A CIBER-2 most hat hullámhosszon végez méréseket, ezzel segíti, hogy még pontosabban megérthessék a kutatók az égboltunk diffúz infravörös fényét. A CIBER-2 ráadásul képes megkülönböztetni a legelső, korai csillagokból származó fényt, a fekete lyukak sugárzását, valamint a galaxisokon kívüli kóbor csillagok fényét. Ugyanis az univerzumban elsőként kialakult csillagok és a fekete lyukak sugárzásának jellegzetes színspektrummal kell rendelkezniük amiatt, mert a korai világegyetemben található csillagköd az ultraibolya fényt elnyelte. Azonban azóta ez a hidrogénfelhő feloldódott, így nem befolyásolja az újonnan keletkezett kóbor csillagok spektrumát.
A CIBER-2 küldetést vezető Michael Zemcov szerint az bizonyos, hogy a galaxisokon kívüli csillagok gyakran a más galaxisokkal való kölcsönhatásból fakadó árapály hatás miatt keletkeznek, azt azonban még nem lehet tudni, hogy mennyi van belőlük.
Térben és időben nagy távolságokra tekintenek
A csillagokat, többek között színképük szerint csoportosíthatjuk. Ilyenkor a legfontosabb vizsgált tulajdonságok a hőmérséklet és az anyagösszetétel. Az így megkülönböztetett egyes csoportokat betűkkel jelölik. A kutatók úgy vélik, hogy a kozmikus infravörös háttérsugárzás nagy része az úgynevezett M és K csillagokból származik, amelyek az univerzumban a leggyakoribb csillagtípusok. Emellett persze a sugárzás elenyésző része származhat az első csillagok és a fekete lyukak sugárzásából is. A mostani vizsgálat célja, hogy a kozmikus történelem során kibocsátott összes fényt megmérje, beleértve minden olyan forrást is, ami eddig esetleg elkerülte a csillagászok figyelmét.
Ez volt az első repülés a tervezett ötből