A Rio Operations Center kulcsszerepet játszott a dengue-láz terjedése elleni küzdelemben is. Az esetek földrajzi elemzése alapján a város képes volt azonosítani azokat a konkrét területeket, ahol a legmagasabb a fertőzés aránya. Ezt az információt megelőző intézkedések végrehajtásához használták fel.
2. A polgárokat előtérbe helyező gondolkodásmód
A jövő sikeres okosvárosai polgárközpontú megközelítést alkalmaznak azáltal, hogy olyan infrastruktúrákat fejlesztenek ki, amelyek összekapcsolják a városok lakóit, és lehetővé teszik számukra, hogy a jövő városának alakítóivá váljanak. Városszerte IoT „élő laboratóriumokat” hoznak létre, ahol a polgárok, diákok, kutatók és vállalkozások valós körülmények között hozhatnak létre és tesztelhetnek ötleteket és alkalmazásokat.
Ezek a városi laboratóriumok jellemzően a településen belül egy meghatározott területet foglalnak magukban, amely vagy IoT-képességekkel van felszerelve (pl. Amsterdam IoT Lab), vagy pedig szabályozási korlátozások nélkül, kis léptékben okosváros megoldások telepítésére és tesztelésére van kijelölve (pl. Copenhagen Street Lab).
Koppenhágában a fejlesztők kérvényt nyújthatnak be okosváros megoldásuk tesztelésére, a város Street Labjához. Ha elfogadják, a Copenhagen Street Lab teljes körű segítséget nyújt a megoldás telepítéséhez, valamint a meglévő infrastruktúrához való csatlakoztatásához. A Copenhagen Street Lab emellett biztosítja a fejlesztők számára a szükséges engedélyeket, továbbá hozzáférést biztosít a megoldást használó polgárok és az iparági szakemberek visszajelzéseihez.
A sikeres intelligens városok olyan részvételi platformokat is kifejlesztenek, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy helyi politikai javaslatokat nyújtsanak be és szavazzanak azokról (pl. a barcelonai Decidim platform, a szöuli mVoting platform).
Ezek a platformok azt is lehetővé teszik a városok számára, hogy a hagyományos, költséges és időigényes felmérések elvégzése nélkül meghallgassák polgáraik véleményét.
2017. márciusáig a szöuli mVoting platformon keresztül 404 javaslatról szavaztak (88,3 százalékát a polgárok javasolták, a fennmaradó 11,7 százalékot a hivatalnokok), amelyek közül 181 lett integrálva Szöul szakpolitikájába.
Az mVotingon keresztül a polgárok részt vehettek a város különböző döntéseiben, kezdve az olyan hétköznapi városi életet érintő kérdésektől, mint például, hogy egyes városi parkokat nemdohányzó területté nyilvánítsanak-e, egészen a nagyobb költségvetési döntésekig, mint például, hogy az önkormányzat éves költségvetésének egy bizonyos részét mire költsék.
