Befagyott és csak lassan olvad a hitelpiac, a monetáris kondíciók lazítása a piaci kölcsönök kamatában csak fokozatosan jelenhet meg, de előbb-utóbb megjelenik.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának írása.
Az elszabadult infláció lépésre kényszerítette a monetáris politikát: tavaly októbertől az egynapos betéti eszköz 18 százalékos kamata lett az, ami meghatározta a piaci kamatokat. Ennek megfelelően az overnight bankközi kamat november elején 18, az egy hónapos 16,76, míg az egyéves 16,43 százalékon állt. Kevésbé volt erőteljes a transzmisszió az állampapírpiacon, ahol szintén megnövekedtek a kamatok, bár itt a csúcsot a márciusi értékek jelentették: a 3 hónapos hozam 14,94, az 1 éves 14,64 százalékig emelkedett. A hosszabb futamidőkön a kamatokat elsősorban nem a monetáris politika, hanem az ország kockázati megítélése befolyásolja, így itt a csúcs 2022. október közepén alakult ki 10,93 százalékon, ahonnan a rövid hozamok márciusi tetőzéséig 8,62-ra csökkent.
Ha a hitelintézetek a jegybanknál 18 százalékos kamaton el tudják helyezni a forrásaikat, az a hitelpiacra is kihatással van: a bank nem fog egy kockázatosabb kölcsönt olcsóbban megfinanszírozni. Azonban a bank is számol azzal, hogy a 18 százalékos kamat nem él a végtelenségig, azaz ennek megfelelően árazza be az új hiteleket.
A hiteltermékek kamata nagyon eltérő lehet: meghatározza a kölcsön célja, a vállalkozás/háztartás jellemzői, a kamatfixálás ideje, illetve az adott bank árazási politikája.
Éppen ezért az MNB statisztikái közül érdemes kiválasztani néhány hiteltípust, és ezek kamatát megvizsgálni.
Ezen kölcsönök kamata (ezek jellemzően hosszú lejáratú hitelek, tehát a kamatozásuk leginkább a hosszú lejáratú állampapírokéhoz hasonlítható) januárban érte el csúcspontját 10,66 százalékon. A folyószámlahitelek kamata szintén érdemben emelkedett: a 2021 eleji 18,4 százalékos szintjük 2023 májusára 25,22 százalékra, míg a fogyasztási hiteleké 7,25 százalékról 16,19 százalékra emelkedett az idén januárra. Hasonló növekedés figyelhető meg a vállalati hitelek esetében: az 1 millió eurónál kisebb összegű fedezett kölcsönök kamata 2,84 százalékról februárra 17,6 százalékra nőtt, míg az 1 millió eurónál nagyobb összegű fedezett hiteleké a 2021. januári 1,74 százalékról 2023 februárjára 18,28 százalékra emelkedett.
A magas inflációt elnézve ezek a kamatok nem tűnnek túlzónak, azonban kamatfixált kölcsönöknél hosszabb távon is a hitelfelvevővel maradnak. Ilyen magas kamatok mellett a háztartások és a vállalatok kétszer meggondolják, hogy fel merjék-e venni az adott kölcsönt – a bank pedig kétszer meggondolja, hogy nyújtson-e hitelt. Ez meglátszik a hitelezési volumen alakulásán is: az első fél évben az egy esztendővel korábbihoz képest a lakáshitelek értéke a harmadára esett, a fogyasztási kölcsönöké 23 százalékkal csökkent, míg a folyószámlahiteleké kismértékben növekedett. A kihelyezett vállalati forintkölcsönök értéke 44,7 százalékkal esett – még úgy is, hogy az állam jelentős mennyiségben biztosított kedvezményes kamatozású hitelt a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor hitelprogram keretében. Az euróalapú kölcsönöknél ekkora kamatnövekedés nem történt, azok 5 százalék körül alakulnak. Ennek megfelelően itt kismértékben, 7,6 százalékkal nőtt a hitelezés.
