Megnyitotta az EU a pénzcsapokat, de a tagállamok egyelőre alig kérnek az uniós hitelből

2020. december 11-én már-már forradalminak nevezhető költségvetésre bólintott rá az Európai Tanács. A hagyományos hétévés költségvetés mellett – mely összege egyébként szintén figyelemreméltó, 1074,3 milliárd eurónyi – a tagállamok vezetői megállapodtak egy 750 milliárd eurós ideiglenes alapról is, mely a NextGenerationEU (NGEU) nevet kapta. Így pedig a teljes költségvetés 1824,3 millárd eurónyi:

Az NGEU legfőbb célja az uniós gazdaságok helyrállításának elősegítése, éppen ezért ezeket a forrásokat 2021 és 2023 között kaphatják majd meg a tagállamok. A források legnagyobb részét, azaz 90 százalékát az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében juttatják el a tagállamoknak. Ennek két fő komponense van: 312,5 millárd euró vissza nem térítendő támogatás mellett 360 milliárd euró rendkívül kedvező feltételű (a szakértők kb. 0,3 százalékos kamatszinttel számolnak) hitel áll a tagállamok rendelkezésére.

A tagállamokra jutó pontos összegeket a GDP, a munkanélküliségi ráta, a lakosságszám és járvány gazdasági hatásainak figyelmbevételével számítják ki. Fontos kiemelni, hogy az így meghatározott összeg egy felső limit: ezt nem kötelező egy tagállamnak teljes egészében felhasználnia – s mint a lentebbi adatok mutatják,

Az Európai Bizottság tájékoztatója szerint a tagállamoknak legkésőbb április 30-ig kellett volna benyújtaniuk a végleges elbírálásra szánt helyreállítási és ellenállóképességi terveiket. A nyilvánosan elérhető információk alapján ennek mindössze 11 tagállam tett eleget.

Attól viszont a késlekedőknek sem kell félnie, hogy egy ilyen bürokratikus apróságon csúsznának el az uniós gigapénzek. A Bizottság ugyanis világossá tette, hogy szemet huny a határidő be nem tartása felett, ezzel is enyhítve a kormányok járvány miatt amúgy is magas leterheltségét.

Arról, hogy a tagállamok pontosan mire is fognak pénzt kapni az elkövetkező években, csak az összes tervezet beérkezte és a véleményezési körök lezárulta után lehet majd mérleget vonni. Az viszont már

Akiket csak az adatok érdekelnek, ebben a táblázatban összefoglaltuk az eddigi elérhető tervek főbb mutatóit, de ezt követően részletesen is bemutatjuk a dokumentumokat. Az adatok kapcsán fontos megemlíteni, hogy bár a cikk írásakor a legfrissebb elérhető dokumentumokból dolgoztunk, a tervek változásával az itt közölt információk is elavulhatnak.

Az EU mintadiákjai: ők azok, akik már beadták a terveiket

Az uniós tagállamok közül

Az ibériai állam eszerint az összes rendelkezésére álló (13,9 milliárd eurónyi) vissza nem térítendő támogatását fel kívánja használni. A hitelkerethez viszont már óvatosabban nyúlnának a portugálok: a teljes 14,2 milliárdnak mindössze egyötödét akarják biztosan lekérni, s további kb. egyötöd felhasználása is lehetséges a terv jelenlegi állása szerint. A portugál terv három fő pilléren nyugszik: ezek a válságállósági reformok (11,1 millárd euró, amihet további 2,3 millárdnyi hitelkeret felhasználása is lehetséges), a klímavédelmi célok (3,1 millárd euró) és a digitális átállás (2,5 milliárd euró).

A sorban a másodikak a franciák voltak: ők április 29-én nyújtották be a tervüket. A vissza nem térítendő támogatások egészét (40,9 millárd euró) ők is elköltenék. Ugyanakkor

Ami magát a tervet illeti, az hat fő célkitűzést tartalmaz, melyek szinte egy az egyben megfeleltethetők a a Bizottság által meghatározott hívószavaknak. A teljesség igénye nélkül, fontos szerepet kap a zöld és a digitális átállás, de a jövőorientált fejlesztések és a fenntartható és inklúzív növekedés kérdései is előtérbe kerülnek.

