A finn Spinnova cégnél hulladékokból hoznak létre egy új típusú rostot, amiből aztán ruhanemű készíthető. A technológia finomításával 6 évet töltött Janne Poranen, a vállalat vezérigazgatója és társa, majd újabb 6 év telt el, mire megtalálták a megfelelő partnereket. De megérte várni, ugyanis mostanra a H&M és Adidas ruházati vállalatokkal is szerződést kötöttek.
2021. július 25. 22:43
p
2
11
6
Mentés
A kifejlesztett textilszálakat bármilyen biomasszából elő tudják állítani, legyen az fapép, szalma vagy akár régi ruhák. Az előállítás során a biomasszát mikroszálakra bontják, láncba igazítják, majd egy apró fúvókán áthúzva pamutszerű fonalakká alakítják át. Az eredmény tapintásra olyan, mint a pamut, azonba kémiai adalékanyagot egyáltalán nem igényel, és vizet is keveset – ellentétben a pamuttal.
A vállalat társalapítója, Juha Salmela a pókok által inspirálódott, ahogyan a nyolclábúak selymet állítanak elő a pókháló szövéséhez. Évekig tanulmányozta ezt a folyamatot, hogy teljesen megértse a működést és le tudja utánozni.
Az ötlet megvalósítása után megalapították a Spinnova vállalatot és befektetőket kerestek. Több kisebb cég is megkereste őket – köztük volt olyan, akik halászhálót akartak készíttetni a technológiával.
fotó: Spinnova
Legtöbben kizárólagos jogot akartak, a Spinnova alapítói viszont szerte a világon forradalmasítani akarták a textilipart ezzel az innovációval.
Ugyan az elején nehéz volt várni, pláne egy induló vállalkozás esetében, de türelmesek voltak, melynek meg is lett a gyümölcse. A vállalat meggyőzött több multinacionális divatcéget is, köztük a H&M-et és az Adidast, hogy vizsgálják meg az általuk gyártott ruhákat. A vállalatoknak annyira megtetszett a technológia, hogy egyből szerződést is ajánlottak.
fotó: spinoff.com
Poranen tehát sikersztoriként könyveli el a Spinnova esetét, és szerinte megéri várni a nagy dobásra, ha van egy egyedülálló ötletünk. Javaslata szerint ne adjuk el túl korán a találmányunkat senkinek, mert ha eljön az ideje, úgyis a legjobb árat fogjuk érte kapni.
A ruhaipar egyik legvitatottabb jelensége a fast fashion, ami gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár népszerűsége még mindig növekszik, súlyos kritikákat kap környezeti és társadalmi hatásai miatt.
Nincs pontos adat arról, hogy mennyi ruhadarab marad eladatlanul a raktárakban, amelyeket szeméttelepre vagy megsemmisítésre kell szállítani, de egyes becslések szerint az évente készült ruhák 40 százalékát, mintegy 60 milliárd ruhadarabot nem tudnak eladni. Ezek a darabok teljesen feleslegesen növelik a divatipar amúgy is magas szénlábnyomát.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
p
0
6
6
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kérdés
2021. július 27. 23:07
Megint egy nagyszámú kísérlet, mi pedig tippelhetünk, mitől vakaródzunk.
Az orvostudomány is felkészül.
Mert ugye a profitnak meg köll lenni.
Nem lenne okosabb és környezetkímélőbb inkább visszafogni a fogyasztói cikkek iránti mesterségesen fölturbózott igényeket?
Nem kívánom vissza azokat az időket, amikor nem szezononként vásároltunk ruhaneműt, és az elsődleges szempont az volt, hogy tartós legyen, de manapság már egyre nagyobb lakás kell az embereknek, hogy benne az egyre több szekrény elférhessen.
Mert shoppingolni köll, az lett az új kultúrát helyettesítő elfoglaltság minden valamirevaló fejlett országban.
Valójában pedig olyan lett ezeknek a társadalmaknak a polgársága, mint a malacok hízlalása...minél kevesebb ész és erőkifejtéssel minél tovább, minél többet fogyasszon.
Azt látom, ez minden üzleti terv alapja.
"A kifejlesztett textilszálakat bármilyen biomasszából elő tudják állítani,"
Szarból is tudnak cipőt csinálni? Ez nagyon progresszív!
Hamburgert mikor fognak biomasszából csinálni a fejlettnyugaton?