Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
Nem járna jól Németország, ha az alacsonyabb költségű távoli országokból hazatelepítenék (reshoring), vagy európai országokba telepítenék (nearshoring) a termelést a szállítási láncolatok stabilizálása érdekében – írta egy kedden közölt gyorselemzésében a müncheni ifo gazdaságkutató intézet.
A legtekintélyesebb német közgazdasági kutatóintézetek között számon tartott ifo (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) tanulmányában kiemelte, hogy
Ezt jelzi például, hogy ipari termelésének 60 százalékát külföldön értékesítik. Betagozódását a nemzetközi értékteremtési láncolatokba pedig jól mutatja, hogy exportjának 21 százalékát külföldön előállított érték – alkatrész, köztes termék – teszi ki. Ez az arány az Egyesült Államok esetében csupán 9 százalék, Kína esetében 17 százalék.
Ugyanakkor a világ számos térségében jelentkező protekcionizmus miatt és a szállítási láncolatokat szétziláló koronavírus-világjárvány miatt a németországi nyilvánosság témái közé is bekerült a reshoring és a nearshoring.
Az elemzés megállapította: ezekben a gazdaságpolitikai vitákban figyelembe kell venni, hogy
Ezt a veszteséget az állami kiadások növelésével kellene ellensúlyozni. Ezért csak kivételes esetben szabad állami beavatkozással megváltoztatni az összetett vállalati döntéshozatali folyamatok révén kialakított termelési hálózatokat, és csakis átlátható feltételek alapján és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő módon – írta az ifo tanulmánya.
A gazdaságpolitikának nem a nemzetközi értékteremtési láncolatok „finomhangolására” kellene törekednie, hanem inkább egyértelmű és stabil keretfeltételeket kell teremtenie a vállalkozásoknak – emelték ki az ifo gyorselemzésében.
Kifejtették, hogy a költségek és a kockázatok csökkentése érdekében kétoldalú és többoldalú, multilaterális megállapodásokkal meg kell erősíteni a nemzetközi kereskedelem szabályokon alapuló rendszerét, és tovább kell mélyíteni az európai uniós belső piaci integrációt.
Ajánlatos továbbá nemzeti vagy európai uniós szinten stratégiai tartalékot képezni a biztonsági vagy egészségügyi szempontból kritikus fontosságú termékekből. A vállalatoknak is érdemes tartalékot képezni a kritikus fontosságú köztes termékekből, például csipekből – írták.
A téma jelentőségét mutatja a Handelsblatt című német üzleti lap egy keddi összeállítása, miszerint történelmi csúcsra, világszerte 350 fölé emelkedett a kikötőknél veszteglő konténerszállító hajók száma.
New Yorknál és Los Angelesnél például 10-10, Rotterdamnál 18, Sanghajnál 75, a Hongkongnál fekvő Jantian nemzetközi konténerterminálnál pedig 83 hajó várakozik ki-, illetve berakodásra a Kühne + Nagel svájci szállítmányozási vállalat Seaexplorer nevű online tengerszállítási platformjának adatai szerint.
A nemzetközi szállítmányozásban „teljes a káosz” – írta a Handelsblatt, kiemelve, hogy „ilyen hajódugó még nem volt” a kereskedelem történetében.
(MTI, fotó: Munkások dolgoznak a Mercedes-Benz S-osztály modelljeinek szerelőcsarnokában a Daimler AG német járműgyártó sindelfingeni gyárában 2020. április 30-án, a koronavírus-járvány idején. MTI/EPA/Ronald Wittek)