A divatipar fenntarthatóságának javítása érdekében a tervezők sokféle új és szokatlan anyaggal kísérleteznek, például bioműanyaggal, emberi hajjal vagy gombával.
Most Valdís Steinarsdóttir izlandi tervező, aki korábban lószőrből állított elő papucsokat, és biológiailag lebomló csomagolásokat készített állati bőr és csont hulladékból, újabban áttetsző, zselatinos ruhadarabok fejlesztésével foglalkozik. A tervező egy olyan technikát alkotott meg, mellyel rugalmas szilikonhoz hasonlító anyagból készíthető ruhanemű. A folyamat teljes egészében környezetbarát, hozzájárul az ipar új, fenntartható szemléletéhez, ehhez mérten a kollekció minden darabja újrahasznosítható majd végül lebomló.
Steinarsdóttir rugalmas gél állagú anyagot hoz létre, zselatin vagy agar (vörös algákból származó vegán gélképző szer) víz, természetes festék és cukoralkohol keverékéből. A gélt ezután a kész ruhadarab formájába öntik. Az öntőformákban különböző minták vannak, ezért azok textúrája átkerül az egyes darabokra. Az anyagot körülbelül egy napig hagyják pihenni, hogy az megszilárduljon. Ezután varrás nélkül készen áll a viselésre.
Amikor a viselője megunta a ruhadarabot, ahelyett, hogy az eldobásra kerülne, minden gond nélkül újra folyékony állagúvá, majd formázhatóvá tehető. Könnyedén lehet belőle más, új ruhaneműt készíteni. Így nem keletkezik szemét és nincs pazarlás, ezzel megoldást kínál az iparág legégetőbb problémáira. Bár a kapott anyag szintetikusnak tűnhet, valójában teljesen természetes. Ez azt is jelenti, ha az anyag a végfelhasználhatóságához ért, akkor természetes biológiai lebomlása sem jelent problémát.
A hulladék további csökkentése érdekében magukat a formákat is adaptálhatóan és újrafelhasználhatóan alakították ki.
– mondta Valdís Steinarsdóttir.
A kutatók szerint a ruhaipari tömeggyártás folyamata több mint 60 milliárd négyzetméter textilhulladékot eredményez, amelynek nagy része levágott maradék és használhatatlan tekercsvégi darab . Nagy márkák is gondolkodnak fenntartható megoldásokban, ahogy arról egy korábbi cikkünkben is beszámoltunk, például a fel nem használt tekercsvégek orvoslására.
A tervező jelenleg szimbiotikus baktériumokkal és élesztőkultúrákkal (SCOBY) kísérletezik hasonló eredmény elérése érdekében. Reméli, hogy további együttműködésekre nyílik lehetőség a divattervezőkkel, hogy az anyagnak a gyártható felsőkön kívül több felhasználási lehetősége legyen. Függetlenül attól, hogy a kifejezetten furcsa állagú ruhák mennyire lesznek népszerűek a piacon, egyértelmű, hogy meg kell találnunk a divat által termelt hulladék csökkentésének lehetőségeit, ehhez ez egy kellően szélsőséges, de működő és jó kezdeményezés. A projektet a DesignMarch-on, Izland legnagyobb tervezőfesztiválján mutatták be.
A divatipar végre szembe nézz azzal a ténnyel, hogy a gyors divatáruk milyen mértéktelen hulladékot termelnek. Ennek eredményeképpen egyre több olyan újítás születik, amelynek célja a hulladék keletkezésének valamilyen módon való visszaszorítása.
A cikk szerzője Szalga Bogi.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Sebestyén Géza szerint az igazi kérdés az, felébred-e a gazdasági közösség a csipkerózsika-álmából.
A ruhaipar egyik legvitatottabb jelensége a fast fashion, ami gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár népszerűsége még mindig növekszik, súlyos kritikákat kap környezeti és társadalmi hatásai miatt.
Egy friss kutatás szerint a fenntarthatóság jelentősen hátrébb szorult a cégvezetők prioritásai között, ám a fogyasztóknak egyre fontosabb a zöldszemlélet: a 19 ezer megkérdezett 60 százaléka sokkal jobban aggódik a klímaváltozás miatt, főként a tapasztalható szélsőségesebb időjárás következtében.
A Ferrero Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban már meg is kezdte az új termék értékesítést.
A brüsszeli lap részletesen bemutatta a februárban kirobbant botrányt, de arról, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje reggelig ott volt a buliban, ahol drogoztak, egy szóval sem ír.
Ezt nem tette zsebre a balos újságíró.
