Varga Mihály: Az újraindításhoz segítő, támogató fiskális hozzállásra van szükség

Varga Mihály pénzügyminiszter egy ma megjelent, Portfolio-nak adott interjújában részletesen beszélt a 2022-es költségvetés vitás pontjairól és a magyar gazdaság kilátásairól az elkövetkezendő években. Emellett olyan témák is szóba kerültek, mint az államadósság kérdése vagy épp a magyar válságkezelés régiós összehasonlítása. A pénzügyminiszter azt is elmondta, miért döntött úgy Magyarország, hogy egyelőre nem veszi fel az uniós helyreállítási alap hiteleit, s kiderült, mit gondol Varga az euró bevezetéséről.

Mit hoz a 2022-es költségvetés Magyarország számára?

Varga Mihály elmondta, hogy bár a 2021-es költségvetést jelentősen átszabta a járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés, szerinte

a gazdaság pedig „ellenállóbb”. A tavalyi helyzetről azt mondta, hogy márciusban „satufékezett” a magyar gazdaság, áprilisban jött a mélypont, mely után elindult a visszaesésből való lassú kijövetel. Ennek következtében lett az eredetileg 1 százalékra tervezett hiány 8 százalékos. Ez a pénzügyminiszter szerint is drámai változás, azonban szerinte „ez is csak a gazdasági leállás kiterjedtségét és mélységét mutatja”.

A magyar válságkezelés érdemi sajátossága volt, hogy bár kihasználta a 3 százalékos hiányra vagy az adósságszabályokra vonatkozó vonatkozó korlátok uniós szintő feloldását, mégsem amerikai típusú helikopterpénz-szórást, vagy a Kurzarbeitot túlhangsúlyozó döntéseket hoztak. A pénzügyminiszter megfogalmazásában ugyanis

A 2022-es költségvetést illetően Varga úgy fogalmazott, hogy „egyensúlyra törekszünk, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve”. A Költségvetési Tanáccsal (KT) kialakult szakmai vitáról úgy nyilatkozott, hogy míg a KT úgy gondolja, hogy nagyobb tér lenne a hiány csökkentésére, addig a Pénzügyminisztérium szerint „segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig”. Varga szerint egyetértés van abban, hogy az adósságszintet majd csökkenteni kell, de mivel „2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése”. Az ellentétek orvoslására és a szükséges intézkedések meghozatalára június 15-ig pedig van még idő.

A vírushelyzet miatt rengeteg a bizonytalanság a gazdasági kilátásokban

A korábbi tervekhez képest a Pénzügyminisztérium 1-1 százalékkal megemelte a hiánytervét, így az még 2024-ben is 3 százalék. A pénzügyminiszter ennek kapcsán elmondta, hogy a vírushelyzet miatt a nemzetközi környezet folyamatosan változik, így ma még senki nem tudja megmondani, hogy 2022-ben milyen járvány- és vírushelyzetben fog működni a magyar gazdaság. Emiatt Varga szerint fontos tágabb kereteket hagyni a fiskális politkának. Emellett azonban kiemelte:

A pénzügyminiszter szerint fontos a gyors reakció, ugyanis „ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt”. Ehhez hozzátette, hogy „eljön majd a kanyarból kijövetel időszaka is, amikor a fékre kell a lábat helyezni”.

A rövidtávú kilátásokat illetően Varga elmondta, hogy a második negyedévben nagy erős felpattanás lesz a nyitás hatására. Számszerűsítve „éves alapon 12-14 százalékos növekedés lesz a második negyedévben, az év egészében pedig tartható lesz a 4 százalék feletti gzadasági növekedés”, ezekben a jó eredményekben ugyanakkor a bázishatás is erős szerepet játszik.

A magyar adósságszabály kiállta az idő próbáját

A pénzügyminiszter úgy értékeli, hogy az Alaptörvényben lefektetett magyar adósságszabály kiállta az idő próbáját. Varga szerint ez komoly szerepet játszott benne, hogy az elmúlt években a magyar államadósság több mint 10 százalékponttal tudott csökkenni. S bár tavaly év végére történelmi magasságokba szökött az államadósság (a GDP 80,3 százalékát tette ki), a tervek szerint ennek csökkentése már idén megkezdődik.

Varga a magyar fiskális politika komoly sikereként értékelte, hogy 2020 szeptemberében a Moody's javított Magyarország adósbesorolási kilátásain. 2020 márciusától mintegy 200 hitelminősítői értékelésből mindössze 8 volt olyan, mely javított egy ország adósbesorolási kilátásain, így Magyarország ebbe a klubba került be. Varga szerint „ezt a korábbi évek fegyelmezett költségvetési politikájával nyert hitelességnek tudhatjuk be”.

Uniós hitelfelvétel és az euró bevezetése

Ami az uniós helyreállítási alap hitellábát illeti, Varga Mihály szerint „óriási dilemma” volt a kormány számára, hogy éljen-e ezzel a lehetőséggel. Mivel azonban az RRF hitelt 2023-ig bármikor lehet igényelni, így bár egyelőre valóban nem nyúl Magyarország a keret ezen részéhez,

A pénzügyminiszter szerint ez összhangban van a többi uniós állam hozzáállásával, akik közül eddig mindössze kilenc jelezte hitelfelvételi szándékát, s csak három ország tervezi a teljes hitelkeret kihasználását. Emellett a hitelfelvétel mellőzésének másik fontos oka, hogy komoly feltételrendszert szabott az EU azt illetően, hogy pontosan mire is lehet költeni ezeket a pénzeket. Így például az orvosbérek emelése sem finiszírozható ebből a forrásból, de útépítésre sem lehet ezeket az uniós forrásokat költeni.

Az euró bevezetését firtató kérdésre Varga úgy válaszolt, hogy „az euró bevezetése nem feltétel, hanem következmény”. Azaz a pénzügyminiszter szerint nem az euró szükséges ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, hanem versenyképesnek kell lenni, hogy az euróövezethez csatlakozhassunk. A miniszter szerint a téma kapcsán „csodavárás van”, és „mindenki azt gondolja, hogy ha euróval fogunk fizetni, akkor még gyorsabban fogunk robogni” – Varga szerint ez tévedés. Ő inkább úgy látja, hogy

(Fotó: Mandiner / Földházi Árpád)