Az alkohol lehet a kreativitás kulcsa?

Ez az ötlet annyira megihlette Slingerlandet, hogy egy Drunk című könyvet is kiadott erről. A szerzeményben azt írja, hogy az ilyen terek, melyek mind a személyes találkozást, mind az alkoholhoz való könnyű hozzáférést lehetővé teszik, azok a kollektív kreativitást is elősegítik. 

Az emberek évezredek óta alkoholt vagy más tudatmódosító anyagokat használnak egy magasabb elmeállapot eléréséhez. Azonban, ha ezek a bódító szerek pusztán csak örömöt adtak volna, akkor az evolúció másképp alakította volna a szervezetünket, így a szerző szerint más is áll a háttérben.

Ez merész állításnak tűnhet, azonban Slingerland a történelemre, az antropológiára, a kognitív tudományokra, a szociálpszichológiára, a genetikára és az irodalomra is támaszkodik az érvelése során.

Egy alapvető tudományos megközelítés szerint az alkohol az agyban leginkább a prefrontális kéregre van hatással, pontosan arra a területre, amely az absztrakt gondolkodásmódért és a kreativitásért felelős. Így, ha az alkohollal átmenetileg “kikapcsolják” ennek a területnek a működését, akkor egy gyermeki lelkiállapotot és kreativitást lehet elérni. 

A könyv nagy hatással bírt, ugyanis ennek köszönhetően az Egyesült Államokban elkezdték tesztelni, hogy az alkohol közösségi fogyasztása mennyire ösztönözheti az innovációt. Azt találták, hogy azokban az államokban, ahol általános alkoholtilalom van érvényben, ott évente átlagosan 15 százalékkal csökkent az új szabadalmak száma azokhoz az államokhoz képest, ahol nem volt ilyen tilalom érvényben.

Összességében az alkoholnak stresszlevezető, kreativitást fejlesztő, élvezetkeltő hatása lehet, azonban nyilvánvalóan kellemetlen mellékhatásokkal is járhat. Így a könyv utolsó fejezetében az alkohol alternatíváit vizsgálta meg a szerző, ahol a bemutatott opciók közül a legnépszerűbbek a tisztított pszichedelikus szerek mikrodózisai voltak. 

A cikk szerzője Blősz Dalma.