Szintén április 29-én nyújtotta be a terveit Szlovákia. A franciákhoz hasonlóan ők is a vissza nem térítendő támogatások egészével (6,6 millárd euró) terveznek, azonban az uniós hitel lehetőségével nem kívánnak élni. A helyreállítási terv hat célra összpontosít. A szlovákok 2,3 millárdot költenének a zöld gazdaságra, 1,5 millárdot az egészségügyre, 800-700-600-500 millió euró pedig az oktatásra, kutatás-fejlesztésre, a digitalizációra és a hatékony közigazgatásra költenének ebben a sorrendben.

A Bizottság a fentieken kívül még nyolc helyreállítási és ellenállóképességi tervet kapott kézhez a hivatalos határidő napján. Ezekben (majdnem) egytől egyig közös, hogy a rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások egészét fel akarják használni (sőt egyesek még többet is), s

A vissza nem térítendő támogatásokat illetően két kakukktojást láthatunk: míg a lettek csupán a számukra előirányzott összeg 90 százalékával terveznek, addig az osztrákok majdnem egyharmadnyival túltervezték a büdzséjüket.

A hitelfelvétel terén szintén két tagállam lóg ki a sorból.

A többi ország ugyanakkor nem tervezi hitel felvételét, bár a legtöbb terv utal rá, hogy erre – amennyiben mégis szükségesnek ítélik a döntéshozók – a következő években is lehetőség lesz kiegészítő tervek benyújtása által.

A témák tekintetében nagy meglepetést szintén nem találunk. Az egyes országok kivétel nélkül komoly pénzeket akarnak elkölteni a zöld témák mentén és a digitalizáció területén. Ezeken kívül hangsúlyos még a fenntartható és inkluzív növekedés, vagy épp a kutatás-fejlesztés témája is. A célok között találunk azonban egy-egy igazán egyedi tervet is:

Vajon mit terveznek a késlekedők?

Az április 30-i határidőig be nem érkezett 16 tervről eltérő, hogy mennyit lehet tudni. Az egyes országok erre szolgáló weboldalán már a kvázi beadásra kész dokumentumok is megtekinthetők. Olyanok is vannak viszont, ahol még semmit nem tettek hivatalosan közzé.

Ha azokra az országokra tekintünk, melyek már közölték a többé-kevésbé véglegesnek tekinthető terveiket, akkor nem sok különbséget találunk a már beadott tervekhez képest. A dokumentumok alapján

Emellett több ország, például a horvátok vagy bolgárok is utaltak arra a tervükben, hogy amennyiben szükséges lesz, készek felvenni a hitelt. A spanyol terv a 2023-ig terjedő időszakban egyelőre csak a források felének lehívásával számol (ez praktikusan a vissza nem térítendő támogatásokat jelenti) de a későbbiekben ők is élni terveznek a hitel lehetőségével. Lengyelország is tervezi a hitelfelvételt, azonban az eddig elérhető adatok alapján nem az egészre, hanem csak az elérhető összeg egyharmadára tart igényt.

A témák kapcsán ezek a tervek sem okoznak nagy meglepetést. Mindenhol megjelenik a digitalizáció és a zöld átállás kérdése, de sok helyen hangsúlyosak az oktatással kapcsolatos témák vagy éppen az egészségügyi reformok is. Az persze még koránt sem biztos, hogy ezek a végleges dokumentumok, azaz egyes országok – mint például Magyarország, ahogy arról még bővebben szó lesz – a következő hetekben még akár komolyan át is szabhatják a terveket.

