Egyesülésre készül Németország két vezető privát lakásüzemeltető vállalata, a Vonovia és a Deutsche Wohnen (DW), a kedden ismertetett tervek szerint az ügylettel egy több mint félmillió bérlakás felett rendelkező társaság alakulhat.
A legnagyobb piaci tőkeértékű német részvénytársaságok DAX-30 indexében jegyzett vállalatok terve szerint a bochumi központú Vonovia 18 milliárd euróért (6300 milliárd forint) – részvényenként a 2020-as teljesítmény után járó osztalékkal együtt 50,03 euróért – megvásárolja a berlini központú DW-t.
Az országszerte nagyjából 400 ezer bérlakást üzemeltető Vonovia már kétszer megpróbálta megszerezni a főleg a berlini piacon érdekelt és nagyjából 150 ezer lakással rendelkező DW-t, amely elhárította a felvásárlást. Ezúttal viszont a Vonovia a DW igazgatóságának és felügyelőbizottságának támogatásával kezdeményezi az egyesülést.
Rolf Buch, a Vonovia vezérigazgatója Michael Müller berlini kormányzó polgármesterrel – a tartományi rangú főváros kormányának vezetőjével – tartott berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy az egyesülés a bérlők javát is szolgálja.
Az új cég nagyszabású beruházásokat indít majd, és a felújítások és energetikai korszerűsítések költségeit nem hárítják át teljes egészében a bérlőkre. Azt is vállalják, hogy a következő három évben legfeljebb évi 1 százalékkal emelik a bérleti díjakat, a negyedik és ötödik évben pedig csak az inflációval megegyező mértékben – fejtette ki Rolf Buch.
Hozzátette, hogy felajánlanak megvételre húszezer lakást a berlini városvezetésnek. Michael Müller elmondta, hogy ezzel a várhatóan nagyjából kétmilliárd eurós ügylettel tovább erősödik a 340 ezer bérlakást üzemeltető tartomány befolyása az piaci folyamatokra, ami javítja a berlini lakosság helyzetét.
A Vonovia és a DW egyesülésével
Az első számú szereplő az állam, illetve a tartományok és a helyi önkormányzatok, amelyek együttvéve mintegy 1,1 millió bérlakást üzemeltetnek.
Azonban egyik szereplő befolyása sem meghatározó, mert a piac erősen töredezett. Ezt jelzi, hogy a Vonovia és a DW egyesülése esetén megalakuló új cég – az ország legnagyobb privát lakásüzemeltetője – és a köztulajdonban álló lakásokat üzemeltető állami, önkormányzati vállalatok együttes piaci részesedése sem éri el a 10 százalékot a mintegy 20 millió ingatlanból álló bérlakáspiacon. Így az egyesülési terv várhatóan nem ütközik versenyjogi akadályokba, és megvalósulása csak a DW részvényesein múlik.
Németországban a lakosság többsége nem saját tulajdonú lakásban, hanem bérelt ingatlanban lakik, a lakbérek emelkedése pedig a legfontosabb társadalmi problémák közé tartozik. A drágulás a 2010-es évek elején, az euró jövőjét övező aggodalom és az alacsony kamatok révén indult el.
A gyors ütemű emelkedéshez az is hozzájárult, hogy a legtöbb nagyváros lakossága növekszik, Berliné például évente 30-40 ezer fővel növekedett a koronavírus-járvány előtt. Így a fővárosban a 2010-es években nagyjából 100 százalékkal emelkedtek a lakbérek. A legtöbbet az újépítésű lakásokért kell fizetni, a négyzetméterenkénti 18-20 eurós havi bérleti díj sem számít ritkaságnak, míg a havi bruttó átlagkereset nagyjából 3500 euró.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Most kell csak igazán résen lennie Donald Trumpnak.
Egy ukrán újságíró arról számolt be, hogy a Magyarországon lefoglalt jelentős pénzösszegből Zelenszkij mellett a magyar ellenzék is részesült volna.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
