A közétkeztetésben 2022. január 1-jétől 60 százalékra, 2023. január 1-jétől pedig 80 százalékra kell emelni a hazai termékek arányát, a jelenlegi 50 százalékról – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Megújuló közétkeztetés című szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.
Erdős Norbert hozzátette, az idén szeptember 1-jétől megkötött közétkeztetési közbeszerzéseknek ezeket az új szabályokat már tartalmazniuk kell. Az újításoktól a közétkeztetés minőségi javulását várják.
A módosítások a tavaly év végén elfogadott kormányrendeletben szerepelnek, amelynek célja, hogy támogassa a közétkeztetési rövid ellátási lánc kialakítását: a kistermelő és a főzőkonyha között maximum egy szereplő jelenhet meg. Az intézkedés arra szolgál, hogy a kistermelők könnyebben be tudjanak kapcsolódni a közétkeztetésbe.
Közölte, a szolgáltatás minőségének javulása miatt számításaik szerint a közétkeztetést végző cégek költségei 15 százalékkal emelkedhetnek. Ez az áremelkedés körülbelül 20 milliárd forintos adóbevétel növekedést generál, valamint hozzájárul a GDP bővüléséhez is, becslések szerint 60 milliárd forinttal.
Erdős Norbert úgy vélte,
Kiemelte, évente 200 milliárd forintot termel a közétkeztetés, amely az országban mintegy 2 millió ember ellátásáról gondoskodik. A közétkeztetésben a nagy szolgáltatók mellett, az önkormányzatok, a büntetés-végrehajtás, a honvédelem, a kórházak és a szociális szektor is érintett.
Bognár Lajos, főállatorvos, az AM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár elmondta, a kormányrendeletben előírtak betartását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi majd 2022-től.
Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke a közétkeztetéssel foglalkozó cégek problémáiról beszélt. Elmondta, hogy az érintett cégeknek a pandémia alatt is folyamatosan kellett szolgáltatniuk, miközben például az iskolák nyitva tartása folyamatosan változott, mindez nehezítette a nyereséges, tervszerű gazdálkodást. Most pedig az ágazat a megugró munkaerőhiánnyal szembesült, ugyanis sokan a közétkeztetés területéről csábítanak át embereket a kereskedelembe és a vendéglátásba.
Gál Pál Zoltán egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a közétkeztetés 27 százalékos áfatartalmát csökkenteni kellene 5 százalékra, de a szövetség a 18 százalékos áfatartalmat is elfogadhatónak tartja.
A szakmai konferenciát a VIMOSZ és a Nébih szervezte.
(MTI, fotó: Illyés Tibor)
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
Elkezdődött a nyár legjobban várt sporteseménye!
„A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra” – tájékoztatott Magyar Péter.
