Vízhiány léphet életbe az USA nyugati részén

Az Egyesült Államok Reclamation Bureau 24 hónapos előrejelzést tett közzé, amely azt jósolta, hogy a Sziklás-hegységből érkező Colorado-folyóból kevesebb víz érkezik a Powell-tóba és a Mead-tóba. A két tó vízszintje várhatóan annyira visszaesik, hogy az ügynökség először jelent hivatalos vízhiányt, ami veszélyezteti a Colorado-folyó vízellátását, amelyre a növekvő városok és gazdaságok támaszkodnak.

Az éghajlatváltozás azt jelenti, hogy a hóolvadás alacsonyabb, amellyel kevesebb víz folyik a folyóba és mellékfolyóiba. A forróbb hőmérséklet kiszárítja a talajt, és több folyóvíz párolog el, amikor az aszálytól sújtott Amerika nyugati részén átfolyik. 

Ez az a szint, amely hiánynyilatkozat életbe léptetését kívánja, a Colorado-folyó vizére támaszkodó hét állam között köttetett megállapodások alapján: Arizona, Kalifornia, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Utah és Wyoming.

Az áprilisi előrejelzéseknek azonban még nincs kötelező erejük. A szövetségi tisztviselők rendszeresen adnak hosszú távú előrejelzéseket, az augusztusban kiadottakat használják fel a folyóvizek elosztására vonatkozó döntések meghozatalához. 

Az aszály-készenléti terv alapján, melyet 2019-ben írtak alá az államok, Arizona, Nevada és Mexikó önként lemondott a vízről. A hiányra vonatkozó nyilatkozat a két amerikai államot az első kötelező csökkentésük alá vonná. Mindkettő jobban támaszkodik a Colorado folyóra, mint bármely más vízforrás, és Arizona várhatóan elveszíti készletének 18 százalékát.

A vízügynökség tisztviselői biztosak abban, hogy előkészítő intézkedéseik, beleértve a természetvédelmet és az alternatív források felkutatását, lehetővé teszik számukra, hogy ellenálljanak egy erőteljes aszályos időszaknak.
Nevadában az állam nagy részének vízellátásával foglalkozó ügynökség egyfajta „szívószál” megoldást épített, hogy a Mead-tó szintjének csökkenése esetén mélyebb részékről nyerhessenek vizet. 

A vízhiány nem csak tisztán a vízről szól, rengeteg más tényezővel és következménnyel számolni kell, mint például, hogy ez veszélyeztetheti a villamosenergia-termelést a Hoover-gátnál. A vízerőmű ügyfelek millióit szolgálja Arizonában, Kaliforniában és Nevadában.

Ahogy a tó magassága csökken, azzal együtt csökken az áramtermelő képességük is.
A vízenergia lényegesen olcsóbb, mint a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon értékesített energia, mert a kormány csak az előállításának és a gát fenntartásának költségeit számolja fel az ügyfeleknek.

A cikk szerzője Szalga Bogi.