A dél-afrikai Verreaux sasok komoly veszélyben vannak, amióta a szélerőművek fejlesztői felfedezték, hogy a madarak által kedvelt tájak kitűnő helyszínül szolgálnak szélturbinák telepítésére, a területen uralkodó légáramlás miatt.
A helyzet egyre nagyobb aggodalomra ad okot; a kutatók rendszeresen találnak tetemeket a szélturbinák alatt, miután a madarak nekirepülnek a gyorsan forgó lapátoknak vagy áramütést szenvednek a szélerőművek villanyvezetékeitől.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szélenergia felhasználása a tengerpartok közelében. A Nemzetközi Energiaügynökség bejelentette, hogy a 2020-ban világszerte hozzáadott szélenergia-kapacitás mennyisége, majdnem kétszerese a 2019-es bővítésnek.
A megújuló energiaforrás térnyerése általában jó hírnek számít, azonban jelen esetben több figyelmet kell fordítani arra, hogy megelőzzék az állatok tömeges pusztulását.
A madarak védelme érdekében tudósok egy csoportja kifejlesztett egy eszközt, ami képes megmondani, hogy a Verreaux sasok nagy valószínűséggel hol repülnek egy adott területen belül és hol találhatóak fészkek, így a cégek a szélturbinákat a bemért helyektől távolabbra helyezhetik el.
Az eszköz működése a sasokra szerelt GPS által gyűjtött adatokon alapul és az eddigi mérések alapján pontosnak bizonyult. Dél-Afrikában egyre több szélerőműpark-fejlesztő használja a szoftvert, csökkentve így a madárpusztulások számát. Sajnálatos módon a sasok mellett más élőlényekre is veszélyt jelentenek a szélturbinák. Például a denevérek is védtelenek a hatalmas lapátszerkezettel szemben.
Technológiai fejlesztések
A szakértők olyan új technológiák kifejlesztésén dolgoznak, amelyek segítenek a szélerőművek üzemeltetőinek az élővilág védelmében. Az elmúlt években egy wyomingi szélerőműparkban kipróbálták az IdentiFlight kamera alapú megfigyelőrendszert. Segítségével automatikusan észlelhető a sasok jelenléte, és a balesetek megelőzése érdekében leállítja a turbinákat.
A spanyol Vortex cég olyan lapát nélküli turbinákkal kísérletezik, amelyek inkább egy oszlopra hasonlítanak és forgás helyett rezegnek a szélben.
Bár a technológiai beavatkozások segíthetnek, sokak szerint a legjobb megközelítés egyszerűen az, ha a szélerőműveket a legkevésbé érzékeny területekre telepítik. Emellett pedig nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az élővilág milyen mértékben van veszélyben a szélerőműparkok fejlesztése nyomán.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A WEF friss tanulmánya szerint az észak-európai országok energiájának mintegy 40 százalékát termelhetik meg öt év múlva az északi-tengeri szélerőművek, kombinálva a zöldhidrogénnel és a földgáztározókkal.
Németországban kezdik megérteni, hogy a termelés mellett tárolni is tudni kell a zöldenergiát. Ellenkező esetben az időjárásfüggő termelés miatt a rendszer kiszámíthatatlan marad.
A FAZ szerzője változtatásokat sürget, mert különben „kialszik a fény”.
Igen, ezen a listán is Kína vezet. Ebben semmi meglepő nincs, a megdöbbentő inkább az, hogy mennyivel.
Úgy látszik, ez nem gond, a beszerző hamburgi csoport pedig azzal érvel, hogy ezzel csak a versenyt erősíti Európában.
Bár a mesterséges intelligencia már megannyi feladatot ellát, még mindig tudnunk kell valamit – jól kérdezni. Megmutatjuk, hogyan.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Deák Dániel szerint ez is azt bizonyítja, hogy „a Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta”.
