Fukuyama: Az Egyesült Államok nem valószínű, hogy visszaszerzi korábbi hegemón státuszát

Habár az Afganisztánból az elmúlt hetekben érkező képek sokakat megrázhattak, s egyesek szerint ez olyan fordulópont a történelemben, mely szimbolikusan jelenti az amerikai hegemónia végét, Francis Fukuyama szerint már sokkal korábban eljött az USA hanyatlása, méghozzá sokkal inkább belső, mintsem külső okoknak betudhatóan. Ennek ellenére a kutató szerint

Fukuyama úgy véli, hogy az amerikai hegemónia csúcsidőszaka a berlin fal leomlásától nagyjából a 2007-2009-es pézügyi válságig tartott. Ekkor azonban „az ország túlbecsülte a katonai erő aziránti hatékonyságot, hogy gyökeres politikai változásokat hozzon”, amikor Afganisztán után Irakban is háborúzni kezdtek. Ezek a háborúk azonban elhúzódtak, majd pedig a pénzügyi válság az USA által vezetett globalizáció okozta világszintű egyenlőtlenségekre világított rá minden addiginál élesebben. Ennek ellenére viszont a kutató méis úgy véli, hogy az USA-nak még mindig számos olyan kulturális és gazdasági előnye van, mellyel kevés más nemzet veheti fel a versenyt.

Ez eleinte csak a hagyományos politikai kérdéseknél jelent meg, mint például az adópolitika, viszont mára gyakorlatilag semmiben nem tudnak konszenzusra jutni az amerikaiaik és teljes kulturális identitásokról vitatkoznak – fejti ki Fukuyama. A polirizáció napjainkban már az élet minden területére kiterjed; lényegében két külön valóságot látnak a „a kék és a vörös amerikaiak”.  Mindez pedig a történész szerint a külpolitikára is rányomta bélyegét: amíg az Obama-adminisztráció idején a republikánusok vádolták túlzott oroszbarátsággal a demokratákat, addig Trump Putyin felé fordulása idején fordult a kocka.

»a libsik felhúzása« [owning the libs] fontosabb volt, mint  a demokratikus értékek melletti kiállás”.

Fukuyama mindennek következtében úgy véli, hogy a megosztottság már eddig is ártott az USA világszintű befolyásának. Az Egyesült Államok puha ereje csökkenőben van, mivel az amerikai intézmények és társadalom már egyre kevésbé vonzóak a világ számára – állapítja meg a kutató.Ezt látva pedig Fukuyama meg is vonja a konklúziót:

Amiben reménykedhet, hogy hozzá hasonló gondolkodású országokkal együtt fenntarthat egy demokratikus értékekkel szemben barátságos világrendet. Az hogy ez sikerül-e, nem a rövidtávú kabuli intézkedéseken fog múlni, hanem hogy helyreáll-e egy nemzeti identitás és egy otthoni cél” – írja a szerző.

Fukuyama eredeti cikkét az Economist oldalán itt olvashatja.

(Címlap: Francis Fukuyama amerikai filozófus, közgazdász előadást tart a Közép-európai Egyetem (CEU) Democracy and Its Discontents című konferenciáján 2015. október 9-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán)