Mostanra már mindannyian tudjuk, hogy a műanyagok rendkívül fenntarthatatlan termékek. De mi lenne akkor, ha nem a műanyag használatát szüntetnénk meg teljesen, hanem az összetevőit, mely által lebomló végeredményt kapnánk?
A kulcsszereplő ebben a kérdéskörben egy olyan enzim, ami segítene az anyag lebontásában. Ez a megközelítés eddig nem volt működőképes, mert a műanyagokat olyan magas hőmérsékleten dolgozták fel, hogy az enzimek nem élték túl a folyamatot, azonban most lehet, hogy egy müncheni kutatóintézet megoldást talált erre a problémára.
A német kutatók kifejlesztettek egy módszert, mely során porózus szervetlen hordozóba ágyazzák be az enzimeket, így stabilizálva azokat. Ez ugyan korlátozza az enzimek mobilitását, de lehetővé teszi számukra, hogy aktívak maradjanak és sokkal magasabb hőmérsékletnek is ellenálljanak.
A folyamat mind a bioműanyagok, mind a hagyományos kőolaj alapú műanyagok esetében működik, valamint a lebomlás elősegítése mellett a műanyag tartósságát is megnövelte.
A kutatók véleménye szerint ugyan az eljárás egy kissé bonyolult, de a műanyagok ellenállóképességét is növelhetik ezzel, illetve egyes enzimek esetében még öntisztító hatást is elérhetnek. Ez például a műanyag csövek esetében kifejezetten hasznos, ugyanis ily módon nem kell aggódni az eltömődés miatt.
A Frauhofer Kutatóintézet számos más törekvést is eszközölt az elmúlt években, ugyanis legfőbb küldetésük, hogy kémiai úton csökkentsék a műanyag hulladékot és minimalizálják a kőolaj alapú műanyagok használatát a világon.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A Ferrero Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban már meg is kezdte az új termék értékesítést.
A University College London (UCL) felmérése szerint a diákok mindössze 31 százaléka lát karrierlehetőséget a klímaváltozás és a fenntarthatóság tanulmányozásában, valamint csupán 17 százalékuk érdeklődik egy ilyen pálya iránt. Ugyanakkor a kutatás azt is kimutatta, hogy a 11–14 éves lányok 44 százaléka rendszeresen aggódik a klímaváltozás miatt, míg a fiúk körében viszont ez az arány csupán 27 százalék.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
Peking felszólította a hazai autóipar képviselőit, hogy fektessenek be többet azokban az uniós országokban, amelyek a vámok ellen szavaztak.
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
