Magyarországon is jelen van a juhok és kecskék legfertőzőbb betegsége – a járványhelyzetről kérdeztük a hatóságot

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a kiskérődzők pestise vírust mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Zala vármegyében, a szentgyörgyvölgyi laboratóriumban. A fertőzött állatokat egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra január 15-én. Bár Romániában idén még nem jelentettek ilyen esetet, 2024-ben több kitörést és számos gócpontot regisztráltak.

A vírus a juhokat és kecskéket érinti, heveny lázas tünetekkel és nyálkahártya-gyulladással jár, jelentős gazdasági károkat okozva. Az Átlátszó összeállításában ismertette, ez a vírus a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége.

de a körülményektől függően ennél jóval alacsonyabb arány is előfordulhat.

A Nébih hivatalos oldalán emlékeztetett, hogy 

Az érintett körzetekben január vége óta zajlanak a szűrővizsgálatok. Hozzátették, a járvány megelőzése érdekében további intézkedésig nem érkezhetnek kiskérődző szállítmányok Romániából.

Szigorú intézkedéseket hozott az országos főállatorvos

A Nébih továbbá arra kérte az érintett gazdákat, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi előírásokat, és végeztessék el az előírt vizsgálatokat, hogy megakadályozzák a vírus további terjedését.

Az országos főállatorvos január 31-én elrendelte a kiskérődzők forgalmának korlátozását Zala megye teljes területén, és megtiltotta a vadasparkok, állatsimogatók látogatását a megyében február 10-ig. Február 15-ig Magyarország egész területén tilos a kiskérődzők vásárokba, kiállításokra vitele.

A főállatorvos mindezek mellett utasítást adott arra, hogy a Szentgyörgyvölgyről elszállított több ezer birkatetem (sajtóértesülések szerint mintegy 3500 darab juhot kellett levágni– szerk.) szállítási útvonalán az összes településen vegyenek vérmintát minden kiskérődző állományból – idézte az Átlátszó.

Frissítés: 

Időközben megérkeztek a válaszok a Nébihtől. Az iránti érdeklődésünkre, hogy mennyire súlyos a jelenlegi járványhelyzet, kell-e attól tartani, hogy újabb térségekre, vármegyékre terjed át, azt a választ kaptuk, hogy 

Az érintett állattartó telepeken az elsődleges fertőtlenítéseket követően a takarítást és az első végfertőtlenítéseket is elvégezték. Azt is tudatták lapunkkal, hogy eddig összesen három állomány felszámolására került sor még januárban. De azóta nem merült fel sehol a fertőzés gyanúja.

A kitörések körüli korlátozott területeken zajlanak az esetleges további fertőzéseket feltáró vérvételezések, amelyek eddigi kedvező eredményei alapján várható, hogy amennyiben az állattartók betartják a járványvédelmi intézkedéseket és korlátozásokat, sikerül megfékezni a járványt – hangsúlyozták.

Hozzátették, a vérvételezések Vas vármegyében befejeződtek, de Zala vármegyében még zajlanak. 

Erre kell figyeljenek a gazdák

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ugyancsak kérdésre válaszolva hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy az állattartók betartsák a járványvédelmi intézkedéseket. Mivel a vírus behurcolása az állatokkal történő közvetlen kontaktuson kívül megtörténhet ruházattal eszközzel, gépjárművel, szennyezett takarmánnyal és alomanyaggal, nagyon fontos, hogy a gazdák átöltözzenek mielőtt állataikhoz mennek, az állattartó telepükre pedig csak a szabályok betartásával, látogatási napló vezetése mellett, és csak feltétlenül szükséges esetben engedjenek be bárkit.

Végül arra a kérdésünkre, hogy az érintett gazdák kárát ki és mi módon téríti meg, azt a választ kaptuk, hogy 

A kártalanítási eljárás során az illetékes hatóság becslési eljárás alkalmával megállapítja a kártalanítás értékét, ami a kártalanítási határozat alapját képezi. A kártalanítási határozat véglegessé válását követő 60. napon történik meg a kártalanítási összeg kifizetése az állatok tulajdonosának – írta a Nébih.

Nyitókép illusztráció: Fotó: Pixabay

***