Visszaesett az ipar, recessziótól tartanak Németországban
Az előrejelzések ellenére romlott a német ipari termelés májusban.
Májusban az ipari termelés 39,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi, a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések következtében alacsony szintet, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 40,2 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva 3,4 százalékos volt a kibocsátás szezonálisan és munkanappal kiigazított emelkedése – erősítette meg az előzetes adatokat második becslésében szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 40,6 százalékkal nőtt, a jelentős bővüléshez a feldolgozóipar minden alága hozzájárult. Átlagon felüli volt a járművek és a villamosberendezések gyártásának 81,1 százalékos, illetve 73,3 százalékos növekedése, míg a legkevésbé a gyógyszergyártás emelkedett 1,1 százalékkal – tette hozzá a hivatal.
A feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő, és ezzel a legnagyobb súlyú járműgyártás termelésének kiugró növekedése elsősorban a tavaly májusi gyárleállások, illetve az egyműszakos munkarend okozta alacsony bázis eredménye. A tavalyi brutális visszaesésé miatt a járműipar májusi kibocsátása még 15,0 százalékkal elmaradt a 2019. májusitól, miközben a feldolgozóipar átlaga csak 4 százalékos lemaradást mutat, azt követően, hogy áprilisiban elérte a két évvel korábbi termelési szintet.
A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 23,8 százalékkal nőtt, amivel 2,4 százalékra megközelítette a tavalyelőtti szintet, amelyet áprilisban 14,8 százalékkal lépett túl.
A feldolgozóiparból mintegy 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 14,7 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a belföldi eladások növekedésének köszönhetően, amivel szerény 1,2 százalékkal felülmúlta a 2019-es termelését. A legnagyobb súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az ipari export volumene 37,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát adó járműgyártás kivitele 67,6, a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 22,3 százalékkal szárnyalta túl a tavaly májusit. Tovább erősödött az élelmiszerkivitel 14,9 százalékkal haldta meg az egy évvel korábbit az áprilisi 11,3 százalék után. A vegyipar exportja 29,2 százalékkal nőtt a tavaly májusi 16,5 százalékos visszaesés után, amivel 7,8 százalékkal felülmúlta a járvány előtti szintet. A tavalyi járvány viszonylag mérsékelten rontotta a villamosberendezések külpiaci értékesítését, így a májusi 69,6 százalékos éves növekedéssel csaknem másfélszeresét érte el a 2019. májusi exportnak.
Az ipar belföldi értékesítése 25, a feldolgozóiparé 28,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi eladásai 74,1 százalékkal, a számítástechnikai és elektronikai gyártóké 94,9 százalékkal szárnyalta túl a tavaly májusit és az élelmiszerek keresletes is 13,7 százalékkal nőtt, ami 1,1 százalékponttal élénkebb az áprilisinál is. Kiugró volt a gyógyszeripar belföldi eladásainak 28,7 százalékos növekedése is.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 53,4 százalékkal nagyobb volt a tavaly májusinál. Az új belföldi rendelések 41,3 az új exportrendelések 56,0 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány május végén 11,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az export rendelések 12,5 százalékkal, a belföldi rendelések 1,2 százalékkal nőttek.
Az év első öt hónapjában az ipari termelés 18,1 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve.
(MTI, fotó: MTI/Vasvári Tamás)