A magyar távközlési hálózatok, az infrastruktúra jól vizsgázott, bírta a pandémia okán bevezetett távmunka és távoktatás miatti megnövekedett terhelést – mondta online konferencián Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön.
Solymár Károly Balázs a 11. Infoparlament tanácskozáson kiemelte: a digitális eszközök, szolgáltatások használata megnőtt a járvány miatt, ahogy az adatforgalomban is jelentős növekedést mértek. Az internetszolgáltatók által ingyenesen biztosított internetelérési lehetőség nagy segítség volt a családoknak, diákoknak, tanároknak – mondta, és köszönetet mondott ezért a cégeknek.
Ismertette, a mobilinternet forgalom 35,3 százalékkal ugrott meg, az egy lakossági kártyára eső növekedés csaknem 43 százalékos volt. Az adatok alapján nem az ügyfélszám bővült, hanem a meglévő előfizetők használták többet a szolgáltatást. A vezetékesinternet-előfizetések száma 7,3 százalékkal bővült, ezen belül a fejlett technológiák iránti érdeklődés ennél sokkal nagyobb mértékben, 38,6 százalékkal nőtt – mutatott rá.
– mondta. A program célja a gigabites társadalom megteremtése, hogy 2030-ra a háztartások 95 százaléka gigabites internetes kapcsolattal rendelkezzen.
Az online oktatási platformok látogatottsága jelentősen megnőtt, a Kréta rendszer terhelése óriási volt, amire a pandémia előtt nem lehetett felkészülni – mondta. Az egyes rendszereket a működés közben állították helyre.
Kitért arra, hogy az elektronikus ügyintézést igénybe vevők köre is bővült, az internetező felnőtt lakosság 64,8 százaléka él a lehetőséggel. A járvány hatására 10 százalékkal nőtt az e-közigazgatási szolgáltatásokat használók aránya. Az új felhasználók 85-90 százaléka a pandémia elmúltával is igénybe fogja venni ezeket a szolgáltatásokat, ami a korábbiakhoz képest a használati arányok 8,5 százalékos bővülését jelentheti – ismertette.
Elmondta: az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat az internetező felnőttek több mint 70 százaléka veszi rendszeresen igénybe, az új felhasználók 90 százaléka a jövőben is tervezi használni ezeket.
Solymár Károly Balázs szerint az adatok alapján volt olyan hónap, amikor a távmunka aránya meghaladta a 17 százalékot is tavaly. Ez a foglalkoztatási forma az elmúlt 10 év átlagának háromszorosára nőtt a járvány alatt. A vegyes foglalkoztatási jelleg megmaradhat a jövőben is szerinte.
Az Infoparlamentet idén már második alkalommal rendezik a digitális térben. A tájékoztató szerint a tanácskozás témája a digitalizáció, ami megkerülhetetlenné vált. Egy év leforgása alatt a húzóágazatként, a versenyképesség motorjaként aposztrofált informatikából a túlélés záloga lett, és már nincs is olyan döntéshozó, aki ne a digitális transzformáció felgyorsításában és az innovációban látná az egyetlen kiutat. Az eseményen megvitatják, hogy mit jelent a jövőre való felkészülés, milyen esélyeket ad a kialakult helyzet és Magyarország helyreállítási terve vajon megfelelő alapot ad-e arra, hogy a válságból való kilábaláson túl az ország a világjárvány utáni időszak nyertese legyen – írták.
(MTI)
Bár az Európai Bizottság hamar felsült az életkor-ellenőrző applikációjával, a koncepcióról nem mondanak le. A háttérben pedig egy olyan digitális fejlesztés folyik, ami teljesen átrajzolhatja az európai online teret.
Új szintet ért el az internetes kommunikáció korlátozása, a terrorizmus és a bűnözés elleni harcra hivatkozva.
Iráni internetcenzúra és internet leállás idején VPN és appok segítik a kapcsolattartást és a közösségi média elérését.
Mutatjuk, mi a Z-generáció túlélési stratégiája az okoseszközök és a közösségi média világában!
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 39. rész.
A rendőrség hajnalban rontott olyan polgárokra, akik azt merték írni egy kommentben, hogy „Annalena Baerbock a valaha volt legrosszabb külügyminiszter”.
Nem ilyen búcsút képzelt el magának…
A sokszor „feljelentőemberként” emlegetett Tényi bejelentése mentén ismeretlen elkövető ellen nyomoz a hatóság.
