Három év után, jelentős csúszással, de végül megszületett a Közös Agrárpolitika reformmegállapodása. Örülhetnek a kisbirtokosok és a fiatalok, a környezetvédők szerint viszont nem lett elég zöld a KAP.
Az Európai Bizottság még 2018 júniásában tett le az asztalra egy javaslatot, melyben megfogalmazták, min változtatnának a Közös Agrárpolitika (KAP) terén. Hiába indult el azonban ilyen hamar a döntéshozatali folyamat, az uniós szervek – azaz az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság hármasa – sokáig csak ide-oda dobálták egymás közt a vitás pontokat, így nem született megállapodás 2020 végére. Ez azt jelentette, hogy az új hétéves költségvetésbe a KAP nem kerülhetett bele, ehelyett 2023-ig egy átmeneti időszakot hirdettek az agráriumban, mely során lényegében az eddigi szabályok maradtak érvényben – a tárgyalások pedig tovább folytatódtak.
Eleinte úgy tűnt – legalábbis a külső szemlélők számára –, hogy ismét befagynak majd az egyeztetések (a május végi uniós trilógus, azaz a három fő szerv közös ülése valóban megegyezés nélkül zárult), azonban június végére végre sikerült megállapodni a politikai részletekről. Sőt, nem csupán sikerült megállapodni, hanem az történt, ami a brüsszeli tárgyalások után általában történni szokott:
Megfizethető élelmiszert minden európai asztalra! – így jött létre a KAP
Ahhoz, hogy megérthessük, miről folyt éveken keresztül a vita Brüsszelben, érdemes először röviden áttekinteni, mi is az a Közös Agrárpolitika, avagy a KAP. Ez az európai integráció egyik legrégebbi eleme, még 1962-ben alakították meg az első változatát abból a célból, hogy egyrészt megfizethető áru élelmiszerek kerüljenek az európai lakosok asztalára, másfelől pedig hogy az európai gazdák is megfelelő életszínvonalon élhessenek. A KAP azóta számos reformon esett át, 2003-ban például megjelentek a gazdáknak juttatott jövedelemtámogatások, 2013-ban pedig már a fenntartható gazdálkodás és az innováció is előtérbe került.
A jelenlegi KAP rendszere három pillérből áll: ezek a jövedelemtámogatások, a vidékfejlesztési intézkedések és a piaci intézkedések. A KAP-pénzek legnagyobb részét (2019-ben 41,4 milliárd eurót) a jövedelemtámogatások teszik ki, melyet a pénzügyi stabilitás megőrzése végett kapnak a gazdák. A vidékfejlesztésre két éve 14,2 milliárd eurónyi forrás jutott. Ezek olyan „nemzeti és regionális programok keretében végrehajtott intézkedések, melyek a vidéki térségekben jelentkező sajátos szükségletek és kihívások kezelését célozzák” – olvasható az EU tájékoztatójában. A piaci támogatások olyan piaci anomáliák kezelését szolgálják, mikor váratlanul, valamilyen rendkívüli esemény következtében bezuhan a kereslet vagy túlkínálat alakul ki. Ez a pillér régen kifejezetten hangsúlyos volt, az 1990-es évektől kezdve azonban csökkent a súlya, így 2019-ben mindössze 2,4 milliárd eurót költött erre az Európai Unió.
A Közös Agrárpolitika jelentősége leginkább akkor érthető meg, ha megnézzük, az uniós költségvetés mekkora részét teszi ez ki.
Ez számszerűsítve a 2021-2027-es költségvetési időszakban azt jelenti, hogy az Európai Unió 378,5 milliárd eurónyi forrást költ majd az agráriumra. Ebből 87,4 milliárd jut majd vidékfejlesztésre, a maradék legnagyobb részét pedig a közvetlen támogatások teszik majd ki. Hiába vannak azonban meg a sarokszámok, az ördög ugyanis a részletekben bújik meg – ezért is vitáztak három éven át a reformjavaslatról.
Mi volt olyan fontos az uniós gazdáknak, hogy arról három évig nem tudtak döntést hozni?
A jelentősen elhúzódó döntéshozatali folyamat részben az EU strukturális felépítéséből fakad. A bizottsági javaslattétel után ugyanis mind az Európai Parlamentnek, mind az Európai Unió Tanácsának (ez utóbbi jelen esetben leegyszerűsítve a tagállami agrárminisztereket jelenti) ki kellett alakítania egy-egy olyan álláspontot, ahonnan egyáltalán el lehet kezdeni tárgyalni. Ezt mindkét szervezet egészen 2020 októberéig halogatta, így a legelső háromoldalú KAP-egyeztetésre a Bizottsággal november 10-én került csak sor.
