Az utóbbi hetekben hihetetlen emelkedésnek indult több kulcsfontosságú építőanyag ára is. A drágulás hátterében leginkább egy-egy kedvezőtlen világgazdasági történés áll, de a GVH is vizsgálódik, mert egyes esetekben a piaci súllyal való visszaélés sem zárható ki. A kormány is szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, egy gyors állami beavatkozás sem elképzelhetetlen, ha el akarják kerülni, hogy a lakástámogatásokat teljesen felőrölje a drágulás.
Nagy bajban van az, aki mostanra tervezte a lakásfelújítást. Szinte nincs olyan munka, amihez a szükséges építőanyagok nem drágultak volna meg elképesztő mértékben az utóbbi időszakban. Csak hogy néhány példát említsünk, a polisztirol ára több mint duplájára emelkedett egy év alatt, a fűrészáruknál voltak pillanatok, amikor négyszeres árat is elkértek a fáért (ez utóbbi mára egyébként kissé normalizálódott, most már csak duplája az egy évvel ezelőttinek a fa ára). De az előbbiekhez hasonló utat járt be az acél ára is, néhány termék pedig nemhogy megdrágult, hanem egyenesen hiány alakult ki belőle: ilyen többek közt a tetőfólia, vagy épp az epoxi műgyanta, de kőzet- és üveggyapot esetében is hónapokat kell várni a szállításra.
A most megfigyelhető jelenség háttere sokrétű, de
Éppen ezért nem is Magyarország az egyetlen hely, ahol megugrottak az építőanyagárak, ez inkább egy egész Európára kiterjedő folyamat. Ugyanakkor nálunk az állami lakástámogatások miatt különösen nagy figyelmet kap a téma, s sokan a saját bőrükön érezhetik a hatásokat, így egy kormányzati beavatkozás is a láthatáron van. A bajt pedig csak tetézi, hogy nem kizárt, hogy bizonyos esetekben nem egyszerűen kedvezőtlen piaci folyamatok verték fel az árakat, hanem egyes cégek vissza is élhettek piaci erejükkel – ezügyben a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik.
A koronavírus, egy leégett gyár, a tengeri dugók és a világgazdasági játszmák miatt nehezedett meg itthon a lakásfelújítás
Az valószínűleg senkit sem ér váratlanul, hogy a koronavírus-járvány az építőiparra is komoly hatással volt – az viszont, hogy hogyan, már meglepő lehet. Egyrészt, a kínálati oldal néhány esetben jelentősen beszűkült, köszönhetően annak, hogy számos cég az építőipari termékekről átállította a termelést a védekezéshez szükséges termékekre. Erre jó példa a tetőfóliák esete, az ezt gyártó üzemek ugyanis szinte azonnal át tudtak állni az azonos anyagból készülő védőfelszerelések gyártására. De hasonló jelenség a vegyiparban is megfigyelhető volt, ahol sok gyártósort fertőtlenítőszerek gyártására állítottak át.
A kínálat beszűkítése, és az áttérés olyan termékek gyártására, melyekre óriási kereslet mutatkozott, racionális döntés volt, viszont egy dolgot figyelmen kívül hagyott:
Sok vendéglátóhely például a kényszerű zárvatartás időszakára időzítette az átépítéseket, de a home office-ban ragadt családok közül is sok helyen építkeztek, hogy kicsit komfortosabban tölthessék otthon az időt a lezárások alatt. A keresletnövekedést Magyarországon nem csak az ad hoc felújítási igény, hanem a kormányzati ösztönzés is fűtötte: az áfacsökkentés és a lakásfelújítási támogatások szintén komoly szerepet játszottak. Azaz
De a mostani rekordárakhoz a piaci folyamatokon kívül azért más is kellett.
Szintén fontos jelenség volt az utóbbi időben a globális tengeri szállítmányozás akadozása. A Szuezi-csatornában keresztbe forduló Ever Given mindenki számára világossá tette, hogy milyen törékeny jelenleg a globalizált világkereskedelmi rendszer. Az óriási konténerhajót végül sikerült kiszabadítani, de ez nem oldott meg minden problémát. A világ kikötői előtt továbbra is folyamatosak a torlódások, melyek az áruszállítmányok csúszását vonják maguk után. Emellet pedig a dél-kínai Jantian kikötőjének lezárását sokan még az Ever Given okozta káosznál is nagyobb érvágásként élik meg. Ezek az elakadások pedig értelemszerűen az építőipari alapanyagok szállítására és elérhetőségére is kihatnak.
