A háztartási gépeket vásárlók több mint négyötöde figyelembe veszi az eszközökön található energiacímkét – többek között erre világított rá az Állami Számvevőszék legfrissebb ellenőrzése.
Az ÁSZ csütörtöki közleményében megállapította, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatalok 2017 és 2019 között gondoskodtak a környezettudatos tervezés és az energiacímkézés piacfelügyeleti intézményrendszerének kialakításáról, illetve az ellenőrzési tevékenységek ellátásáról. Ezzel hozzájárultak a környezettudatos fogyasztói szemlélet elterjedéséhez.
Kiemelték, hogy a magyar energiapolitika prioritásként kezeli az energiahatékonyság növekedésének elősegítését, amelynek köszönhetően mérséklődhet az energiaimport-függőség, csökkenhet az intézmények és a lakosság energiaszámlája, nőhet a beruházások száma. Ezáltal javulhat a foglalkoztatottság, mobilizálódhat a hazai tőke, felgyorsulhat a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása, valamint teljesülhetnek az ország nemzetközi környezetvédelmi vállalásai.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzése szempontokat ad a környezettudatos tervezésre és az energiafogyasztási címkézésre vonatkozó fejlesztési irányok és lehetőségek meghatározásához.
A kérdőíves felmérés keretében megkérdezett fogyasztók válaszai alapján az energiafogyasztási címkézéssel kapcsolatos tevékenységek eredményesek voltak, elérték a céljukat, hozzájárultak a környezettudatos fogyasztói gondolkodás és magatartás erősítéséhez – írták. A válaszadók 98,8 százaléka ismerte az energiacímke fogalmát és 83,5 százalékukat befolyásolta az energiacímke a vásárlás során. A kérdésre válaszadó vásárlók 89,7 százaléka elégedett volt az energiacímkén látható információkkal, 74,1 százalékuk szerint ezek az információk a használat során is beigazolódtak.
Az energiacímkézési rendszer 2021. március 1-jén életbe lépett változása tovább erősítheti a termékek energiahatékonyságának növekedését, ezáltal az alacsonyabb energiafogyasztás elérését – áll a közleményben.
(MTI, Mónus Márton)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Az Európai Unió energiapolitikája egykor a stabilitásról szólt. Ma azonban egyre több döntés mutat ennek az ellenkező irányába. Atomerőművek zárnak be, hagyományos beszerzési útvonalak szűnnek meg, miközben az alternatívák még nem állnak készen. A kérdés már nem az, hogy van-e probléma, hanem az, hogy mikor válik rendszerszintűvé.
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Ebbe tönkre fognak menni a magyar családok
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
A cseh kormány az üzemanyagárak korlátozása és a dízeladó csökkentése mellett döntött, hogy megfékezze a nemzetközi energiaválság miatti növekvő költségeket.
A bemutatott képeken a hatóságok által megtalált, külön csomagolt robbanóanyag, gyújtókapislik, detonáló zsinór, valamint a diverziós cselekmény előkészítéséhez szükséges eszközök láthatók.
