Habár Magyarországon nőtt 2019-ről 2020-ra a negyedik legdinamikusabban a távmunkát végzők aránya, így is csupán a foglalkoztatottak 11 százaléka dolgozik legalább alkalmanként távmunkában. Az éllovas luxemburgiaknál ez az arány 47,5 százalék. Vajon probléma, vagy csupán a magyar gazdaság szerkezetének velejárója a nem túl előkelő helyezés? Ezt a kérdést járja körbe a Makronóm.
Az Eurostat májusban tette közzé a távmunkára vonatkozó legfrissebb adatokat. Az talán senkit sem ér meglepetésként, hogy
2020-ban a 15-64 év közötti uniós foglalkoztatottak 12,3 százaléka dolgozott otthonról, szemben az elmúlt évek 5 százalék körül ingadozó értékeivel. Ha ehhez az alkalmanként távmunkát végzőket is hozzávesszük, akkor már a foglalkoztatottak több mint ötöde dolgozott otthonról tavaly.
A home office berobbanása azonban korántsem volt egységes a tagállamok között. Ahol korábban is magas volt a távmunkát végzők aránya, ott jellemzően ez csak viszonylag kis mértékben tudott tovább emelkedni a járvány hatására. Azokban az országokban viszont, ahol korábban alig dolgoztak otthonról az emberek, ott az arány most többszörösére nőtt. Ugyanakkor a dinamikus növekedés ezekben az országokban is jócskán elmaradt attól a szinttől, hogy jelentősen megbolygassa a távmunka aránya alapján felállított rangsort.
Hasonló figyelhető meg Magyarország esetében is:
Mindezt úgy, hogy eközben Magyarországon nőtt a negyedik legdinamikusabban a távfoglalkoztatottak aránya.
Az alacsony távfoglalkoztatási arány nem magyar sajátosság. A térképre tekintve jól látható, hogy ez leginkább a nálunk fejlettebb államokban tudott nagyobb teret nyerni, és a kelet- és dél-európai államok vannak egy szinten Magyarországgal. Emellett általánosságban véve az is megfigyelhető, hogy a nyugati országokban több az általában távmunkát végzők aránya, míg a keleten és délen sokkal inkább az alkalmankénti távmunkavégzés a jellemző.
A nemek, illetve korcsoportok szerinti bontásra tekintve két fontos megállapítás tehető. Egyfelelől szembetűnő, hogy Európában leginkább a 25-49 éves korosztály tudott élni a távmunka lehetőségével. Az 50-64 éves korosztály adatai szintén viszonylag magasak, ugyanakkor a 15-24 éves korosztály sokkal inkább megmaradt a személyes munkavégzésnél.
Másfelől az is látható, hogy – bár nem jelentős mértékben –
A vizsgált országokban foglalkoztatott nők 13,2 százaléka, míg a férfiak csupán 11,5 százaléka végzett távmunkát.
Mi állhat a magyar helyezés hátterében?
Ha egy ország gazdasága főként olyan ágazatokra épít, melyek kevéssé digitalizáltak és robotizáltak, akkor nem meglepő a távmunkát végzők alacsony aránya sem.
A magyar gazdaság esetében ez pontosan ki is olvasható a munkáltatói szektor szerint szétbontott KSH-adatokból. Látható, hogy azokban a szektorokban, melyekben az emberek nagy többsége dolgozik, viszonylag kismértékű volt a távmunkára való átállás. Azok a szektorok pedig, ahol a dolgozók jelentőse része otthonról is el tudta látni a feladatait, nem túl hangsúlyosak a magyar gazdaságban.
Az Eurostat a sajnos nem közli a többi ország távmunka-adatait szektoriális bontásban, így a pontos összehasonlítástól most el kell tekintenünk. Az ugyanakkor enélkül is sejthető, hogy távmunka-ranglista élmezőnyében szereplők szintén a gazdaságuk szerkezete, s a digitalizáltság Magyarországénál magasabb foka miatt érhettek el ilyen kimagasló számokat.
A miniszterelnöki főtanácsadó nem kertelt: a cseh és lengyel példa világosan megmutatja, mi várna ránk. Aki eddig kételkedett a rezsicsökkentés fontosságában, az most feketén-fehéren láthatja, mekkora veszély fenyegeti a háztartásokat.
A Mandiner Gálán Kapu Tibor rendhagyó interjút készített Orbán Viktorral. A Mars kolonizálásáról és a politikai polarizációról is beszélgettek.
A Tisza Párt fővárosi frakciójából hárman is részt vesznek az előválasztáson.
Aki még a kerületeket sem ismeri, az hogyan tudná képviselni az itt élőket?
Lehet előre megkapták a listát a pártközpontból?
Nem, nem és nem, nem lesz „Orbán ellen” rubrika, te akkor Magyar PéterRE, az ő listájára szavazol.
A miniszterelnökséget vezető miniszter kevesebb mint tíz perc alatt, humoros kiszólásokkal intézte el a Tiszát és az egész baloldalt.
Pozsony szerint nem egyszerű vitáról van szó, hanem egyre keményebb politikai nyomásgyakorlásról.
