A magyar vakcinasiker tovagyűrűző hatása: többen nézték a budapesti meccseket, mint a sevillai, római és müncheni meccseket együttvéve

Futball sikerek

A magyar válogatott pariban volt a világ legjobbjaival. Bár csapatunk végül nem jutott tovább az egyenes kieséses szakaszba, a fiúk mégis emelt fővel távozhattak az Európa-bajnokságról. Bár kikaptak a legutóbbi kontinensbajnok Portugáliától,

És bár a „Mi lett volna, ha…” kezdet kérdéseknek ugyanúgy nincsen létjogosultsága a fociban, mint az élet sok más területén, mégis mámorító belegondolni, hogy ha a meccsek csupán 80 percesek lettek volna, akkor Magyarország a jelenlegi világbajnok Franciaország mögött, vele egyenlő pontszámmal és gólkülönbséggel csoportmásodikként jutott volna tovább. 

A magyar csapat sikereinek a televízió-közvetítéseknek hála tízmilliók, élőben pedig több mint 124 ezer ember lehetett tanúja. Bár a futball eleve az egyik legnépszerűbb sport Magyarországon, az elmúlt napokban olyanok is tömegesen posztolták a lelátókon készült fényképeiket a különböző közösségi média oldalakon, akik korábban a labdarúgás és a stadion szavakat is a pokol legmélyebb bugyraiba száműzték volna. A fotók túlnyomó többsége a budapesti Puskás Arénában készült. Ennek pedig az elsődleges oka nem a földrajzi közelség, hanem az írás címében is említett hazai világsiker volt. A korábban említett 124 ezer nézőnek ugyanis csupán kevesebb mint 10 százaléka (kicsivel több mint 12 ezren) látta a magyar csapatot másik (egészen pontosan a müncheni) stadionban. A két budapesti meccsen ezzel szemben 56-56 ezer néző szurkolhatott élőben egyik vagy másik válogatottnak. 

De nem csupán a magyar válogatott esetében volt ennyire különböző a nézőszám itthon és külföldön. Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, a csoportkörök három legnagyobb nézőszámot produkáló meccsének mindegyikét a Puskás Arénában játszották. A listavezető magyar-francia összecsapást 2 fő híján 56 ezren követték élőben, a második helyezett magyar-portugál meccset 55.662, a harmadik helyezett portugál-francia mérkőzést pedig 54.886 néző élvezhette a stadionban. A képzeletbeli lista következő helyezettjének, a szentpétervári belga-orosz összecsapásnak a nézőszáma kevesebb mint fele volt a legkisebb nézőszámot hozó budapesti meccsnek. A glasgowi horvát-cseh mérkőzést pedig szinte pontosan tizedannyian látták csak a helyszínen, mint amennyien a listavezető magyar-francia meccset. A budapesti összecsapásokat átlagosan közel négyszer annyi néző követte élőben, mint a csoportkörök többi viadalát. 

A nézőszám mellett a hazai kihasználtsági mutató is kiemelkedő volt. Ahogyan az a 2. ábrán látható, a Puskás Aréna 83 százalékos kihasználtsági mutatója 59 százalékponttal volt magasabb, mint a többi stadion átlagos mérőszáma. Ez azt jelenti, hogy a hazai helykihasználtság közel három-és-félszerese volt a külföldi stadionokban mért értéknek.

A három Magyarországon rendezett mérkőzés mindegyikét külön-külön többen látták, mint a holland csapat három otthoni, amszterdami arénában játszott összecsapását összesen. A két ábra alapján kijelenthetjük, hogy a magyar csapat mellett a magyarországi szervezők is kiemelkedően teljesítettek az EB csoportkörei során. 

Ahogyan az közismert – és a 3. ábra is mutatja –, Magyarország élen jár átoltottság tekintetében a kontinentális Európában. A kisállamoktól eltekintve nincsen olyan ország, mely lakosság-arányosan több vakcinát adott be, mint hazánk. Az EB rendező országait nézve a magyar mutató közel duplája a dán, a holland és a román értéknek, és másfélszerese a német és az olasz indikátornak. A nem kontinentális országokat nézve pedig az azeri mutató csupán harmada a magyarnak. A hazai oltási program sikerességével a rendező országok közül csupán a britek versenyezhetnek.

