A listát az elektromos autók töltésének kezelése vezeti, ezt követi a közösségi mobilitás, a levegőminőség-monitoring, az okos közvilágítás, a forgalomfigyelés és -irányítás.
Barcelona és Amszterdam az e-autóflotta töltőinfrastruktúrájának bővítésébe és kezelésébe fektetett be. Hasonlóképpen Tokió is egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségi mobilitási rendszer fejlesztésébe invesztált, hogy csökkentse az éves karbon emisszióját.
6. Public-Private-Partnership programok
A városok jellemzően vagy állami, vagy magánfinanszírozásra támaszkodnak az okosváros projektek megvalósításához. Ezeket a forrásokat azonban, a kormányzati költségvetési megszorítások miatt, általában nehéz biztosítani, és az okos város projektek elfogadható megtérülését is nehéz bizonyítani.
A finanszírozással kapcsolatos korlátok leküzdése érdekében a sikeres okosvárosok általában ösztönzik és elősegítik az állami és a magánszektor közötti együttműködést (azaz a public-private-partnership-et (PPP)) az okosváros projektek fejlesztése és megvalósítása során.
A kizárólag magán- vagy állami finanszírozáshoz képest a PPP-k számos előnnyel járhatnak a projektek számára.
Lehetővé teszik a kockázat, a költségek és az előnyök kiegyensúlyozottabb megosztását az állami és a magánszektor között, csökkentve ezzel a városi költségvetésre nehezedő nyomást. A PPP-k megfelelően minimalizálják a projektek függőségét az önkormányzati költségvetéstől vagy a politikai vezetés változásától, így számos más előny mellett hosszú távú befektetési lehetőségeket biztosítanak a kiterjedtebb intelligens városi projektek tervezésének és végrehajtásának támogatására.
A kínai Hangzhou városa érdekes példája a sikeres PPP-nek, ahol a helyi önkormányzat, az Alibaba és 13 másik vállalat közötti kiterjedt együttműködés előmozdította az intelligens városfejlesztést a térségben.
7. Nyílt, városi szintű adatbázisok és platformok
A jövő okosvárosainak agendájában kiemelt prioritásként szerepel a nyílt, városi szintű adatbázisok és platformok kialakítása, amelyek révén a különböző, várossal kapcsolatos adatkészletek és platformok a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé válnak.
A városi adatkészletek szabadon hozzáférhetővé tétele bizonyítottan számos előnnyel jár a városok számára, beleértve a városi szolgáltatások és a kormányzati működés javítását a polgárok részvételén keresztül, valamint új, adatvezérelt üzleti modellek kialakulását. Emellett a nyílt adatokkal kapcsolatos kezdeményezések az intelligens városfejlesztés alapvető részét képezik, mivel ösztönzik az innovációt azáltal, hogy lehetővé teszik a polgárok és a vállalkozások számára a kulcsfontosságú adatok felhasználását.
Szöul létrehozta az Open Data Plazát, egy nyílt platformot, amely lehetővé teszi külsős fejlesztők és kutatók számára, hogy hozzáférjenek különböző városi adatállományokhoz. Hasonlóképpen, Koppenhága létrehozta az Open Data DK-t, egy online portált, ahol a városra vonatkozó kulcsfontosságú adatok szabadon hozzáférhetők.
A cikk szerzője Nagy Simon Aladár.