18 hónappal és 3,9 millió halálesettel később azonban azt kell látnunk, hogy a pandémia épp az ellenkezőjét hozta. Ironikus, de a szállítmányozásban vártuk a legnagyobb visszaesést, viszont a teherhajók telítve vannak rakománnyal és az ország egy, még sohasem látott gazdasági növekedést tudhat a magáénak.
Az exportkereskedelem lényegesen nőtt, a pandémiás időszak megváltoztatta mind a fogyasztói szokásokat, mind a világ kormányainak hozzáállását. Továbbá Kína volt az egyetlen, ahol még 2020-ban is többségében gazdasági növekedést tudott felmutatni, és a GDP emelkedés 2021 első negyedévében is folytatódott.
Az Amerikai Egyesült Államokkal való kereskedelem is fellendült, hiszen az USA célja a készletek gyors utánpótlása, Kína részéről pedig megnőtt a szójabab, a nyersolaj, a propán és a földgáz iránti kereslet.
A pandémia fellendítette a kínai kereskedelmet
Ha 2020-ban megkérdeztünk volna 100 közgazdászt, hogy mi fog történni, amikor a COVID-19 először eléri Kína területét, valószínűleg mind ugyanazt felelték volna: a gazdaságok hanyatlásnak indulnak, a fogyasztás csökkenni fog és a szállítási költségek is csökkenek majd. Kijelenthetjük, hogy mind tévedtek volna
– nyilatkozott Nerijus Poskus, a Flexport vállalat alelnöke az American Shipper újságírójának.
Valljuk be, hogy tényleg nagyon eltájolódtunk, hiszen az adatok eddig mind az ellenkezőjét bizonyítják: Kína első negyedéves exportértéke átlagosan havi 247,5 milliárd dollár volt 2020-ban, ami a 2019-es évhez képest 29 százalékkal magasabb. Azonban az import is növekedett, számszerűsítve 25 százalékot, ami átlagosan havi 206,8 milliárd dollár értékben merült ki.
Még jobban megéri a kereskedelembe fektetni
A kereskedelem egy láncreakciót indít el. Gondoljuk csak végig, ha a tengeri kereskedelem iránti igény nő, akkor több hajóra, konténerre is szükség lesz, ami a gyártáskapacitás bővítésével jár. Hiába számít gazdasági nagyhatalomnak az USA, ezekben a szektorokban nincs igazán jelen, így Kína ezt a kört is megnyerte.
2020. január 1-jén, a koronavírus-járvány előtti időszakban a kínai hajógyárak kereskedelmi megrendelései összesen 29,8 millió kompenzált bruttó tonnát (CGT) tettek ki, tudhattuk meg az Egyesült Királyságban létrehozott értékelési és adatszolgáltató, VesselsValue értékeléséből. Ekkor Kína, amely már a világ legnagyobb hajógyártó országa volt, a globális rendelésállomány 38,7 százalékát tudhatta a magáénak.