Barack Obama egyike azon embereknek, akik úgynevezett „ismeretelméleti válságot” hirdettek, melyben társadalmunk elveszti az irányítást az igazság felett.
Ezért is lehet érdekes az ő és más demokraták válasza Steven Koonin megjelenő könyvére, aki Obama Energiaügyi Főosztályának vezető tudósa volt. A szakértő nem a jelenlegi klimatológia ellen harcol, hanem a média, politikusok és aktivisták által festett, hamis képről, amit az éghajlatváltozásról akarnak elhitetni a világgal.
A volt vezető tudós Brooklynban született, közel három évig tanított a Caltech-en (California Institute of Technology), ahol igazgatóként az ország egyik legkiemelkedőbb egyetemének tudományos menetrendjét dolgozta ki.
A világ energiarendszerének alapos vizsgálata után arról is meggyőződött, hogy a valódi éghajlati válság a politikai és tudományos élet nyíltságának válsága. Könyve néhány napja jelent meg “Unsettled: What Climate Science Tells Us, What It Doesn’t, and Why It Matters” címen.
Ezek a modellek azonban nem érik el azt a színvonalat, melyre az ember nyugodt szívvel rábízná az életét vagy dollármilliókat tenne fel rá. Főleg a fiatalabb tudósok azok, akik gyakran vesztik szem elől a valóság és szimuláció közti különbséget.
Koonin megjegyezte, hogy abban ő is egyetért a többi tudóssal, hogy az 1900-as évek óta az átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal nőtt és ebben a században valószínűleg egy újabb fokkal melegszik majd. Sajnos sem ő, sem a legtöbb gazdasági tanulmány nem helyezte kilátásba a fosszilis tüzelőanyagok gyors és nagykereskedelmi elhagyását, még akkor sem, ha Kínát, Indiát, Brazíliát, Indonéziát és más országokat le lehetne beszélni azok használatáról.
A szén-dioxid kibocsátásnak azonban nem csak a közeljövőre és a jelenre, hanem a távoli jövőre is jelentős hatása van, hiszen az egy évszázaddal ezelőtt kibocsátott CO2 40 százaléka a a légkörben marad. Ha a felmelegedés lassú ütemben zajlik, ahogy azt a tudósok jósolják, akkor talán évtizedek múlva juthat olyan szintre a tudomány, hogy közvetlenül a légkörből tudják megkötni a káros szén-dioxidot. Ha pedig tévednek és az felgyorsul, akkor jelenleg semmilyen eszközünk nincs a katasztrófa megakadályozására.
Steven Koonin azt reméli, hogy az éghajlat-szabályozás hatékonyságát fokozni lehet azzal, ha helyi környezeti cselekvéssé alakítjuk azt: zöld munkahelyek teremtésével, a szmog és műanyag problémáinak kezelésével. Kis lépések, melyekkel közelebb kerülünk a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez és távolabb bolygónk pusztulásától.
A cikket fordította Pál Fanni.
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Szerintük ez csak átmeneti állapot.
A létező összes oldalról lövik a főpolgármestert, indokolatlan a hat fős létszámmal lébecoló Klímaügynökség finanszírozása közpénzből.
DEI: sokszínűség, esélyegyenlőség és befogadás. Elvileg ez az eszmeiség áll a holnap társadalma mögött, mely a klímaváltozással szembeni harcban is felveszi a kesztyűt.
Az amerikai elnök vészjósló nyilatkozatot adott.
Nagyon lényeges kérdés ez, mert a nyugati világon belül azért megszoktuk, hogy a kétezres évek elejéig legalábbis komoly tömegtámogatással rendelkező, karakteres programok és autonóm politikusok között választhattak az emberek.
A COP29 klímacsúcs évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozást ígér 2025-től, de a fejlődő országok által kért 1300 milliárd dollártól messze elmarad, komoly kritikákat váltva ki ezzel.
Még javaslatot is kaptunk tőlük.
Az Israel Allies Foundation rangsora szerint Szánthó Miklós a világ 36. legnagyobb Izrael-barátja lett.
