Októberben a bruttó átlagkereset 18,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azaz a keresetek dinamikus emelkedése folytatódott. Sőt, tovább fokozódott, hiszen az előző hónapokban a növekedés mértéke rendre 15,3, 16,5, illetve 17,5 százalék volt, azaz sok helyen a munkavállalók rendkívüli béremelésben részesültek a mai adatok alapján, némileg kompenzálva a magas inflációt.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tehát tavaly októberben a bruttó átlagkereset 18,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy a bérek ütemes emelkedése tovább folytatódott, jórészt követve a KSH által jelentett inflációs mutatót.
A Makronóm Intézet makroelemzési vezetőjének friss értékelése szerint
csupán a humán-egészségügyi, szociális ellátás, illetve az egyéb szolgáltatás-ágazatok bérnövekedése haladja meg az átlagot jelentős mértékben, míg az oktatás, valamint a művészet, szórakoztatás ágazatoké kismértékben elmarad attól.
A reálkeresetek azonban sajnos októberben – az erőteljes keresetemelkedések ellenére is – némileg mérséklődtek: azaz 2,2 százalékkal csökkentek a 21,1 százalékos infláció miatt.
Ellenben jó hírnek mondható, hogy az óév első 10 hónapját nézve,
hiszen más országokban ezen időszakban a reálbérek csökkenése volt jellemző, tekintettel a másutt alacsonyabb év eleji bérfejlesztésekre.
A reálbérek éves alapú mérséklődése várakozásunk szerint még a következő időszakban is fennmarad, hiszen az idei évet várhatóan 25-30 százalékos inflációval indítjuk, míg az év egészét 17-18 százalékos infláció jellemezheti, miközben a bérek emelkedése 15-16 százalék körül lehet átlagosan.
Ez utóbbi szempontjából a januári kereseti statisztika lesz majd igazán mérvadó.
Így a reálbérek változása az idei év második felében kerülhet ismét a pozitív tartományba, vagyis a 2022 második felében megtört hosszú reálbér-emelkedési ciklus az infláció enyhülésével 2023 második felében indulhat újra.
A béremelkedéseket az idei évben a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, a magas infláció és a munkaerőhiány hajthatja.
– 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 000 forint volt.
– A bruttó átlagkereset 18,4, a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
– Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 510 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 519 800 forint volt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 339 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 352 000 forintot ért el.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,4 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 19,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 486 400 forintra becsülhető, 18,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
– A reálkereset október/október viszonylatában 2,2 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 21,1 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó kereset mediánértéke 414 000 forintot ért el, 18,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 287 900 forint volt, 19,7 százalékkal felülmúlta az előző év októberit.
– A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (844 100 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (316 700 forint).
– A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 552 500, a nők esetében 457 700 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 464 800 forintra becsülhető, 15,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
– A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 468 500, a költségvetésben 445 500, a nonprofit szektorban 493 800 forintot ért el, ami 14,3, 16,2, illetve 28,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021 augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba került, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.
– A reálkereset ez idő alatt 4,3 százalékkal nőtt, a fogyasztói árak előző évhez mért 12,7 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó kereset mediánértéke 398 300 forint volt, 15,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forintot tett ki, 16,9 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
A nyitókép forrása: Pixabay.com
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
