Májusban a francia elnök afrikai vezetőkkel és multilaterális hitelezőkkel találkozott, hogy megoldást találjanak a világjárvány által sújtott afrikai országok gazdaságának finanszírozására.
Megvitatták a lehetőségeket, melyek segíthetnek a kontinens országainak kilábalni dollármilliárdos adósságaikból. Macron elnök egy rendkívül érdekes és meglepő javaslattal állt elő.
„New Deal” Afrikának
Bruno Le Marie, a francia pénzügyminiszter egy rádióinterjúban elmondta, hogy Afrika speciális helyzetben van, mert nincs olyan pénzügyi lehetősége, ami biztosítaná, hogy meg tudja védeni és újjá tudja éleszteni a gazdaságot, ahogy az a többi kontinensen általában működik.
Macron elnök szerint Afrikának egyfajta új „New Deal” programra van szüksége, hogy végre levegőhöz jusson a halmozódó adósságok teljesítésében.
Afrika nem lesz képes egyedül újraindítani gazdaságát
A világ pénzügyi vezetői még áprilisban megállapodtak arról, hogy 650 milliárd dollárral növelik a Nemzetközi Valutaalap tartalékait (SDR) és meghosszabbítják a törlesztési moratóriumot, hogy ezzel is segítsék a fejlődő országokat a világjárvány kezelésében. Ebből a 650 milliárdos keretből azonban csupán 34 milliárd dollárt különítettek el Afrika számára. Egy francia tisztviselő szerint országuk kevesli ezt az összeget, és szerették volna elérni, hogy a valutaalap tartalékainak átcsoportosításával, kevesebb pénz jusson a fejlett országoknak, és jóval nagyobb összeget fordítsanak a fejlődő országok gazdaságainak megmentésére.
Majd június 11-én Macron elnök felszólította a G7 országait, hogy kössenek megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) 100 milliárd dollár átcsoportosításáról, melyet az afrikai országok hívhatnának le gazdaságaik fellendítéséhez és újraindításához. Ahogy a francia elnök egy sajtótájékoztatón elmondta, az afrikai kontinensnek szánt összeget az aranytartalék egy részének értékesítéséből kellene finanszírozni.
Macron eladna, pedig Magyarország épp vásárolt
Az aranytartalék csökkentésére tett javaslat sokak számára meglepő, hiszen a globálisan megugró államadósságok vagy az inflációs félelmek fokozódása tovább erősíti az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz szerepét és értékmegőrző funkcióját. Éppen ezért döntött úgy idén áprilisban a magyar kormány, hogy háromszorosára, azaz 94,5 tonnára emeli Magyarország aranytartalékát.
A döntésben, melyet a hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célok figyelembevételével hoztak meg, fontos szerepet játszottak a koronavírus járvány által okozott kockázatok. Amennyiben szükséges, az ország aranytartaléka jelentős segítség lehet ezen kockázatok kezelésében. Ezzel a lépéssel Magyarország az 56. helyről a 36. helyre lépett előre a nemzetközi rangsorban az aranytartalék mérete alapján. Emellett így a régióban a 3. helyen állunk, és Kelet-Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.
Az arany növeli a bizalmat az ország iránt
A történelem során az arany szerepe a különböző gazdasági rendszerekben változott ugyan, de mindig jelentős tényező volt. A monetáris politika tekintetében az arany jelentősége az 1970-es években csökkent ugyan, de tradicionális tartalékeszköz szerepe ezután is kiemelten fontos maradt. Az arany, mint hitel- és kockázatmentes eszköz, minden gazdasági környezetben és történelmi korban hozzájárul az országgal szembeni bizalom erősítéséhez. Ezért továbbra is egyértelműen világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz az államkötvények mellett.
A bankok lakossági oldalon a jelzáloghitelek esetében maximum 8,5 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett biztosítanak hitelt a lakást vásárolni vagy építeni, felújítani akaró ügyfelek számára.
A gazdaságfejlesztési miniszter a bankszövetséggel tárgyalt.
Lead: Befagyott és csak lassan olvad a hitelpiac, a monetáris kondíciók lazítása a piaci kölcsönök kamatában csak fokozatosan jelenhet meg, de előbb-utóbb megjelenik.
A tiltás a turisztikai pontokra, az iskolák és a rendelő környékére is vonatkozik.
A válogatott csapatorvosa nyilatkozott.
