Amerikában nagyot nyerhet, aki beoltatja magát

Futótűzként terjednek a kreatív ösztönzők

Amerikában egyre több helyen a szerencsejátékok segítségével igyekeznek rávenni a bizonytalanokat, vagy eddig várakozó állampolgárokat, hogy adassák be a COVID-19 elleni vakcinát. New York és Maryland a napokban jelentette be, hogy azok a lakosok, akik megkapják a védőoltást, pénzjutalomra lehetnek esélyesek. Oregon egy nappal később mutatta be hasonló terveit. Mindhárom állam Ohio nyomdokaiba lépett, ahol még május elején szerencsejáték központú kampányt indítottak.

Milliódolláros oltás

Buckeye állam egészségügyi szakemberei a módszer sikeréről számoltak be, hiszen a kampány hatására egyetlen hétvége alatt 28 százalékkal nőtt a 16 éves vagy annál idősebb emberek oltási hajlandósága. Úgy tűnik tehát, hogy az a lehetőség, hogy minden beoltott ohioi lakos bekerül abba a sorsolásba, melynek keretében öt darab egymillió dolláros nyereményt sorsolnak ki, valóban hatékony motiváció. Az eredmény az USA más államaiban is felkeltette a szakemberek érdeklődését, és nagyjából további 10 állam gondolkodik hasonló megoldáson. 

Washington is az ötlet mellett van

Ez azért is lehet, mert a Fehér Ház is támogatta az ötletet és a washingtoni vezető tanácsadó szerint is meggyőzőek az eredmények. Úgy gondolja, ez annak is köszönhető, hogy a még be nem oltott emberek nagy része valójában nem ellenzi az oltást, csak nem kezeli a kérdést prioritásként. Ezért szükségesnek látja olyan módszerek alkalmazását, melyek a mindennapi teendők közepette felkeltik a figyelmét ezeknek az embereknek, a szerencsejáték és a nyeremény lehetősége pedig megfelelő eszköznek tűnik hozzá.

Kétkedők is akadnak

Bár az oltási hajlandóságban tapasztalt visszaesés valóban látványos, hiszen Amerikában a napi oltások száma az áprilisi több mint 3 millióról 1,8 millióra esett vissza a World of Data szerint, néhány szakértő mégis szkeptikus a módszert illetően. Tartanak attól, hogy a szerencsejátékos motiváció eltereli a figyelmet olyan fontos kérdésekről, mint a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak és félelmek. A kreatív ösztönzőket átmeneti megoldásnak tekintik, amiknek a hatása nem marad erős az idő múlásával. Sokkal inkább érdemes lenne megoldást találni például arra a problémára, hogy hogyan szakítson valaki időt az oltásra, ha ezt a munkája nem engedi meg. 

Természetesen nem csodaszer

Micah Berman, az Ohio Állami Egyetem közegészségügyi és jogi docense elismeri, hogy a motivációs módszer nem győzi le a fennálló strukturális akadályokat, azonban a hírverés segíthet elérni olyan rétegeket, akik még nem oltakoztak. Természetesen nem gondolja, hogy az ilyen jellegű ösztönzők önmagukban megoldják, hogy mindenki megkapja a Covid vakcinát. Berman sem tartja kiszámíthatónak az eredményt hosszútávon, hiszen még rejtély meddig tart ki az oltakozási kedv a felkínált nyeremények hatására.

Nem csak pénzt adnak az oltásért

Ohio tehát 5 egymillió dolláros, Maryland 40 napon keresztül napi 40 ezer dolláros nyereményeket ígér, majd a július negyedikei ünnepen kisorsolnak egy 400 ezer dolláros fődíjat is. New York kaparós sorsjegyeket kínál 20 és 5 millió dollár közötti nyereményekkel, Oregonban pedig megyénként találhat gazdára három tucat 10 ezer dolláros és egy egymillió dolláros nyeremény. De vannak kisebb ösztönző erőfeszítések is. A New York-i Erie megye egy helyi sörfőzdével állapodott meg, hogy ingyen sört kínáljon a beoltott embereknek, Maine pedig többek között LL Bean ajándékkártyákat kínál az oltásért cserébe. 

Melyik a nagyobb őrültség?

Az amerikai Kaiser Family Foundation áprilisi közvéleménykutatása szerint a felnőtt lakosság 13 százaléka biztosan nem kívánja felvenni az oltást, és további 15 százalékuk gondolja úgy, hogy még bizonytalan, szeretné kivárni és látni a vakcina hatását másokon. Ha őket nem is, a többi késlekedőt sikeresen győzhetik meg ezek a kreatív ösztönzők. Ohio kormányzóját sokan őrültnek tartják az ötletért, de ő úgy véli, az az igazi őrültség, ha valaki úgy veszíti életét a koronavírus miatt, hogy közben bárki számára elérhetőek a védőoltások. 

A cikk szerzője Papp Helga.