A reformjavaslat három kulcsszó köré szervezte az ötleteket:
Mindezek érdekében számos teljesen új elemet emeltek be az agrárpolitikai keretrendszerbe. A KAP tartalmaz majd többek közt egy szociális feltételrendszert, miszerint a gazdáknak szigorúan be kell majd tartaniuk az uniós munkajogi előírásokat ahhoz, hogy támogatásokat kaphassanak. Emellett a tervek szerint a támogatások egy részét kötelezően a kisbirtokos gazdákhoz kell majd átcsoportosítani, s a fiatal gazdáknak is több jut majd. Külön támogatást kapnak majd azok, akik elkötelezik magukat a klíma- és környezetbarát megoldások mellett, és a vidékfejlesztési források több mint harmadát is ilyen célokra kell majd fordítani. Emellett pedig egyszerűsödnek az EU-szintű szabályok, és a tagállamoknak külön KAP stratégiai terveket is be kell nyútaniuk ez év végéig.
„Lehet teljesen bió módon termelni, csak akkor szólni kell a földlakók egyik felének, hogy holnaptól nem lesz mit enni” – Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Makronómnak
Mi várható a következő hétéves tervezési időszakban agrárszemmel nézve?
A Közös agrárpolitika két pilléren nyugszik. A normatív támogatásokat valamilyen mérhető naturália – földterület, állatlétszám – alapján fizetik ki, a Vidékfejlesztési program forrásaira pedig pályázni kell. Az első pillérhez nem szabad, a másikhoz viszont kötelező saját, tagállami forrásokat hozzátenni. Azt minden ország maga döntheti el, hogy mennyivel egészíti ki az uniós büdzsét. Eddig Magyarországon 17 százalék volt a nemzeti társfinanszírozás, ez most teljesen megváltozik, 80 százalékkal egészítjük ki a Brüsszelből érkező forrásokat. Ezzel megháromszorozódik a rendelkezésünkre álló pénzösszeg, 4265 milliárd forintot kell elköltenünk a következő időszakban.
Kicsit távolabbról szemlélve az EU-t, mit gondol a szerepéről az agráriumban?
Vannak sajnos nagyon elcsúszó gondolatai az uniónak. Ilyen például a Dél-amerikai Közös Piaccal megkötni tervezett szabadkereskedelmi megállapodás: ebben az európai mezőgazdaságot koncként dobtuk oda az ipari termelés exportnövekedésének érdekében. Aztán itt van az Európai zöldmegállapodásnak nevezett terrortámadás az agrárium ellen. A tervezet meghirdetése előtt az Európai Bizottság nem készíttetett hatástanulmányokat, szemben az USA agrárminisztériumával, amely kiszámolta, hogy akár tizenöt százalékkal csökkenhet az európai agrártermelés a megállapodás hatására, egyes ágazatok esetében pedig akár hetvenszázalékos áremelkedés is jöhet. Tehát vesztenek az európai mezőgazdasági termelők és a fogyasztók is. Hasonló sületlenség a növényvédő szerek felhasználásának ötvenszázalékos csökkentési terve is. Ezek a növények „gyógyszerei” és „vitaminjai”, amelyeknek a felhasználására szükség van. Lehet teljesen bió módon termelni, csak akkor szólni kell a földlakók egyik felének, hogy holnaptól nem lesz mit enni.
A korábbi, teljes interjúnkat itt érheti el.
Az elhúzódó vita nem arról szólt, hogy szükség van-e reformra illetve a fenti intézkedésekre, hanem sokkal inkább
abban nem tudtak dűlőre jutni az uniós szervek, hogy a források pontosan hány százalékát allokálják az egyes reformcélokra.
Kiemelt vitatéma volt például, hogy az agrárforrások hány százaléka jusson környezetbarát gazdálkodásra. Ebben az EP eleinte 30 százalékhoz ragaszkodott, a portugál EU-elnökség pedig 20 százalékról kezdett tárgyalni – a hétfői alku kompromisszumos lett, végül 25 százalék jut majd erre. Szintén kompromisszum született a kisgazdák megsegítését illetően. Az EP 12 százalékot csoportosított volna át részükre a nagybirtokosoktól kötelezően, a Tanács álláspontja 7,5 százalékról indult. Itt a Tanács engedett egy hajszálnyival többet, a végső kompromisszum ugyanis 10 százalék lett. Továbbá, a Tanács kezdetben nem volt nyitott az EP azon javaslatára, hogy szociális alapon segítsék a rossz körülmények közt dolgozókat, s ne kaphasson támogatást az, aki nem tartja tiszteletben az uniós munkajogot. Ebben végül a Parlament verte át az akaratát, és a Tanács engedett.