Az MNB májusban megkezdte a kamatkondíciók lazítását, az irányadó kamat júliusra 15 százalékra csökkent.
Ez fokozatosan megjelenik a különböző részpiacokon is: a 3 hónapos bankközi kamat a csúcsához képest több mint két százalékpontot csökkent, miközben a 3 hónapos és az 1 éves állampapírhozam júliusra a csúcsukhoz képest közel 5 százalékponttal mérséklődtek – ebben szerepe van a befektetési alapokra vonatkozó szabályozás módosításának is, amely növelte az állampapírok iránti keresletet.
A legfrissebb, júniusi adatoknak már elvileg egy kamatcsökkentés hatását kellene tükrözniük. Ez júniusban még csak minimálisan látszott meg az adatokban: a lakáskölcsönök kamata az előző hónaphoz képest 0,08 százalékponttal növekedett, a csúcstól azonban 1,06 százalékponttal elmaradt. A fogyasztási hitelek kamata egy hónap alatt 0,29 százalékponttal emelkedett, a csúcstól 1,04 százalékponttal maradt el. A folyószámlakölcsönök kamata a májusi csúcstól 0,21 százalékponttal maradt el. Nem látszik még a júniusi adatokon az egyértelmű csökkenés a vállalati hiteleknél sem: az egymilliárd euró alatti kölcsönök kamata az egy hónappal korábbihoz képest 0,94 százalékponttal nőtt, míg a csúcstól 1,4 százalékponttal maradt el.
A különböző kamatfigyelő oldalak adatai még elkeserítőbbek: itt az adatok már frissebbek, az irányadó kamatok 300 bázispontos csökkenése ellenére a piaci hitelek kamata jellemzően kevesebb mint 100 bázisponttal mérséklődött. Ez jól mutatja, hogy
a kölcsönök kamata a jegybanki kamat csökkenését csak lassan követi le. Ennél jellemzően gyorsabb a kamatcsökkenés a betétek esetén:
a lakossági lekötött betétek kamata egy hónap alatt 0,45 százalékponttal csökkent, míg a csúcsától 0,68 százalékponttal marad el. Visszaemlékezhetünk, hogy a jegybanki kamatemelés időszakában a hitelkamatok szinte azonnal reagáltak, míg a betéti kamatok esetén jóval lassabb volt az átárazódás, ha egyáltalán sor került rá.
A jegybank a következő hónapokban várhatóan tovább csökkenti a kamatokat, az egyhetes betéti kamat mértéke szeptemberben érheti el az alapkamat 13 százalékos szintjét. Ezt követően a lazítás a korábbinál talán lassabb ütemben, de tovább folytatódhat. Ezt nagyban befolyásolja az infláció alakulása, illetve a forintárfolyam változása: az elmúlt néhány hét kedvezőtlen árfolyamváltozásai nem segítik a pénzromlás letörését, így a jegybankot is óvatosságra inthetik a további lépéseket illetően.
A monetáris kondíciók lazítása a piaci kölcsönök kamatában csak fokozatosan jelenhet meg, de előbb-utóbb megjelenik.
Ezzel párhuzamosan a hitelezésbe is visszatér az élet, mivel ez a szükséges feltétele például a beruházások vagy a lakásépítések beindulásának, illetve a fogyasztás növekedésének. Ez azonban leginkább csak az év vége, a jövő év eleje felé várható, hiszen a hitelezés érdemi beindulásához markáns kamatcsökkenésre és a gazdasági környezet javulására van szükség: a vállalatok akkor mernek beruházni, ha a gazdaság stabil és ismét növekvő pályára áll.
Web: makronom.eu
Címlapfotó: shutterstock
A bankok lakossági oldalon a jelzáloghitelek esetében maximum 8,5 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett biztosítanak hitelt a lakást vásárolni vagy építeni, felújítani akaró ügyfelek számára.
A gazdaságfejlesztési miniszter a bankszövetséggel tárgyalt.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
