A várakozásokat felülmúló második negyedévi GDP-adat láttán felfelé javították az idei évre vonatkozó előrejelzéseiket az elemzők.
A Takarékbank 7,7 százalékról 8 százalék környékére, a K&H Bank 6,7 százalékról 7 százalék felettire javította a bruttó hazai termék (GDP) idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint a második negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adat szerint 17,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 17,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal nőtt.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentéséhez fűzött kommentárjában megállapította, hogy a GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet. Az idei növekedés már akkor elérheti a 6,8 százalékot, ha a második fél évben stagnál a gazdaság.
Suppan Gergely hozzátette: a kilábalás, a GDP helyreállása korántsem egyenletes, egyes ágazatok (élen az infokommunikációval) már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, az idegenforgalomhoz, rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások ugyanakkor még bőven elmaradnak. Bár a delta variáns egyértelmű kockázatot jelent, ezen ágazatok folytathatják tevékenységüket a helyreállás érdekében, ami a jövő évre is áthúzódik. Ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt írta, hogy a mostani adat megjelenése előtt még 6,7 százalékos növekedést valószínűsítettek 2021-re, de a friss számok fényében elképzelhető, hogy 7 százalék feletti bővüléssel zárja ezt az évet a magyar gazdaság. Ugyanakkor kockázatokkal is számolni kell,
Hozzátette: egyelőre első becslésről van szó, de annyi már az eddig megjelent makroadatokból is látható, hogy például az építőipar májusi és júniusi kimagasló teljesítménye biztosan hozzájárult a bővüléshez. Ahogy az ipari termelés is, amely áprilisban, májusban és júniusban egyaránt jókora növekedést ért el, részben az alacsony bázis miatt – tette hozzá.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kedden közölt GDP-adatban az a meglepő, hogy az éves és negyedéves növekedés is meghaladja a várakozást. Sőt, a gazdaság teljesítménye már elérte a 2019. negyedik negyedévi szintet, azaz makroszinten a gazdaság kilábalt a válságból. Regős Gábor szerint a termelési oldalon vélhetően mind a szolgáltatások, mind az ipar növekedése dinamikus lehetett, míg felhasználási oldalon a fogyasztás bővülése emelhető ki.
A vártnál jóval kedvezőbb adat miatt az idei növekedés az eddig becsültnél magasabb lehet, meghaladhatja a 7, de kedvező esetben akár a 8 százalékot is.
(MTI, fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
Az ország igazi érdeke az építkezés, a fejlődés, nem a műbalhé, a hergelés, a kampány folytatása.
Beszédes számokat közöltek.
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.
Adócsökkentés, EU-pénzek, vagyonadó és olcsóbb energia: egyetlen gazdaságpolitikai történet különböző fejezetei. A Tisza programja egyszerre ígér gyors segítséget a háztartásoknak és szerkezeti fordulatot a gazdaságban. De minden ilyen csomag mögött ott húzódik a klasszikus dilemma: ki fizeti meg az árát, és mikor?
Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya alacsonyabb, mint 2010-ben volt.
A Vörösök három legszebb góljában is fontos szerepet vállalt.
Kátai-Németh Vilmos azt írta, mostantól ismét szabadon fogadhatnak el támogatásokat az intézmények, de természetesen nyilvántartásba kell venniük azokat, hogy ne történhessenek visszaélések.
