Az elmúlt bő egy évben a világban hatalmas volt a bizonytalanság a koronavírus járvány miatt, és a karibi országok gazdaságai szenvedtek talán a leginkább a turizmus megszűnése miatt. De az átoltottság növekedésével, a határok újra nyitásával és a nemzetközi turizmus beindulásával, talán számukra is újra látható a fény az alagút végén. Ezt figyelembe véve adta ki negyedéves jelentését az Inter-American Fejlesztési Bank karibi részlege, mely áttekinti a rendelkezésre álló legfrissebb információkat a járvány hatásait illetően, mind az országok gazdaságára, mind az egyénekre vonatkozóan. A dokumentum szintén tárgyalja a fellendülés lehetőségét, esélyeit és várható sebességét, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb tényezőket.
Várják vissza a turistákat
Amint azt már a korábbi negyedéves jelentésekben is leírták, az erősen idegenforgalom függő gazdaságok számára kiemelten fontos a mielőbbi átoltottság, világ szinten, illetve a határátlépések normalizálódása, különösen a karibi térség számára kiemelt fontosságú Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Miközben a nyersanyag orientált gazdaságok abból profitálhatnak, ha felülvizsgálják a várható keresletnövekedési várakozásaikat. A régió minden országa sokat tehet a gyors fellendülés érdekében egy konstruktív, jövőbe tekintő politika által, melynek célja biztosítani az idegenforgalom minden szereplője, illetve a beruházók számára, hogy képesek legyenek kihasználni a pandémiát követő intézkedések előnyeit.
Az idegenforgalomtól függő karibi gazdaságok
Egy karibi közgazdász csapat szerint, 2020-ban, a koronavírus terjedésével, a határok lezárásával és a társadalmakat korlátozó intézkedések bevezetésével a nyersanyag orientált gazdaságok elkezdtek szenvedni az árak, különösen az olaj és a gáz árának csökkenése miatt. A helyzet azonban a turisztikai iparág számára volt a leginkább aggasztó, ezért a szakértőket elsősorban az érdekelte, mi fog történni az idegenforgalmon-alapú gazdaságokkal. Korai szimulációik a potenciális veszteségekről és végkifejletekről megdöbbentőek voltak, mivel számos ország esetében a GDP drámai csökkenése volt várható. Ahogy ezek a negatív forgatókönyvek sorra megvalósultak, világossá vált a közgazdászok számára is, hogy a turizmus mennyire fontos a karibi gazdaságok számára.
A vírus bénítóan hatott a gazdaságokra
A COVID-19 járvány egészen újfajta gazdasági sokkot jelentett a régió számára. A vírus okozta halálozás tragikusan magas volt, ami rendkívül megrázta ezeket a társadalmakat. De maga a válság is olyan bénítóan és hosszan érintette a régió gazdaságainak kulcsfontosságú szektorait, ami mindenkit megdöbbentett, és amire senki sem számított volna még egy-két évvel korábban. Ennek egyik legfontosabb jele a reál-GDP növekedés visszaesése volt 2020-ban, ami a legtöbb országban 1975 óta nem tapasztalt rekord magasra nőtt.
2020 közepén teljes volt a leállás
Különböző, nemzeti forrásokból összegyűjtött, adatok alapján a három leginkább turizmus-függő gazdaság a Bahama-szigetek, Barbados és Jamaica. Ezekben az országokban 2020 első negyedévében a légi úton és tengerjáró hajón érkező turisták száma a 2019-es vendégszámokhoz képest 77-85 százalékkal esett vissza. A második negyedévben aztán ennél is drámaibb volt a zuhanás, mert a számok közel nullára csökkentek, azaz szinte egyáltalán nem érkeztek külföldi látogatók. Minimális emelkedéssel, a harmadik negyedévben a mutatók felkúsztak 2-14 százalékig, ami még mindig szinte semmi a 2019-es szinthez képest. Összességében 2020-ban a Bahama-szigeteken 76, Barbadoson 67, Jamaicán pedig 69 százalékkal csökkent a turisták száma az előző évhez képest.
Öt szempont a turizmus fellendítéséhez
A jövő felé tekintve döntő fontosságú annak meghatározása, hogy milyen gyorsan normalizálódik az utazási kedv és hajlandóság, valamint a határátkelések és a nemzetközi utazások lehetőségei. A közgazdász csoport véleménye szerint öt kulcsfontosságú szempontot érdemes figyelembe venni, amelyek jelentősen segíthetik az országokban a turizmus, és ezáltal a gazdaság fellendítését.
Senki nem számít gyors visszarendeződésre
A várakozások, melyek a legfrissebb információkon alapulnak, azt sugallják, hogy még évekre lehet szükség ahhoz, hogy a nemzetközi turizmus teljesen visszatérjen a világjárvány előtti szintre. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete 2020 végén megkérdezett szakértőket a visszarendeződéssel kapcsolatban, és csupán 15 százalék gondolta akkor úgy, hogy 2022 végére globálisan helyreáll az idegenforgalom és annak teljesítőképessége. Ugyancsak ekkor a megkérdezettek 40 százaléka 2023 végére, és szintén 40 százalék csak 2024 végére érezte reálisnak, hogy újra visszaáll az idegenforgalom volumene a járvány előtti értékekre. Az, hogy melyik várakozás igazolódik be, az jelentősen függ a karibi országokban uralkodó helyzettől, hogy milyen gyorsan képesek normalizálni az állapotokat belföldön, hogy mely országokból várják a turistákat, azokon a helyeken hogyan haladnak az oltási programokkal, valamint az egyes karibi országoknak milyen a turisztikai termékkínálata.
Megfelelő intézkedések nélkül nem fog menni
A karibi országok sokat tehetnek a fellendülés érdekében megfelelő politikai intézkedésekkel, gazdasági ösztönzők bevezetésével, célirányos beruházásokkal és egyéb hatékony saját intézkedések révén. Szintén fontosak lehetnek a turisztikai ügynökségek megerősítésére irányuló törekvések és ezek rugalmassága abban, hogy hogyan igazítják idegenforgalmi termékeik kínálatát a világjárvány utáni, megváltozott igényekhez. Ezen erőfeszítéseknek figyelembe kell venniük a hagyományos és az új fogyasztói szegmensek utazási preferenciáinak alakulását is.
A szakértők ehhez a következő prioritási területeket javasolják: