az egyik kereskedelmi bank előrejelzése, amely alapján a befektetők a Tisza Párt választási győzelmét várják, s e szerint árazza be Magyarországot a piac.
A miniszterelnök elárulta, hogy szerinte miért idegesek Brüsszelben.
A miniszterelnök legújabb bejegyzésében kifejtette, hogy milyen a jó gazdaságpolitika.
Ukrajnával, Európával és Amerikával szemben is vannak elvárásai.
Nicușor Dan őszinteségi rohamot kapott a legnagyobb román nemzeti ünnepen.
