A lakásépítések egyenlőtlenül oszlanak el az országban, Budapesten dominál az átadott lakások száma – hívták fel a figyelmet az elemzők.
A KSH csütörtökön tette közzé, hogy az első fél évben 9795 új lakás épült, 12,8 százalékkal több mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22,4 százalékkal több mint 2020 azonos időszakában. A használatba vett lakások száma ugrásszerűen nőtt a fővárosban és csökkent vidéken.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (Évosz) elnöke az MTI-nek elmonda, az átadott lakások területén domináns Budapest, az összes használatba adott lakások 46 százaléka a fővárosban volt.
Az Évosz elnöke elmondta, a budapesti nagy ingatlanfejlesztők el vannak foglalva a korábban megkezdett projektek befejezésével, kevesebb építési bejelentést tesznek. A hangsúly áttevődik vidékre, ahol elsősorban a lakosság épít, őket kedvező helyzetbe hozza a kormány családi otthonteremtési támogatása.
Koji László felhívta a figyelmet arra is, hogy az ingatlanfejlesztők a tervalkotás fázisában vannak. Tavaly kivárták az áfacsökkentést, miután 5 százalékos a lakás áfa 2026 végéig, így komoly projekteket készítenek elő. Kivárás volt atekintetben is, hogy a rozsdaövezetekben hogyan tudnak fejleszteni – tette hozzá.
Kiemelte azt is, hogy a lakásépítési bejelentések azt mutatják, hogy az igények eltolódnak a kertes házak irányába.
Az Évosz elnöke szerint a lakásépítések mellett a lakásfelújításokról sem szabad megfeledkezni. Az elmúlt években jelentősen növekedett a megszűnt lakások száma, példaként említette, hogy az idén az első félévben mintegy 800 lakás szűnt meg elsősorban a községekben, kisvárosokban, amiatt, hogy a műszaki állapotuk alapján már felújítani sem érdemes. Ezért javasolja azt, a szövetség, hogy legyen forrástámogatás ne csak új építésű ingatlanokra, hanem a felújításra is.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet az MTI-nek küldött kommentárjában, hogy a lakásépítések igen egyenlőtlenül oszlanak el az országban.
Tavaly még viszonylag magas volt a lakásátadások száma a korábban építési engedélyt kapott, folyamatban levő építkezések miatt. A kedvezményes lakásáfa korábban tervezett kivezetésének hatása tükröződött az építési engedélyek tavalyi visszaesésében, azonban a kedvezményes lakásáfa ismételt bevezetése, valamint a számtalan a családtámogatás új lendületet adhat az építkezéseknek.
Szerinte az idén a tavaly visszaeső engedélyek miatt lassulhat a lakásépítések növekedési üteme, ezt azonban ellensúlyozhatja a korábban építési engedélyt kapott, de eddig meg nem valósított lakásépítések, építési tervek esetleges megvalósítása.
Suppan Gergely kitért arra, hogy a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak.
(MTI, fotó: Jászai Csaba)
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Ez a kicsinyes, vásári komédia lesz a fő csapásiránya az új kabinetnek.
A 70. Eurovíziós Dalfesztivál egyszerre szólt a zenéről és a politikai feszültségekről. Bulgária ünnepel, miközben Izrael szereplése mély válságba sodorta a versenyt.
