Az exportra termelő ágazatok növelni tudták a teljesítményüket a múlt évben, így a fizetési mérleg is javulhatott. Ugyanakkor – főként a mezőgazdaságot sújtó aszály miatt – az ipar egészének teljesítménye stagnált, havi alapon némiképpen csökkent.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Az ipari teljesítmény januárban valamivel kedvezőtlenebbül alakult: a nyers KSH adatok szerint éves alapon stagnált, míg a munkanaphatástól kiigazított adatok szerint 3,2 százalékkal mérséklődött az ipari termelés.
Havi alapon egy kicsit magasabb, 5 százalékos visszaesést mutat a termelés volumene. E mögött viszont az egyes ágazatok termelése eltérően alakult – mondja Regős Gábor. A KSH gyorstájékoztatójában kiemeli az élelmiszeripar gyenge teljesítményét, amelyet az elszabadult árak miatt mérséklődő kereslet, illetve a mezőgazdaság tavalyi kedvezőtlen teljesítménye (ami főként az aszállyal függhet össze – a szerk.) magyarázhat. Ugyanakkor a növekvő árak miatt
Kedvező hír, hogy az exportra termelő ágazatok (például villamos berendezések gyártása, járműgyártás) növelni tudták teljesítményüket, hiszen ezeknek a folyó fizetési mérleg egyenlegének javításában nagy szerepe van.
A magas beruházási ráta a következő időszakban felfelé módosíthatja az ipari termelést, míg a magas energiaárak mérsékelhetik azt. A beruházások kapcsán a külföldi működőtőke jelentős beáramlása átrendeződést hozhat el az ipari termelésben: a külföldi tulajdonú nagyvállalatok szerepe növekedhet, illetve egyes ágazatok (például akkumulátorgyártás) súlya is jelentősen emelkedhet.
Ebben az évben
ennek megvalósulásához azonban szükség van arra, hogy az ipar a januári teljesítményénél kedvezőbb szintet érjen el.
– 2023 januárjában az ipari termelés volumene 0,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
– Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,2 százalékkal mérséklődött.
– A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2022 decemberéhez mérten 5,1 százalékkal csökkent.
– A legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is nőtt, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában csökkent a termelés volumene.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban az előző hónaphoz viszonyítva 5,1 százalékkal kisebb volt.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetőjének főbb megállapításai
– A Magyar Bankholding szakértője szerint a várakozásokat alulmúlva 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés januárban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 3,2 százalékkal esett vissza, mivel januárban eggyel több munkanap volt 2022. januárhoz képest. Tavaly azonban összesen 5,8 százalékkal nőtt az ipari termelés. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest igen jelentősen, 5,1 százalékkal csökkent, valószínűleg a magas energiaárak miatt bekövetkezett átmeneti leállások hatására.
– Az ipari termelés negyedik negyedév elejétől tapasztalt megtorpanását Suppan Gergely szerint döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása vagy leállása okozhatta, míg novemberben az olajfinomítással kapcsolatos problémák is rontották az ipar teljesítményét. Ez lehetett, ami részben hozzájárult a november végi, december eleji üzemanyag-ellátási zavarokhoz is. Azonban a hazai olajfinomító termelése ezt követően helyreállt. Egyes ágazatokban, különösen az élelmiszeriparban pedig a gyengülő belső kereslet okozhat visszafogottabb termelést.
– Az ipari termelés 2020 októberéig teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, a további lendületes növekedést azonban a chiphiány fékezte, így a járvány előtti szint közelében, azt kissé meghaladó mértékben ingadozott az ipari termelés, ahonnan a tavalyi év elejétől határozott lendületet vett, szeptemberben pedig új történelmi csúcsra ért, ezt követően pedig ismét visszaesett. 2015. évi átlaghoz viszonyítva 20,4 százalékkal bővült az ipari termelés, míg 47,2 százalékkal haladta meg a 2010. évi átlagos termelési szintet.
– Az autógyárak termelése 2020 októberében már meghaladta a járvány előtti szintet, azonban tavalyelőtt átlagosan 20 százalékkal maradt el, így mintegy 5-6 százalékponttal mérsékelte az ipari termelés volumenét. Az enyhülő chiphiány mellett biztató, hogy a járműgyártás új rendelései, valamint rendelésállománya tartósan magas, decemberben 11,2 százalékkal, illetve 12,4 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.
Az autógyártók a szűk beszállítói kapacitások miatt rövid távon elsősorban a drágább, nagyobb profitmarzzsal rendelkező modellek rendeléseit teljesítették, azonban a tavalyi második félévtől érdemi javulást mutat az alágazat, egyes szereplők pedig a beszállítói láncok teljes helyreállását jelzik előre, ennek köszönhetően tavaly decemberben új csúcsot ért el a hazai járműgyártás kibocsátása.
– Az ukrajnai háború, valamint az energiaválság jelentősen rontotta a kilátásokat, amit az Ifo és a ZEW index után már a beszerzési menedzser indexek is tükröztek, az utóbbi hónapokban már jelentős javulást mutatnak, mivel energiahiánytól egyelőre nem kell tartani, így az európai gazdaságok elkerülték az akut energiaválságot, az energiaárak pedig jelentősen csökkentek a tavaly nyár végi szintekhez képest.
– A hazai ipari rendelésállományok mindenesetre továbbra is magas szinten állnak, mintegy 8 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, így a beszállítói problémák enyhülése további élénkülést eredményezhet. A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnöveléseinek, a rekord mennyiségű működő tőke beáramlásnak és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának.
– A tavalyi harmadik negyedévben a chiphiány miatt az egy évvel korábbi gyenge bázis, valamint az enyhülő chiphiány miatt jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése, azonban az orosz-ukrán háború továbbra is számos kockázatot jelenthet. Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthettek a tavalyi negyedik negyedévben, azonban az energiaárak legutóbbi csökkenésének köszönhetően több termelő újra üzembe állhat.
– A külső keresletet ronthatja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány. Az energiaválság által okozott várható átmeneti megingásokat követően az idei év közepétől újra fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.
– A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW és a Mercedes kiemelkedő mértékű beruházásaiból, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években.
– Idén 3,5-4 százalék körüli növekedésre számítunk az ipari termelésben. 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Komoly ellenszélben jelent meg az első dokumentum.
Az utóbbi hetekben két meghatározó politikai esemény is zajlott az Európai Unióban, amely tökéletesen rávilágít az integrációban kezdetektől meglévő belső feszültségekre. Dornfeld László írása.
Az 56-os programok, illetve az elmúlt napok csak megerősítették, ismét kétpólusú lehet a hazai közélet. Hogy ez mennyire tartós, az még kérdéses.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
