Kínát természetesen nem lehet megütni, 3400 milliárd dollárnyi exportjával magasan veri a mezőnyt.
A szerző a Makronóm újságírója.
A globális kereskedelemben egyre inkább erősödnek a protekcionista politikák. Ennek ellenére és a globalizációra már keresztet vető elemzőkre rácáfolva 2023-ban még nem az exportcsökkenést, inkább az alkalmazkodóképességet vehettük észre a világkereskedelemben. Kínát már több helyről szorongatják extravámokkal – a java pedig még csak jövőre érkezik, amikor Donald Trump leteszi elnöki esküjét –, a tavalyi kivitele azonban a történelmi csúcsok közelében maradt: az Egyesült Államokba még mindig 500 milliárd dollár értékű árut adott el.
A globális export értéke 2023-ban elérte a 23,8 ezermilliárd dollárt, ami 5 százalékos csökkenés a 2022-es átlaghoz képest. Ennek fő felelősei a Visual Capitalist infografikáján is szereplő államok: a világ 30 legnagyobb exportőre közül 20-nak zuhantak az eladási mutatói a korlátozó és protekcionista kereskedelmi szabályoknak köszönhetően, amelyekből tavaly globálisan csaknem 3000 volt érvényben – ez egyébként ötszöröse a 2015-ös szintnek.
Kína összességében 3400 milliárd dollárnyi árut exportált, így mintegy 1400 milliárd dollárral körözte le az amerikai kivitelt. Az Egyesült Államok utoljára 1979-ben volt a világ legnagyobb exportőre, azóta évről évre növekszik a kereskedelmi hiánya. Washington azonban nem panaszkodhat: az elmúlt tíz évben az energiakivitele folyamatosan növekszik, az ukrajnai háború és az európai szankciós politika pedig csak tovább erősítette azt. Tavaly már 65 milliárd dollár nettó többletet értek el az amerikai vállalatok az energia (elsősorban az LNG) eladásából, miközben a hazai olajkitermelés megóvta a hazai gazdaságot attól az energiaválságtól, amelybe Európa saját magát rántotta az Oroszország-ellenes intézkedésekkel. Szankcionálni tudni kell, az Egyesült Államok pedig mestere annak, hogyan húzhatja a legnagyobb hasznot az egyébként általa megálmodott tiltó rendelkezésekből.
Németország a gazdasági mélyrepülés ellenére tavaly még 1 százalékkal növelni tudta az exportját. Figyelemre méltó eredmény, tekintve, hogy a német ipar egyik legnagyobb ellensége éppen az orosz energiahordozók „kitagadása” lett, aminek következtében a magas árak a termelés lassulását, nem egy vállalat esetében a teljes megszűnését vonta maga után. Tavaly az ország 160 milliárd dollár értékben exportált árut Amerikába, a legnagyobb piacára – érdemes lesz figyelni a 2025-ös adatokat, amikor (ha Trump valóban beváltja az ígéretét) Washington már akár 20 százalékos extravámokkal is sújthatja az európai termékeket. Az előzetes elemzések szerint az Egyesült Államokba irányuló német kivitel összességében 15 százalékkal is csökkenhet – az egyébként is csúfos helyzetben lévő autóipar akár 35 százalékos visszaesést is elszenvedhet.
***
Kapcsolódó:
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Rég volt már ennyire rossz a mezőgazdaság helyzete.
Nagy a baj.
Mindent megváltoztat a kormány döntése az ukrán fegyverek ügyében.
Hazánk mellett még Lengyelország is óriási segítséget nyújt a háborúban álló országnak.
A három ország „bűne”, hogy egyoldalúan tiltják az ukrán áruk behozatalát.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A francia államfő szerint „semmi nem fordíthatja el a figyelmet Ukrajnától.”
Dornfeld László vezető elemző szerint az Európai Unió Bírósága egy „aktivista szervezet”, amely már régóta igyekszik a saját eszközeivel előmozdítani azokat a politikai ügyeket, amelyeket fontosnak tart. Ilyen a nemváltoztatás kötelező engedélyezése is, melyről nemrég született ítélet.