Megnyílt az uniós pénzcsap, mégsincs nagy tülekedés körülötte

Az természetesen senkinek sem okozhatott meglepetést, hogy a vissza nem térítendő támogatásokért – mely lényegében ingyen pénz a tagállamoknak – egytől-egyig le fognak hajolni a kormányok. Az ugyanakkor már magyarázatot igényel, hogy

Így ugyanis a potenciálisan igényelt RRF-hitelösszeg uniós szinten mindössze 174 milliárd euró, mely messze elmarad a betervezett 360 milliárdtól.

A tagállamok hozzáállása első ránézésre még érthetetlenebb akkor, ha mindehhez hozzávesszük, hogy az uniós hitelnél sehol a világon nem lehet jobb kondíciókkal kölcsönhöz jutni. A források talán egyetlen hátránya a meglehetősen leszűkített felhasználási kör, mely tagállami oldalról nézve erősen megköti a kormányok kezét. Azt is látni kell persze, hogy uniós szemszögből bőven van ebben racionalitás, hisz pont az a közös uniós fejlesztési politikák egyik legfőbb előnye, hogy (természetesen figyelembe véve a tagállami különbségeket) valemelyest mégis egy irányba haladjon ez a politikai-gazdasági közösség. Ez pedig nem érhető el központi határvonalak kijelölése nélkül.

Azonban mielőtt azt a következtetést vonnánk mindebből, hogy csúfos kudarcot szenvedett el az EU, mert senkinek nem kell a közös hitelfelvétel, érdemes egy apró kiegészítést tenni. Ahogy arra korábban is utaltunk, az RRF hitelei 2023-ig voltaképp bármikor felvehetők kiegészítő tervek benyújtásával. S a legtöbb tagállam – akár közvetlenül a tervekben, akár sajtónyilatkozatokban – már utalt is rá, hogy ezzel (bár még pontos számokat nem közöltek) valószínűleg élni terveznek.

Ezeket figyelembe véve

Így pedig talán arra játszhatnak a tagállamok, hogy amennyiben a vakcináknak köszönhetően gyorsan sikerül kilábalni a válságból, és visszapattan a gazdaság, akkor további eladósodás nélkül (ne feledjük, a legtöbb tagállamban – ahogy hazánkban is – a válság miatt már most is történelmi magasságokban van az államadósság) is kezelni tudják majd a helyzetet. Ha viszont még tovább húzódik a recesszió, akkor ezen tagállamok számára ott lesz ez a kedvező feltételekkel bíró hitellehetőség, melyet megfelelően felhasználva kezelhető lesz a válság.

Ezzel természetesen nem azt állítjuk, hogy a kedvező hitelek azonnali felvétele mindenképpen nem kívánatos, bármelyik tagállamról is legyen szó. Erre jó példa Olaszország esete, ahol a drámai egészségügyi válság mellett a turizmus bedőlése is hatalmas visszaesést okozott. Az efféle, szinte romokban heverő gazdaságok mielőbbi újraindítására és felpörgetésére remek lehetőséget biztosít az uniós hitel, s az államadósság megugrásának negatívumát ellensúlyozhatják az újraindulás pozitív hatásai. Azaz összegezve, a hitel azonnali felvétele a gazdasági mutatóktól függően éppúgy lehet jó és rossz döntés is egy-egy ország számára.

Ezek fényében

Jelenleg csupán annyit lehet biztonsággal kijelenteni, hogy ezen lehetőség népszerűsége közel sem egyöntetű. Átfogó ítéletet legkorábban majd csak 2023-ban lehet mondani, de akkor is csak óvatosan. Ekkorra minden államról kiderül, hogy pontosan mekkora összeget is kért le a hitelalapból. A projektek megvalósítására ugyanakkor 2026-ig van idejük a tagállamoknak, így a végső mérleg is csak ekkor vonható majd meg.

(Címlap: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Angela Merkel német kancellár (b-j) sajtótájékoztatót tart az uniós tagállamok brüsszeli csúcstalálkozója után 2020. december 11-én. MTI/EPA/Reuters/Johanna Geron)