Lesz-e világvége, és ha igen, mikor? Csak az emberi civilizációnak lőttek, vagy a Földnek is annyi? – összeomlás-kutató a Mandinernek
Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint alapvetően más élet várhat ránk, és eljött az ideje szembenézni ezzel.
Barack Obama egyike azon embereknek, akik úgynevezett „ismeretelméleti válságot” hirdettek, melyben társadalmunk elveszti az irányítást az igazság felett.
Ezért is lehet érdekes az ő és más demokraták válasza Steven Koonin megjelenő könyvére, aki Obama Energiaügyi Főosztályának vezető tudósa volt. A szakértő nem a jelenlegi klimatológia ellen harcol, hanem a média, politikusok és aktivisták által festett, hamis képről, amit az éghajlatváltozásról akarnak elhitetni a világgal.
A volt vezető tudós Brooklynban született, közel három évig tanított a Caltech-en (California Institute of Technology), ahol igazgatóként az ország egyik legkiemelkedőbb egyetemének tudományos menetrendjét dolgozta ki.
A világ energiarendszerének alapos vizsgálata után arról is meggyőződött, hogy a valódi éghajlati válság a politikai és tudományos élet nyíltságának válsága. Könyve néhány napja jelent meg “Unsettled: What Climate Science Tells Us, What It Doesn’t, and Why It Matters” címen.
Ezek a modellek azonban nem érik el azt a színvonalat, melyre az ember nyugodt szívvel rábízná az életét vagy dollármilliókat tenne fel rá. Főleg a fiatalabb tudósok azok, akik gyakran vesztik szem elől a valóság és szimuláció közti különbséget.
Koonin megjegyezte, hogy abban ő is egyetért a többi tudóssal, hogy az 1900-as évek óta az átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal nőtt és ebben a században valószínűleg egy újabb fokkal melegszik majd. Sajnos sem ő, sem a legtöbb gazdasági tanulmány nem helyezte kilátásba a fosszilis tüzelőanyagok gyors és nagykereskedelmi elhagyását, még akkor sem, ha Kínát, Indiát, Brazíliát, Indonéziát és más országokat le lehetne beszélni azok használatáról.
A szén-dioxid kibocsátásnak azonban nem csak a közeljövőre és a jelenre, hanem a távoli jövőre is jelentős hatása van, hiszen az egy évszázaddal ezelőtt kibocsátott CO2 40 százaléka a a légkörben marad. Ha a felmelegedés lassú ütemben zajlik, ahogy azt a tudósok jósolják, akkor talán évtizedek múlva juthat olyan szintre a tudomány, hogy közvetlenül a légkörből tudják megkötni a káros szén-dioxidot. Ha pedig tévednek és az felgyorsul, akkor jelenleg semmilyen eszközünk nincs a katasztrófa megakadályozására.
Steven Koonin azt reméli, hogy az éghajlat-szabályozás hatékonyságát fokozni lehet azzal, ha helyi környezeti cselekvéssé alakítjuk azt: zöld munkahelyek teremtésével, a szmog és műanyag problémáinak kezelésével. Kis lépések, melyekkel közelebb kerülünk a károsanyag kibocsátás csökkentéséhez és távolabb bolygónk pusztulásától.
A cikket fordította Pál Fanni.