A divatipar fenntarthatóságának javítása érdekében a tervezők sokféle új és szokatlan anyaggal kísérleteznek, például bioműanyaggal, emberi hajjal vagy gombával.
Most Valdís Steinarsdóttir izlandi tervező, aki korábban lószőrből állított elő papucsokat, és biológiailag lebomló csomagolásokat készített állati bőr és csont hulladékból, újabban áttetsző, zselatinos ruhadarabok fejlesztésével foglalkozik. A tervező egy olyan technikát alkotott meg, mellyel rugalmas szilikonhoz hasonlító anyagból készíthető ruhanemű. A folyamat teljes egészében környezetbarát, hozzájárul az ipar új, fenntartható szemléletéhez, ehhez mérten a kollekció minden darabja újrahasznosítható majd végül lebomló.
Steinarsdóttir rugalmas gél állagú anyagot hoz létre, zselatin vagy agar (vörös algákból származó vegán gélképző szer) víz, természetes festék és cukoralkohol keverékéből. A gélt ezután a kész ruhadarab formájába öntik. Az öntőformákban különböző minták vannak, ezért azok textúrája átkerül az egyes darabokra. Az anyagot körülbelül egy napig hagyják pihenni, hogy az megszilárduljon. Ezután varrás nélkül készen áll a viselésre.
Amikor a viselője megunta a ruhadarabot, ahelyett, hogy az eldobásra kerülne, minden gond nélkül újra folyékony állagúvá, majd formázhatóvá tehető. Könnyedén lehet belőle más, új ruhaneműt készíteni. Így nem keletkezik szemét és nincs pazarlás, ezzel megoldást kínál az iparág legégetőbb problémáira. Bár a kapott anyag szintetikusnak tűnhet, valójában teljesen természetes. Ez azt is jelenti, ha az anyag a végfelhasználhatóságához ért, akkor természetes biológiai lebomlása sem jelent problémát.
A hulladék további csökkentése érdekében magukat a formákat is adaptálhatóan és újrafelhasználhatóan alakították ki.
– mondta Valdís Steinarsdóttir.
A kutatók szerint a ruhaipari tömeggyártás folyamata több mint 60 milliárd négyzetméter textilhulladékot eredményez, amelynek nagy része levágott maradék és használhatatlan tekercsvégi darab . Nagy márkák is gondolkodnak fenntartható megoldásokban, ahogy arról egy korábbi cikkünkben is beszámoltunk, például a fel nem használt tekercsvégek orvoslására.
A tervező jelenleg szimbiotikus baktériumokkal és élesztőkultúrákkal (SCOBY) kísérletezik hasonló eredmény elérése érdekében. Reméli, hogy további együttműködésekre nyílik lehetőség a divattervezőkkel, hogy az anyagnak a gyártható felsőkön kívül több felhasználási lehetősége legyen. Függetlenül attól, hogy a kifejezetten furcsa állagú ruhák mennyire lesznek népszerűek a piacon, egyértelmű, hogy meg kell találnunk a divat által termelt hulladék csökkentésének lehetőségeit, ehhez ez egy kellően szélsőséges, de működő és jó kezdeményezés. A projektet a DesignMarch-on, Izland legnagyobb tervezőfesztiválján mutatták be.
A divatipar végre szembe nézz azzal a ténnyel, hogy a gyors divatáruk milyen mértéktelen hulladékot termelnek. Ennek eredményeképpen egyre több olyan újítás születik, amelynek célja a hulladék keletkezésének valamilyen módon való visszaszorítása.
A cikk szerzője Szalga Bogi.
A ruhaipar egyik legvitatottabb jelensége a fast fashion, ami gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár népszerűsége még mindig növekszik, súlyos kritikákat kap környezeti és társadalmi hatásai miatt.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A Ferrero Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban már meg is kezdte az új termék értékesítést.
A University College London (UCL) felmérése szerint a diákok mindössze 31 százaléka lát karrierlehetőséget a klímaváltozás és a fenntarthatóság tanulmányozásában, valamint csupán 17 százalékuk érdeklődik egy ilyen pálya iránt. Ugyanakkor a kutatás azt is kimutatta, hogy a 11–14 éves lányok 44 százaléka rendszeresen aggódik a klímaváltozás miatt, míg a fiúk körében viszont ez az arány csupán 27 százalék.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Peking felszólította a hazai autóipar képviselőit, hogy fektessenek be többet azokban az uniós országokban, amelyek a vámok ellen szavaztak.
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
