Rekordgyorsan őrölték meg a brüsszeli malmok az uniós COVID-igazolvány ötletét, így a mai naptól mind a 27 tagállamban ez használatos a koronavírussal szembeni védettség igazolására. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az összeurópai igazolványról, amitől a turizmus fellendítését várják.
Július elsejével immár minden uniós tagállamban életbe lépett az úgynevezett digitális Covid-igazolvány használata, melyet az Európán belüli utazások megkönnyítésére vezettek be. Az igazolvány alapkoncepciójára még március közepén tett javaslatot az Európai Bizottság, majd május végére meg is született a megállapodás a Tanács és a Parlament között a konkrét részletszabályokról.
A brüsszeli mércével rekordgyorsnak számító tempó most valóban elengedhetetlen volt:
A központi szabályozás szorgalmazói azt remélik az uniós Covid-igazolványtól, hogy az – egységesítve és egyszerűsítve az utazási korlátozásokat és szabályokat – segít elejét venni az utazások terén az átláthatatlan káosznak.
A döntéshozás kifejezetten olajozottan folyt – olyannyira, hogy június első napjaiban néhány ország már el is kezdte tesztelni az közös megoldást. Ehhez aztán sorban csatlakoztak az újabb és újabb államok: július elseje előtt már csak mindössze 7 olyan ország maradt (ide tartozik egyébként Magyarország is), amely bár technikailag felkészült az uniós Covid-igazolványok adminisztrálására, a gyakorlatban viszont még nem alkalmazta ezeket. Bár hivatalosan mától minden tagállamban használják már a közös Covid-igazolványt,
Eddig a tagállamok még használhatják saját védettségi igazolványaikat (ha az tartalmában megegyezik az uniós igazolvánnyal), melyeket a többi tagállamnak el kell fogadnia, ezt követően viszont már csak az uniós igazolvány lesz alkalmas az Európai Unión belül a védettség vagy a negatív teszteredmény igazolására.
Ki adja ki, hol fogadják el, meddig érvényes – ezt érdemes tudni az uniós igazolványról
Azt mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy az összeurópai Covid-igazolvány nem útlevél. Azaz enélkül is lehet utazni az EU-n belül a különböző tagállami szabályok betartása mellett, s ha úgy alakul a járványhelyzet, bármelyik ország dönthet úgy, hogy még az igazolvánnyal rendelkezők beutazását is korlátozza. Az viszont való igaz, hogy ennek ellenére
A Covid-igazolvány kétféleképpen lesz elérhető: lesz egy papíralapú változata, de digitálisan is bemutatható lesz. A hitelesítés egy QR-kód segítségével történik majd, melyet egy külön erre a célra kifejlesztett európai informatikai rendszerrel ellenőriznek majd. Az igazolványokat minden esetben két nyelven fogják kiállítani: szerepelnek majd rajta az adatok angolul, de a kibocsátó ország hivatalos nyelvén is.
Az uniós igazolvány három esetben jár az EU állampolgárainak. Igényelhetik azok, akik megkapták valamelyik Covid-19 elleni vakcinát, akik fél éven belül átestek a fertőzésen, és akik negatív teszteredménnyel rendelkeznek. Ezekben az esetekben tagállamonként eltérő, hogy automatikusan jár, vagy pedig külön kérvényezni kell-e az igazolványt. Magyarországon eddigi ismereteink szerint a papíralapú igazolványt a kormányablakoknál kell majd kérni, míg a digitális verzióhoz elég lesz az Ügyfélkapu és az EESZT-rendszer segítségével leadni a szükséges dokumentumokat. Az igazolvány kiállítása minden esetben ingyenes lesz, viszont ha negatív teszteredményre szeretnénk ily módon igazolni, a tesztelés költségeit már magunknak kell állnunk.
Habár bármilyen oltásra ki lehet adni az igazolványt,
Ez a gyakorlatban sok magyarnak komoly gondolt jelenthet, ugyanis az EMA sem a Szputnyik, sem a Sinopharm vakcinát nem engedélyezte, melyekkel összesen majdnem kétmillió magyart oltottak be. Ami a teszteket illeti, vagy 72 óránál nem régebbi PCR-tesztre, vagy 48 óránál nem régebbi antigén gyorstesztre van szükség az igazolvány megszerzéséhez.
Ettől fog egy csapásra helyreállni a romokban heverő turizmus?
Az közismert, hogy a járvány többek közt azokat az országot érintette a legrosszabbul gazdaságilag, melyek leginkább a turizmusból éltek, hiszen 2020 nyarán lényegében elmaradt a nyári nemzetközi turistaáradat, s a legtöbb helyen legfeljebb a belföldi nyaralókkal számolhattak. Éppen ezért az EU egyik legfőbb célja az új igazolvány bevezetésével (és így az utazási szabályok egységesítésével) az európai turizmus újjáélesztése volt – nem véletlenül akarták, hogy még a nyári főszezon előtt élesítésre kerüljön a rendszer. Bár valóban komoly eredmény, és az utóbbi szűk másfél évben a nemzetközi utazások terén tapasztalt káoszhoz képest kész felüdülés az uniós igazolvány bevezetése, mégis vannak még olyan faktorok, melyek óvatosságra intenek a túlzott optimizmustól.
