A fejlett gazdasággal rendelkező országokban erősebb fellendülés figyelhető meg, mint azt pár hónappal ezelőtt megjósolták. Ez nagyrészt az egészségügyi kilátások javulásából és az állami biztosítások volumenéből fakad, melyekkel a lezárás idején sikeresen megvédték a jövedelmeket, miközben a bankok kedvező hitelfelvételt biztosítottak. Azonban még korai örülni, hiszen ez még csak a gyógyulás időszaka.
A hosszú távú javuláshoz elengedhetetlen lesz a munkaerő termelékenységének növelése, hiszen kizárólag hatékonyan működő gazdaságokban van lehetőség további megterhelés nélkül emelni a béreket és az életszínvonalat, valamint kilépni a koronavírus-járvány okozta adósságok hálójából.
A termelékenység az utóbbi években számos gazdaság gyenge pontjává vált. Az Egyesült Királyságban például 2005 után 1,76 százalékkal zuhant a növekedési ráta, ami az előző évtized 2,21 százalékos éves átlagáról 0,45 százalékkal való csökkenését jelentette. Az Egyesült Államokban hasonlóan súlyos csökkenés volt megfigyelhető, míg Japán éves szinten 0,8 százalékos visszaesést tapasztalt.
Mi lehet a csökkenés oka?
Az Oxford Martin School kutatási és politika egysége új tanulmányában erre próbál választ találni nemzetközi adatok felhasználásával és annak elfogadásával, hogy lehetetlen egyértelmű választ találni a kérdésre. Néhány okot azonban sikerült kizárniuk. Például a képzettségi szint csökkenése vagy az adatok téves mérése, amely önmagában nem magyarázza a gazdasági visszaesést.
A szerzők olyan tényezőket próbáltak beazonosítani, melyek minden országban közösek és jelentősen befolyásolhatják a gazdaságot. Ez lehet a tőke alacsonyabb beruházási hajlandósága és a kapitalizmus csökkenő tendenciájú működése. A beruházások növekedésével kapcsolatos kérdéseket két szempont szerint vizsgálhatjuk: egy részét a pénzügyi válság okozta kereslethiány váltotta ki, míg a másikat olyan strukturális komponensek, mint az immateriális beruházások felé történő elmozdulás, melyben a növekedés lassulása jelentősen károsíthatja a gazdasági előrehaladást.
Sokan úgy gondolják, hogy a kereslet felpumpálása – remélhetőleg – a termelékenység növekedését vonja majd maga után, ezzel magasnyomású gazdaságot eredményezve, ahol a GDP tartósan potenciális szintje fölé tud emelkedni. Ennek bekövetkezése a szakemberek szerint azonban nem túl valószínű, ezért a kereslet és a kiadások növelésével inkább arra kell törekedni, hogy a gazdaság újra hatékonyan működhessen, mely a verseny fokozásával és a globalizáció támogatásával elősegíthető.
A cikket fordította Pál Fanni.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Brüsszel szerint a pénzszivattyú „stratégiai befektetés”, az európai büdzsé állna mögötte teljes kockázati háttérrel.
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a Bizottság ezzel a lépésével egy olyan háborút kíván finanszírozni, amelyet nem is az EU területén belül vívnak.
Sebestyén Géza beszédes ábrákon mutatja be, mi történt az elmúlt évtizedekben az államadóssággal.
A német eladósodási offenzíva – ha tetszik, a Sondervermögen hadművelet – rögtön három fronton indul meg. Kohán Mátyás írása.
Egyre többen szeretnének munkáshitelhez jutni.
Mario Draghi egy éven keresztül készült terve egyetlen nap alatt összeomlott.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
Tényleg vannak olyan hülyék, akik nem félnek a háborútól és akiket nem érdekel, kinek vannak kiszolgáltatva.
