Magyarországon a bérek a koronavírus-járvány legnehezebb időszakában is emelkedtek, ezt támasztja alá, hogy az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 426 600 forint volt, ami 9,4 százalékos növekedés éves összevetésben – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkozástatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a KSH legfrissebb adataira reagálva.
A Központi Statisztikai Hivatal pénteki közlése szerint májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt.
Bodó Sándor hozzátette, a béremelkedések hátterében főként az áll, hogy 2010-óta a minimálbér 73 500 forintról, 167 400 forintra, a garantált bérminimum 89 500 forintról, 219 ezer forintra nőtt. A minimálbér és a garantált bérminimum pedig a többi bért is felfelé tolta. Mindez mögött kormányzati döntések állnak, hiszen a munkaadókat terhelő járulékok folyamatosan csökkenek.
A béremelkedés folytatásához a jövőben új kormányzati intézkedésekre van szükség, amelyek új impulzust, új lendületet adnak, erről szól a mostani nemzeti konzultáció is, amelyben kérdés, hogy mi legyen a minimálbérrel és a garantált bérminimummal. Várhatóan ősszel, az év vége felé megszületnek azok a döntések, amelyek biztosítani tudják a további növekedést – mondta Bodó Sándor.
(MTI, fotó: pixabay)
A Makronóm Intézet elemzője szerint idén éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakulhat infláció, és így – a friss KSH átlagkereseti adatokat figyelembe véve – akár 7 százalékos reálbérnövekedés is várható 2024 egészében a magyar gazdaságban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Óriási érdeklődés mutatkozott a bolt megnyitásakor.