Egyfelől az uniós Covid-igazolvány tartalmaz egy elsőre nem túl jelentősnek tűnő kiskaput. A tagállamok ugyanis a járványhelyzet romlása esetén bármikor, tagállami hatáskörben szigoríthatnak a beutazási szabályokon, ennek csupán annyi a feltétele, hogy az európai közösséget erről 48 órával korábban értesíteni kell. Azaz ha lenne egy újabb járványhullám Európában – mely a delta variáns előretörésével sajnos egyáltalán nem elképzelhetetlen –, akkor egy csapásra válna okafogyottá a Covid-igazolás, s a határokat ugyanúgy lezárhatnák a tagállamok, mint ahogy tették eddig is.
Az sem mellékes, hogy az európai lakosságnak jelenleg csak mindössze a fele kapta meg legalább az első adag oltását, a teljesen beoltottak aránya pedig 32 százalék – s az uniós szabályok alapján csak az utóbbiak oltási igazolványait kell kötelezően elfogadniuk a tagállamoknak. Vagyis, sokak csak teszttel tudnak majd utazni idén nyáron, ami viszont a legtöbb tagállamban komoly összegekbe kerül, mivel az uniós intézményekben végül elbukott az ingyenes tesztelés ötlete. Akinek pedig az utazás jelentette terheken felül a tesztelés költsége már nem fér bele, az valószínűleg inkább nem utazik majd külföldre idén sem.
Harmadrészt a turizmus újraindításáról beszélve az EU-n kívüli országból érkező turistákról is érdemes szót ejteni. Bár már folyamatban van az azzal kapcsolatos gondolkodás, hogy amennyiben EMA által engedélyezett vakcinával oltották be egy harmadik ország lakosát, akkor ő szabadon utazhasson ide, ez a terv egyelőre még gyerekcipőben jár. Így sem az amerikai, sem az ázsiai turistákra nem nagyon lehet még idén számítani.
Magyarán szólva,
Magyarok millióinak főhet a feje a keleti oltások miatt
Az uniós vitákban nem sok port zavart, ugyanakkor rengeteg magyart húsbavágóan érint, hogy a tagállamoknak csak azokat a vakcinákat kell kötelezően efogadniuk, melyeket az EMA is engedélyezett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár a Szputnyikkal és a Sinopharmmal oltottak is megkaphatják az igazolványt arról, hogy beoltották őket, a legtöbb utazási korlátozás alól csak akkor mentesülnek majd, ha negatív teszteredményt is produkálnak. Arról, hogy ez a szabályozás miért teljesen abszurd, itt írtunk részletesen.
Korábbi cikkünkben három lehetséges forgatókönyvet vázoltunk fel azzal kapcsolatban, hogy mi várható a keleti vakcinákkal oltattak számára. Az mára bizonyosságot nyert, hogy európai szinten nem tekintik ezen oltásokat egyenértékűnek az EMA által engedélyezett oltóanyagokkal, hiába kapta meg a WHO engedélyét a Sinopharm, s hiába publikálták a klinikai tesztek eredményeit tudományosan lektorált szakfolyóiratokban. Így egyre inkább úgy tűnik, hogy
Ilyen különmegállapodást jelenleg Ciprussal, Csehországgal, Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával kötött a magyar külügy az uniós tagállamok közül. Továbbá az EMA által engedélyezett vakcinák mellett Bulgáriában, Észtországban és Görögországban mind a Szputnyik, mind a Sinopharm-vakcinát elfogadják az ottani kormányok döntései alapján, a sinopharmosok ezen felül Ausztriába, Svájcba és Spanyolországba is nyugodtan tervezhetnek utat. Emellett a járványhelyzet mérsőklődését látva jelenleg számos tagállam korlátozás nélkül beengedi az utazni vágyókat, függetlenül attól, hogy kaptak-e oltást, vagy hogy milyen oltást kaptak. A pontos részletekről az utazás előtt a Konzuli Szolgálat weboldalán érdemes tájékozódni. Ugyanakkor például jelenleg a magyarok körében szintén népszerű turistacélpontnak számító Olaszországba jelen állás szerint csak negatív teszteredménnyel lehet beutazni, ha valakit keleti vakcinával oltottak – a tesztelés költségét pedig saját zsebből kell kifizetni.
(Címlap: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mutatja az okostelefonján a koronavírus elleni beoltottságot igazoló uniós tanúsítványt Brüsszelben 2021. június 16-án. MTI/EPA/REUTERS/Johanna Geron)
Hosszas elemzésben sajnálkozik a Politico, hogy Bart De Wever, akit ezúttal „egy jobboldali flamand nacionalistának” neveztek, nem lett meggyőzve a kellő biztosítékokkal.
A legforróbb vitapontban nem jutottak egyetértésre az uniós vezetők, elnapolták a döntést; Zelenszkij is reagált a fejleményekre.
Igaz, 2003-ban sem azzal kábítottak, hogy szabadon szurkolhatsz Salzburgban, hanem azzal, hogy cukrászdát nyithatsz Bécsben.
A külügyi szóvivő azzal viccelődött, hogy az unió a huszadik szankciós csomagban megtiltja a vándormadaraknak, hogy átrepüljenek Oroszország felett.
Az előző 18 szankciós csomag sem rombolta le Oroszország gazdaságát, de azért most megszavazták a tizenkilencediket is.
Főszerepben Ukrajna.
A tiltakozások egy tízéves kislány ellen elkövetett, feltételezett szexuális támadás után robbantak ki.
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
