A legújabb kínai törvénymódosítás a „doxxing” kérdéskörét helyezi középpontba, amely az online platformokon jelen lévő felhasználók személyes adatainak kiszivárogtatását jelenti illetéktelen módszerekkel.
A kormányhivatal nyilatkozata szerint a törvény az illegális cselekedetek kiszűrésére vonatkozik, azonban ezen törvénymódosítás következtében több technológiai óriásvállalat is kivonulhat Hongkongból, elhárítva ezzel a rájuk vonatkozó rizikófaktorokat. Az illetékes tisztviselők tárgyalni fognak az ügy kapcsán, ugyanis több technológiai vállalat is úgy véli, hogy a javasolt jogszabály hatásköre túlságosan széleskörű, ezért az ő tevékenységük kapcsán is aggályok merülhetnek fel.
Az Asia Internet Coalition (AIC), amely tagjai közé sorolja a Facebookot, a Googlet, a Twittert és az Applet, hivatalos levélben fejezte ki nemtetszését, ugyanis az említett vállalatok esetében a koalíció munkatársai csupán helyi képviseleti felek, a valós döntéshozók a tengerentúlon találhatóak. Így nincs hozzáférési joguk vagy ráhatásuk az online platformok tartalmának kezelésére.
A technológiai vállalatok úgy érzik, hogy sarokba lettek szorítva és az egyetlen lépés, amit tehetnek, az a kivonulás a kínai városból. Viszont ebben az esetben felmerülne az a probléma, hogy munkavállalók ezrei maradnának állás nélkül, és csak egy értelmetlen akadályt generálnának a kereskedelem előtt.
A kormány válasza erre csak annyi volt, hogy ők csupán a törvénytelen online tevékenységeket akarják kiszűrni azzal, hogy betiltják a doxxolást és hatalmat adnak a hatóságoknak arra, hogy a kiszivárgott személyes adatokat eltávolítsák a közösségi oldalakról. Emellett szerintük az óriásvállalatok költözése csak „ijesztgetés”, és nem gondolják komolyan a dolgot.
A kérdéskör azért is rendkívül érzékeny, mert Hongkongot, mint egykori brit gyarmatot 1997-ben csatolták vissza Kínához, azonban továbbra is garantált szabadságjogokat biztosítottak számukra. A demokráciapárti aktivisták szerint Peking pontosan ezeket a szabadságjogokat veszi el az ellentmondásos intézkedéseivel.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Milyen adatvédelmi szabályok vonatkoznak a pártokra? Összekapcsolhatta a Tisza a különféle adatbázisait vagy sem? Felvet-e adatvédelmi aggályokat egy ukrán cég bevonása a Tisza Világ applikáció fejlesztésébe? Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég kutatási igazgatóját kérdeztük.
Miközben a Tisza Párt adatszivárgási botránya elsősorban a több százezer kiszivárgott személyes adat miatt kavart vihart, jóval kevesebb szó esik arról, milyen rendszerbe kerülhettek ezek az információk.
Az adatvédelmi incidensek esetében az a bevett szokás, hogy ilyenkor az adatgazda mihamarabb vizsgálatot indít arról, hogy miként is történt a szivárgás.
Gondolkodom rajta, hogy letöltöm ezt az appot, és megnézem, hogy tényleg van-e benne olyan feauture, ami legalább elvben alapot adhat arra a szemforgató adatvédelmi hisztire.
Húszezer szavazó személyes adataival élhet vissza a Tisza, a szálak Ukrajnába vezetnek.
Mások az adatvédelmi szabályok.
A 73 éves brazil edzőnek a nyilvánosság előtt kellett bocsánatot kérnie „meggondolatlan tettéért”.
Eva Vlaardingerbroek szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy aláássa a demokratikus választásokat.