A lakásfelújítóknak az sem kedvez, hogy még márciusban tűz pusztított a BASF ludwigshafeni vegyi üzemében. Hiába van szó csupán egyetlen üzemről, mivel a Rajna menti gyárban olyan speciális építőipari anyagokat gyártottak, melyekkel szinte egész Európát ez a gyár látta el. Ilyen speciális anyag volt például az epoxi műgyanta, melyet számos más építőipari alapanyag gyártásához használnak fel, de vakoláshoz is fontos adalékanyag.
Végezetül szót kell ejteni arról is, hogy a nagyhatalmak gazdasági játszmáinak is komoly szerep jutott abban, hogy ennyire felkúsztak az árak. Az USA például egy konfliktus miatt Kanada helyett Európából vásárolt faanyagot, ezzel szó szerint kiszivattyúzta a fűrészárut a kontinensről. Kína pedig az acélt viszi ki Európából, hogy el tudja látni az újrainduló gazdaságának megnövekedett igényeit.
A kormányzati beavatkozás már az ajtón kopogtat, a GVH is árgus szemekkel figyeli az eseményeket
Habár sokak feje fájhat most amiatt, mert drágább lett a fa, vagy hónapokat kell várni, mire megérkezik az üveggyapot, a fentebb bemutatott folyamatok mögött valós okok állnak, és ezeket figyelembe véve megalapozott a drágulás. Számos építőipari termék azonban bármiféle komolyabb ok nélkül lett egyre drágább az utóbbi időben.
„A sóder, a cement, a tégla, a gipszkarton áremelkedésére nincs logikus magyarázat”
– mondta Scheer Sándor, a Market Építő vezérigazgatója a Portfolio korábbi építőipari konferenciáján. Az indokolatlan drágulás pedig már olyan mértéket öltött, hogy az a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét is felkeltette. A GVH még június első felében kezdte meg vizsgálódását, miután több helyről is kartellgyanúra okot adó panaszok érkeztek hozzá. A szervezet már tavaly is a körmére nézett a jelenségnek, és akkor is találtak gyanús esetet, így az MTI híre szerint eljárást indítottak gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt cementpiaci érdekeltségekkel szemben.
Egyre nő az elégedetlenség
A Gazdasági Versenyhivatal friss közleményében arról számolt be, hogy egyre több panasz érkezik hozzájuk az építőiparral kapcsolatban, melyek „aggályos jelenségekre hívják fel a figyelmet”.
„A jelzések alapján a fogyasztók és cégek leginkább a kiskereskedelmi piacon, vagyis az építőanyag-kereskedők, tüzépek szintjén érzékelik a problémákat, amelyek összefüggenek az utóbbi idők áremelkedésével. A panaszok alapján egyes termékekből bizonyos helyeken áruhiány alakulhatott ki, a kereskedések pedig a beszerzési árak gyors változásaiból fakadó kockázatokat igyekeznek áthárítani a vásárlókra. A jelzések szerint a drágulás leszűkíthette a vásárlók reklamációs lehetőségeit, gyakori a teljes vételár előre fizetése és a hibás teljesítés” – fogalmazott a GVH.
Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója szerint szintén nem kizárólag piaci folyamatok állnak a drágulás hátterében. A Portfolio konferenciáján ő úgy fogalmazott, hogy
„harcba kell indulni a külföldi építőanyag-gyártó cégek ellen”,
ugyanis attól fél, hogy „erőfölénnyel élnek vissza a nagyobb szereplők”. Ennek kivizsgálására a GVH hivatott, ugyanakkor bizonyíték még nincsen rá, hogy valóban visszaélés történt volna.
Az mindenesetre, hogy a miniszterelnöki főtanácsadó már június elején az építőanyagárak elszállása ellen hozandó lépésekről beszélt, jól példázza, hogy a kormányzat is észrevette, hogy nagy a baj. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter maga is elismerte a múlt heti Kormányinfón, hogy a kormányüléseken is előjött a téma. Legutóbb pedig Orbán Viktor hozta fel a témát a szlovák kormányfővel való keddi találkozását követően. A miniszterelnök akkor azt mondta „morális értelemben is bánt, amit látok. A sok esetben a száz százalékot is meghaladó áremelkedéssel ezt a hárommilliós támogatás egy részét rögtön át is szivattyúzzák az építőipari alapanyagokat gyártó cégekhez.