Magyarország pedig ebben a versenyben is kiválóan teljesített. Az eredményesség a jól szervezett oltási program mellett nagy mértékben volt köszönhető a magas lakossági bizalomnak. 

A magas átoltottság egyszerre javította az egészségügyi mutatókat és tette lehetővé a lazítást.

és azóta sem emelkedett. A Worldometer adatai szerint már a csoportkörök előtt erős emelkedést mutatott az Egyesült Királyságok és Oroszország mutatója, míg Hollandia, Dánia és Spanyolország esetében a csoportkörök után indult emelkedésnek a mutató. Kijelenthetjük, hogy a magas magyar átoltottság miatt hazánk megalapozottan döntött úgy, hogy – a rendező országok közül egyedüliként – teljes kapacitással fogadta a szurkolókat. München 20, London, Bukarest, Róma és Glasgow 25, Sevilla 30, Amszterdam 33, Koppenhága 42, Baku és Szentpétervár pedig 50 százalékos kihasználtsággal tervezett. 

A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a 2021-es futball Európa-bajnokság rendezői közül hazánk tudhatja majd magáénak a legjelentősebb anyagi sikereket. Ez azonban csak keveseket érint, és önmagában nem is igazán lenne komoly jelentősége. A magas átoltottság azonban nem csupán az EB nézőszámára gyakorol pozitív hatást. A korlátozások más országnál gyorsabb, ütemesebb lazítása és feloldása komoly támogatást ad a COVID által súlyosan turizmus, vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás hazai szereplőinek. A válság előtt a hazai GDP-nek és a munkahelyeknek is közel 10 százalékát adó szektor gyorsabb helyreállása pedig nem csupán annak szereplői, hanem fogyasztói (azaz a lakosság), beszállítói, hitelezői, és végső soron az állam szempontjából is nagyszerű fejlemény. 

Folytatódó felzárkózás

Magyarország gazdasági teljesítménye alapján folyamatosan az Unió élvonalába tartozott a COVID járvány kirobbanása előtti években. A járványhelyzet hazánk esetében is megakasztotta a korábbi évek dinamikus növekedési pályáját. A válsághelyzet sikeres gazdaságpolitikai kezelése azonban már az idei év első negyedévére visszahozta Magyarországot az élbolyba, ahogyan azt a 4. ábra is mutatja. 2021 első negyedévében a szezonálisan igazított negyedéves hazai GDP mutató 7 százalékkal volt magasabb, mint 2019 utolsó 3 hónapjában. Erre a teljesítményre Magyarország mellett mindössze Írország és Luxemburg volt képes.

A következő hónapok viszonylatában pedig kifejezetten optimisták lehetünk amiatt, hogy mindkét említett ország bőven le van maradva tőlünk átoltottság tekintetében. A luxemburgi mutatónál másfélszer, az írnél pedig kétszer magasabb az egy főre eső beadott vakcinák száma hazánkban. A három kiemelkedő növekedést felmutató ország mellett az európai államok több mint fele még nem tudta elérni 2019 végi teljesítményét (ilyen Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lettország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia). 

Amennyiben a meccseken tapasztalt kihasználtsági mutatók a gazdaság más területe szempontjából is iránymutatónak tekinthető, úgy azzal számolhatunk, hogy a hazai gazdaság közel 10 százalékát kitevő turizmus, vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás szolgáltatásai iránt a kereslet a koronavírus előtti szint 83 százaléka körül alakul, miközben más európai országokban ugyanez az érték mindössze 24 százalékot tesz ki. Ez 5,9 százalékos növekedési többletet jelent a hazai gazdaság javára. Így amennyiben a sikeres hazai oltási program pozitív keresleti többlethatásai legalább két hónapig fennállnak, úgy ez önmagában közel 1 százalékpontos növekedési többletet jelentene a magyar gazdaság számára. Ez pedig épen fele annak, amit a kormány és a jegybank a gazdasági konvergencia érdekében megcélzott, és az elmúlt években sikerrel követett is. 

Borítókép: A magyar szurkolók ünnepelnek, miután a válogatott 1-1-es döntetlent játszott a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának második fordulójában rendezett Magyarország – Franciaország mérkőzésen a Puskás Arénában 2021. június 19-én. MTI/AP/EPA/Pool/Illyés Tibor