A kutatók egyre drágább és összetettebb robotokat építenek a koordináció garantálása érdekében. Viszont fontos megjegyezni, hogy az egyszerű robotok is képesek összetettebb feladatokat végrehajtására. A kulcs a betáplált algoritmuson múlik.
Dana Randall, a számítástechnika professzora és csapata arra törekedtek, hogy megmutassák, a legegyszerűbb robotok is képesek az előre megírt feladataikat felülmúlni.
A tézis bizonyítására magasabb szintű algoritmusokat tápláltak az egyszerű robotokba, megmutatva, hogy nem a robotok összetettségén múlik a teljesítmény, hanem az algoritmuson.
Munkájukat különböző matematikai modellekre alapozták, amelyekben központi szerepet kapott a valószínűségszámítás, a statisztikus fizika és a sztochasztikus programozás.Ezekkel a kutatók bizonyítani tudták, hogy az elméleti modell bizonyos fázisváltásokon megy keresztül, melynek köszönhetően eredményesen képes elvégezni a számítógépes szimulációs gyakorlatokat.
A végeredmény meghaladta elvárásaikat, és rávilágítottak arra is, hogy legtöbbször nem mechanikai okok állnak a robotok meghibásodása, vagy kiszámíthatatlansága mögött, hanem algoritmikus zavarok.
A kutatók munkáját az Army Research Office (ARO) finanszírozta, a kollektív intelligencia alapjainak tanulmányozása érdekében.
A cikk szerzője Blősz Dalma.