Ez elfogadhatatlan, intézkedésekre lesz szükség, amiket szeretném, ha a kormány már ezen a héten megtárgyalna.”
Ezen kijelentés fényében az volna a meglepő, ha a csütörtöki Kormányinfón nem jelentenének be komoly lépéseket az árak elszabadulásának megfékezésére. Arról azonban, hogy pontosan mire készülhet a kormány, egyelőre nincsen információ.
Az ÉVOSZ megtette javaslatait: különadó és exporttilalom van a horizonton
Szerda este Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke nyilatkozott az M1-nek az éptőanyagok drágulásával kapcsolatban. Koji elmondta, hogy az ÉVOSZ összeállított egy javaslatcsomagot a drágulás kapcsán, s hogy nem tartja elképzelhetetlennek, hogy „azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakban indokolatlanul és kirívóan emelték, illetve emelik áraikat, azok a jövőben akár különadót is fizessenek” – írja a Portfolio. Amikor a lehetséges kormányzati intézkedésekről kérdezték, Koji kifejtette, hogy „a kulcskérdés az lehet, hogyan lehet árubőséget előállítani a piacon az itthon gyártott kulcstermékeknél, például exporttilalom vagy -korlátozás elképzelhető”.
Nem csak Magyarország, egész Európa szenved: a drágulás a teljes helyreállítási tervet bedöntheti
Az alapanyagárak drágulása mögött csak nagyon kis mértékben állnak a magyarországi sajátosságokra visszavezethető okok (mint például a lakásfelújítási támogatás okozta keresletnövekedés), sokkal hangsúlyosabbak a világszintű jelenségek. Ebből kifolyólag pedig a probléma sem csupán Magyarországon jelentkezik, hanem lényegében az egész Európai Unió küzd vele. A Financial Times cikke szerint
A helyreállítási pénzek jelentős részét a legtöbb tagállam ugyanis a infrastrukturális beruházásákra akarta elkölteni. Ezeket azonban komolyan megdrágíthatja, illetve a kivitelezésüket lelassíthatja az alapanyagok hiánya és drágulása.
A jelenségre a nem csak a magyar kormány figyelt fel, az európai vezetőknek is komoly fejtörést okozott a drágulás. Németországban és Franciaországban az állami építkezésekre vonatkozó szabályok enyhítésével próbálkoztak, valamint elengedték a késedelmi díjakat és kompenzációkat vezettek be az előre nem látható áremelkedések miatt. Emellett pedig
hogy azokat ne tudja kiszippantani se az USA, se Kína az európai piacról.
(Címlap:Szűcs László (j) és Görbe Péter ácsmesterek egy fa gerendát visznek a Debrecen Felsőjózsa településrészen a magyar görögkatolikus egyház számára épülő 94 főt befogadó, új tradicionális fatemplom építkezésén. A tömbösített vörös fenyő gerendákból készülő, tornyos templomot nyolc gyimesi mester építi. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
Az építőiparra idén több kormányzati program is pozitív hatást gyakorol. A CSOK Plusz és a Falusi CSOK támogatásainak emelése mellett a múlt héten bejelentett 108 milliárd forintos Otthonfelújítási program a régebbi családi házak energetikai korszerűsítésén keresztül támaszt keresletet az építőiparban. A friss KSH-adatok egyelőre vegyes képet mutatnak, de éves szinten már bővült az építőipar.
A 95-ös benzin ára fokozatosan emelkedett a kutakon.
Kuponok, villámajánlatok, nyereménykerekek és egyéb profi manipulációs technikák. Íme, a TEMU árnyoldalai!
A szakértőket is meglepve, éves alapon 17 százalékkal bővült az építőipar teljesítménye a frissen közzétett statisztikai adatok alapján. Igaz, a tavalyi bázis alacsony volt, ám a következő hónapokban tovább bővülhet a hazai építési teljesítmény, hiszen a kamatok további csökkenése, a beérkező uniós források és a CSOK Plusz is segíti az idei növekedést.
A bűnbandák később a feketepiacon árusítják a lopott termékeket.
Most akkor is lecserélhető a meglévő lakásbiztosítás, ha messze még az évforduló.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
