Vajon megállítható a koronavírus-járvány?

Ezt hívják működés közbeni evolúciónak

A kialakulni látszó mechanizmus a koronavírus-mutációkkal több kérdést is felvet. Első körben például, ez azt jelentheti, hogy ez egy végtelenített mókuskerék, amely egyre nagyobb és erősebb kihívások elé állít minket embereket? 

Semmi sem tart örökké, szokták mondani, de vajon ennek hol vagy van-e vége? 

Tekintsünk úgy a vírusra, mint egy újonnan munkába állt munkavállalóra. Ahhoz elegendő volt a tudása, hogy felvételt nyerjen, jelen esetben, világjárvánnyá alakuljon. Azonban most már az aktív környezetben tanul. Tehát ahhoz, hogy erősödjön minden eszközt megkap. 

Amikor a vírusok az emberi kontaktok útján terjednek, „nagyon ritkán tökéletesek" – mondta Wendy Barclay professzor, a londoni Imperial College virológusa. 

Letelepednek és aztán hosszú ideig nagyon jól érzik magukat. A vírusok tekintetében, mint például influenza vagy ebolajárvány nyomon követik, annak evoluciós útját, mutációit és azok mértékét – folytatta gondolatmenetét a virológus.

Tehát meddig mehet el?

A vírusok tiszta biológiai terjesztő képességénék összehasonlításához, meg kell nézni az R0-kat, az alap szaporodási rátát. Ezt az átlagos fertőzött emberszám adja, abban az esetben, ha senki sem volt immunis és semmilyen további óvintézkedés sem született a fertőzés elkerülése érdekében. Ez a mérőszám azért hasznos, mert segít meghatározni, hogy a fertőző betegség terjedni fog-e a populációban.

Ez a szám 2,5 körül volt, amikor Wuhanban elkezdődött a járvány, az Imperial betegségmodellezői szerint a Delta esetében ez a szám akár már 8,0 is lehet. Az Oxfordi Egyetemen vírus evolúciót tanulmányozó Dr. Aris Katzourakis szerint az a tény, hogy 18 hónap alatt két új variáns látott napvilágot, nagyon megdöbbentő. 

A kutató véleménye szerint az Alfa, majd Delta variánsok megjelenése 50 százalékkal jobban átvihető hihetetlen változás. Úgy gondolja, hogy „ostobaság" megkísérelni, hogy számot adjunk arra, hogy milyen magasra is nőhet, de az elkövetkező néhány évben várhatóak az átadás további ugrásai. Más vírusok jóval magasabb R0-kal rendelkeznek, a rekord kanyaró robbanásszerű járványokat okozhat.

Hogyan változnak a vírusok?

Számos olyan trükk létezik, amelyet a vírus alkalmazhat a terjedés javítása érdekében, például:

• Javítva a kaput, hogy hogyan nyitja azt meg a test sejtjeihez.
• Ellenállóbbá válik a szabad levegőn.
• Növeli a vírusterhelést, így a betegek több vírust lélegeznek be vagy köhögnek ki.
• Változáson esik át, amikor egy fertőzés során átterjed egy másik személyre.

Az Alpha vírusváltozat átvihetőbbé válását az okozta, hogy jobban be tudott lopakodni a behatoló riasztó – az úgynevezett interferon válasz – mellett, a test sejtjeibe. De ez nem azt jelenti, hogy mire elérjük a görög ábécé végét, az Omegát, egy megállíthatatlan „vadállattal” fogunk végezni.

– mondta Dr. Katzourakis.

Érdemes megemlíteni az evolúciós kompromisszumok fogalmát is, amely azt jelenti, hogy annak érdekében, hogy egy dolog jobbá váljon, gyakran más területen szükséges a teljesítmény csökkentésére. A történelem leggyorsabban kivitelezett oltási programja új akadályt jelent a vírus számára, ami egy másik evolúciós irányba szoríthatja.

– mondta Dr. Katzourakis.

A kutató szerint a Delta variánsnak vannak azonban olyan mutációi, amelyek mind segítik az elterjedését, mind az immunitás részleges elhárítását.

Azt, hogy mi lesz a koronavírus optimális stratégiája, még mindig nehéz megjósolni. A különböző vírusok különböző technikákat alkalmaznak a fertőzés folytatására. A kanyaró robbanásveszélyes, de egész életen át tartó immunitást hagy maga után, ezért mindig új embert kell találnia. Az influenza R0-értéke jóval alacsonyabb, alig több mint 1, de folyamatosan mutálódik.

Van egy dolog, amelyet gyakran állítanak, azonban a tudományos szféra megvetéssel kezeli, az az, hogy a vírusnak enyhébbnek kell lennie a könnyebb terjedés érdekében. Nagyon kevés evolúciós nyomás nehezedik a vírusra, hogy ez megtörténjen. A vírus már a következő embernél tart, mielőtt megöli a fertőzöttet. És a leginkább terjesztők (fiatalabbak) azok, akik kevésbé betegednek meg. A színvonalas oltási kampányokkal rendelkező gazdag országokban azt remélik, hogy a következő változatok nem fognak komoly problémát jelenteni a széles körű immunitás miatt. De ezeket a fokozatosan fejlődő változatokat a világ többi részén, egyre nehezebb féken tartani, így könnyen rémálommá válhatnak.