A vártnál lényegesen kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok, valamint az eredményes oltási folyamat következtében 1,1 százalékponttal 7,7 százalékra javította idei GDP-növekedési előrejelzését a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank – ismertette a legfrissebb előrejelzést Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője online sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
A pénzintézet elemzői előző, áprilisi prognózisukban még 6,6 százalékos növekedést vártak.
Suppan Gergely kifejtette: akár a második negyedévben elérheti a GDP a járvány előtti szintet, vannak ágazatok, ahol jelentős lesz a felpattanás a bázishatás miatt.
Az infláció az idén átlagosan 4,2 százalék lehet a Takarékbank elemzési központjának legfrissebb előrejelzése szerint a tavalyi 3,3 százalék után.
Suppan Gergely hozzátette: a korlátozások feloldásával a második negyedévtől meredek felpattanás várható, ami a következő negyedévekre is áthúzódhat. A gazdaságnak továbbra is támaszt adhat az ipar, az építőipar, az infokommunikáció, és a pénzügy. Több ágazatban csak lassan kezdődött el a helyreállás, mint a turizmus, az utazáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a légiközlekedés, a szórakozás, és kulturális tevékenységek.
Az erős gazdasági növekedés hatására, valamint a mérséklődő finanszírozási igény és az előfinanszírozás miatt az államadósság-ráta idén ismét csökkenő pályára állhat, így 2021-ben a GDP 76,7 százalékára, 2022-ben 73 százalék alá – mondta.
Kitért arra, hogy a monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően 0,60 százalékról 0,90 százalékra emelte az alapkamatot múlt kedden, és a kamatemelési ciklust folytatja a jegybank, így a Takarékbank az év végén 1,50 százalékos alapkamatot valószínűsít. Arra számítanak, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet, így 1,65 százalékig emelkedhet az alapkamat – mondta.
A munkanélküliségi ráta – részben szezonális hatások miatt is – a következő hónapokban gyorsan mérséklődhet. Tavaly átlagosan 4,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami idén 3,7 százalékra süllyedhet.
A bruttó bérek márciusban – a várakozásokat felülmúlva és a járvány ellenére – 8,7 százalékkal nőttek, míg az első három hónapban 9,4 százalékkal bővültek. 2017 óta 49,2 százalék a rendszeres bérek növekedése – ismertette.
A bérnövekedési ütemet az egyes ágazatokban eltérő módon érintette a járványhelyzet az elemző szerint. Míg a korlátozásoktól nem érintett ágazatokban továbbra is fennmaradt az erőteljes bérdinamika, az érintett ágazatokban visszaesés látszik, a bérek elszakadása az első fél évben még fennmarad. Azonban a nyitást követően érdemben javulhat a munkaerőpiac, a várhatóan újra megjelenő munkaerőhiány pedig ismét gyorsíthatja a bérdinamikát.
Idén 8,7 százalékos lehet a bérnövekedés üteme, ami a várt 4,2 százalékos infláció mellett 4,3 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet, ezzel 2013-2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér. Jövőre szintén 8 százalék feletti bérnövekedésre számítanak a Takarékbank elemzői, ugyanakkor a 25 év alattiak adómentessége és a tervezett szja visszatérítés miatt a nettó bérnövekedés ezt számottevően meghaladhatja, így a nettó reálbér-növekedés üteme 9 százalék felett alakulhat – sorolta.
A Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői több forgatókönyvet is felvázoltak, ezek abban térnek el egymástól, hogy lesz-e újabb járványhullám. Amennyiben az őszi hónapokban újabb járványhullámot okozna egy vírusmutáns, a kilábalási folyamat minden bizonnyal megtörik, és újabb átmeneti korlátozásokra kerülhet sor. Biztató, hogy a társadalom és a gazdasági szereplők már jóval felkészültebbek egy ilyen helyzet kezelésére, azonban egyes ágazatok, köztük elsősorban a turizmus, a rendezvényszervezés és egyes szabadidős szolgáltatások területén ismét meredek visszaesésre lehet számítani. A vakcinagyártók viszont hat hét alatt ígérik az újabb oltóanyagok kifejlesztését, így a jóval magasabb gyártási kapacitások mellett az oltóanyagokat eddiginél sokkal gyorsabban vezethetik be, így gyorsabb lehet a korlátozások lefutása is – vélekedett.
(MTI, fotó: MTI/Lakatos Péter)
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
Akkora bírságot szabtak ki az amerikai cégre, ami sokkal több az egész világ össztermékénél.
A fideszes politikus nem kertelt a szír elnökről szóló álhír kapcsán.
A kérdőív online is kitölthető.