Magyar szempontból az agrárpolitikusok leginkább azt hangsúlyozzák, hogy a megállapodás szerint végül a 10 hektár alatti gazdaságok egyszerűbb feltételek mellett, kisebb mértékű termeléskorlátozással működhessenek. Ezt az Európai Parlament 5 hektárra módosította volna, mely a magyar agrárpolitika szerint sok kisgazdálkodót a pálya elhagyására kényszerített volna. Emellett vitás pont volt az is, hogy kötelezően parlagon kelljen-e hagyni a kisgazdálkodóknak a megművelhető földterület bizonyos százalékát, avagy megengedhetők-e más területpihentetési eszközök is – ebben a kérdésben az utóbbi álláspont került ki győztesen.
Kemény volt a kardcsörtetés Brüsszelben
A májusi eredménytelen trilógus után éles odamondások és összeszólalkozások voltak a különböző érdekelt felek között: ez EP az agrárminisztereket, az agrárminiszterek az EP-képviselőket hibáztatták. Az ír baloldali képviselő, Luke Ming Flanagant szerint a tagállamoknak „szembesülniük kell azzal, hogy korszakváltás idejét éljük meg”. Az olasz néppárti Herbert Dorfmannt pedig úgy fogalmazott akkor, hogy „egyes tagállamok részéről zéró, de igazán zéró a készség bármilyen változtatás elfogadására”. Erre a német agrárminiszter azzal kontrázott rá, hogy elmondta, szerinte az EP forradalmat akart csinálni, pedig csak reformokra lenne szükség.
Természetesen a magyarokra is mindig lehet számítani, ha valamilyen uniós vitában kell keményen odamondani a többieknek. „Május végén Brüsszelben felfüggesztették az uniós csúcsszervezetek tárgyalását, ugyanis – bár a tagállamok agrárminiszterei egységesen léptek fel a gazdálkodóik érdekében – az EP baloldali liberális képviselői újabb képtelen ötletekkel álltak elő” – írta például a megállapodás megkötése utána Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében. A NAK ráadásul nemcsak szóban szólt oda az uniós szerveknek: június 25-én egészen Brüsszelig utaztak egy nemzetközi gazdademonstrációra.
A kedélyek mostanra viszont már lecsillapodni látszanak. Az EB agrárügyi biztosa örömét fejezte ki, hogy sikerült elérni a politikai kompromisszumot. A francia agrárminiszter azt mondta, „ez egy jó megállapodás Franciaország számára”, az ír agrárminiszter pedig történelminek nevezte az egyezséget. Nagy István magyar agrárminiszter is sikeresnek titulálta az alkut.
Az agrárminiszterek által hétfőn elfogadott megállapodás még csak előzetes,
Ezt aztán még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, nagy ellentétek viszont már nem várhatók.
A környezetvédők elégedetlenek, mert szerintük nem lett elég zöld a szabályozás
A politikai megállapodás után – mivel mindenki engedett egy kicsit, de részben minden uniós szerv akarata érvényesült – a legtöbb politikus elégedetten állt ki a kamerák elé, és jelentette be, hogy jó megállapodás született. Nem mindenkit tölt azonban el ilyen kitörő lelkesedéssel az új KAP. A nagy nemzetközi zöld szervezetek és aktivisták közül többen is élesen kritizálták az egyezséget, mert az szerintük nem segíti érdemben a klímaváltozás megállítását.
A Euronews tudósítása szerint a Greepeace, a European Environmental Bureau, a BirdLife, a Friends of the Earth Europe és a WWF is nemtetszését fejezte ki a megállapodással kapcsolatban. Marco Contiero a Greenpeace mezőgazdasággal foglalkozó európai igazgatója azt mondta, hogy „a KAP-reform – sajnálatos módon – egy hatalmas kudarc: kudarc az állampolgároknak, az adófizetőknek, a bolygónak, az éghajlatnak, de még a gazdáknak is”. A környezetvédő szerint a KAP-megállapodás egy hatalmas greenwashing (zöldre mosás), s úgy gondolja,
„az agrárminiszterek valójában éveken keresztül harcoltak azért, hogy csökkentsenek vagy töröljenek minden jelentős, a környezettel vagy a klímával kapcsolatos célkitűzést, ami eredetileg benne volt a KAP-ban”
Szintén kritikával illette a megállapodást Benoît Biteau, egy francia zöldpárti EP-képviselő. Szerinte „semmi sincs rendben ezzel a megállapodással”. Hozzátette, hogy „ez az előző KAP másolata fantázia, ambició, és klímaváltozásra gyakorolt hatás nélkül”.
(Címlap: A marhakifogás versenyszám egyik résztvevője a 24. gulyásversenyen és pásztortalálkozón Hortobágyon 2020. szeptember 19-én. MTI/Czeglédi Zsolt)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
